|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél az Antall-kormányhoz
"Javasoljuk a kormánynak sürgősen vizsgálják felül a kitüntetések
adományozásának egész rendszerét. Töröljék el az érdemtelenül
szerzett címek és rangok biztosította privilégiumokat. Ajánlatosnak
tartanánk, ha a sort első tévedéseik egyikével, Bors Zoltán
Csillagrendjével kezdenék.
"
Deutschlandfunk:
Interjú Horn Gyulával kitüntetése kapcsán
"Azt hiszem, a döntő momentum mégiscsak az NDK-beli
állampolgárok továbbutazásának, áttelepülésének a szabaddá tétele
volt. Én ezt tekintem döntő momentumnak két szempontból. Az egyik
az, hogy első ízben mi szakítottunk egy olyan szerződéssel két
varsói szerződésbeli tagállam között, amely megítélésem szerint
abszolút embertelen volt, és tényleg a régi rezsim szülöttje, tehát
én azt tartottam sorsdöntőnek. A másik szempont: ez elindított egy
olyan folyamatot, amely nemcsak az NDK-ban és az NDK hatására
Csehszlovákiában, hanem egész Közép-Kelet-Európában végbement.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. május 22., kedd - Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága
szorgalmazza, hogy a kormány a Varsói Szerződés és Magyarország
viszonyáról minél előbb kezdjen tárgyalásokat a szervezetbe tömörült
tagállamokkal. A kétoldalú megbeszélések alapjául az 1969-es bécsi
konvenció 62. cikkelye szolgálhat, amely kimondja: az államközi
szerződést fel lehet mondani, amennyiben alapvetően megváltoztak a
körülmények. A Külügyi Bizottság a tárgyalások kezdetét azért
sürgeti, hogy a magyar szándékkal kapcsolatos esetleges félreértések
tisztázhatók legyenek.
Horn Gyula, a testület elnöke a Bizottság keddi ülésén részletesen szólt a tagság megszüntetéséből adódó negatív és pozitív hatásokról, problémákról, a nemzetközi összefüggésekről, a kilépés katonai, nemzeti, politikai következményeiről. A jelenlegi szervezeti rend szerint a kilépésre jogilag nincs lehetőség, az államközi szerződésekről az 1969-ben kötött bécsi megállapodás rendelkezik. Ennek 54. cikkelye szerint az államközi szerződést fel lehet mondani, ha a szerződés rendeltetése megváltozik, illetve megszüntethető a tagság valamennyi részes fél egyetértésével. Magyarország számára vitaalapként azonban a 62-es cikkely szolgálhat, mert a szerződés megkötése óta a VSZ-en belül, illetve a VSZ és a NATO között alapvetően megváltoztak a viszonyok. Horn Gyula fontosnak nevezte, hogy a Varsói Szerződés egyezményes szövege semmiféle retorziót, intézkedést nem tartalmaz arra vonatkozóan, ha valamely tagállam ki akarna lépni a szervezetből. A képviselők figyelmébe ajánlotta, hogy a magyar hadsereg szervezeti felépítése, felkészítése a VSZ-hez kötődik, a haditechnikai eszközöket, - a kézifegyverek kivételével - szinte teljes körűen a baráti hadseregektől kapjuk, s nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy tagjai vagyunk a VSZ stratégiai rendszerének. Horn Gyula szerint amennyiben hazánk kilép a Varsói Szerződésből, illetve megszünteti kötelezettségeit, a Szovjetunió, illetve a VSZ katonai vezetése számára nem marad más megoldás, mint leállítania a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokat. A VSZ- javaslatok kivétel nélkül a szervezet mai felépítésére épülnek, így újra kell végezni a számításokat. Emiatt több hónapos szünet adódhat Bécsben a huszonhármak tanácskozásán, s ily módon elhalasztódik a hagyományos erők radikális csökkentéséről szóló egyezmény aláírása. Szubjektív véleménye szerint a Nyugat szemében jelenleg a Varsói Szerződéshez tartozó Magyarország sokkal értékesebb, mintha meghirdetné semlegességét. (folyt.köv.)
1990. május 22., kedd 15:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|