![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Megalakult a Katonai Szolgálatmegtagadók Szövetsége
"Megalakult az ,,Alba Kör,, , a Katonai
Szolgálatmegtagadók Szövetsége.
A szervezet céljának tekinti a polgári szolgálat alanyi jogon
való választhatóságát, a szolgálatmegtagadók és a polgári
szolgálatot teljesítők érdekképviseletét, valamint a szolgálati
formák közötti diszkriminatív különbségek felszámolását.
Elvi célja az általános szolgálati kötelezettség alkotmányos
eltöröltetése, Magyarország demilitarizációja és semlegessége.
"
SZER, Magyar híradó:
Az Antall-kormány külpolitikája
"A kádári korszakban azért volt igaz a mondás, mert a diplomáciai
testületnek sikerült elhitetnie országgal-világgal: politikai és
gazdasági életünk prosperál, érdemes további kölcsönöket folyósítani
Magyarországnak. Az eredmény ismeretében elmondhatjuk: kár, hogy
akkor sikerágazat volt a külpolitika.
Más a helyzet Horn Gyula - viszonylag rövid - szereplésével a
tárca élén. Ő valóban szerzett olyan erkölcsi hitelt az országnak,
amelyből utódai is meríthetnek. Személyes megbecsülését jelzi az a
múlt heti nyugatnémet kitüntetés, amelyhez utódát, Jeszenszky Gézát
is mérik majd.
Ennek - a jelek szerint - az új külügyminiszter is tudatában
van. Rokonszenves, hogy amikor bemutatkozott új hivatalában, talált
elismerő szavakat elődjéről. Jövendő munkatársainak megnyugtató
kijelentései is voltak: nem lesz a portásig ható tisztogatás. Ezt
támasztja alá az a - talán túlságosan is szerény - lista, amelyen
felsorolták a visszahívott nagyköveteket. Valóban: csak a
legbeilleszthetetlenebb nevekkel találkozunk - olyanokéval, akik
semmiesetre sem képviselhetik külföldön a demokratikus
Magyarországot."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A tárgyalások eddigi menetrendjét ismertetve a tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy a folyamat Antall József miniszterelnök júliusi brüsszeli látogatásával indult el. A kormányfő akkor memorandumot nyújtott át Jacques Delorsnak, az EK bizottsága elnökének, vázolva a társulási megállapodás főbb elemeit. A magyar kormányfő a tárgyalások mielőbbi megkezdését szorgalmazta annak érdekében, hogy a megállapodás már 1992. január 1-jén hatályba léphessen. A több szakaszban megtartott szakértői konzultációk nyomán várhatóan már decemberben megkapják a küldöttségek felhatalmazásukat a társulási megállapodásra vonatkozó tárgyalások lefolytatására. Biztató jel, hogy az EK bizottságának elnöke, Antall Józsefhez írott levelében sikeresnek minősítette az előkészítő megbeszéléseket, s úgy vélekedett: a ,,bátorító eredmények,, nyomán reális lehetőség mutatkozik arra, hogy a társult tagsági szerződés a magyar elképzeléseknek megfelelően 1992. január 1-jétől hatályba lépjen.
Az előkészítés folyamán a tárgyaló felek a társulás tartalmának néhány elvi kérdésében már konszenzusra jutottak. Ilyen elv például a két fél közötti szabadkereskedelem megvalósítása az ipari termékek körében, a vámok és az egyéb korlátozások fokozatos és aszimmetrikus megszüntetésével. A magyar javaslat lényege, hogy a Közösség a megállapodás végrehajtásának kezdeti szakaszában és gyors ütemben bontsa le a magyar export előtti akadályokat; Magyarország hosszabb periódus alatt építené le kereskedelmi akadályait. Az elvi egyetértés területei közé tartozik specifikus engedmények nyújtása elsősorban az EGK részéről a mezőgazdasági kereskedelem megkönnyítése érdekében; a politikai párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása; széles körű pénzügyi együttműködés, beleértve a jelenlegi PHARE-segélyprogram kétoldalú szerződéses alapra helyezését.
A kormány csütörtöki ülésén a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium előterjesztésében határozatot hozott arról, hogy a Magyar Köztársaság csatlakozik az európai hagyományos fegyveres erőkről és fegyverzetekről szóló szerződéshez, amelyet Párizsban, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet folyamatában részt vevő 34 ország csúcstalálkozóján írnak alá. A magyar kormány megítélése szerint az egyezmény a legnagyobb horderejű fegyverzetkorlátozási szerződés Európában a II. világháború óta. Az egyezmény eredményeként olyan mértékben csökkent a két szemben álló katonai tömb - különösen a támadó jellegű Varsói Szerződés - katonai potenciálja miáltal gyakorlatilag lehetetlenné válik bármiféle lerohanásra építő villámháború a kontinensen. (folyt.köv.)
1990. november 16., péntek 12:18
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|