Rendszerváltás és az MTI

	A magyarországi kisebbségek aggódnak sorsuk miatt
------------------------------------------------- München, 1990. május 18. (SZER, Magyar híradó) - Évtizedeken át ugye az volt a hivatalos magyar álláspont, hogy nem szólhatunk bele a szomszéd országok politikájába - még az ottani magyar kisebbségeket illetően sem. Úgy gondolta az aktuális hatalom, hogy elegendő, ha példamutatóan viselkedünk: bánjanak úgy az ottani magyarokkal, ahogyan Magyarország bánik az etnikai kisebbségeivel. Ennek a politikának a kudarca túlságosan régóta nyilvánvaló ahhoz, hogy érdemes lenne vele érdemben foglalkozni. Viszont a kérdésnek az a része, hogy mi, pontosabban a mindenkori magyarországi hatalom hogy s mint bánt a kisebbségekkel, az valóban figyelmet érdemel. A magyarországi horvátok egyik képviselőjétől Simon Márta kért felvilágosítást. - Ma ismét levelet adott postára a Magyarországi Horvátok Szövetségének vezetősége. Ezúttal a Magyar Demokrata Fórumot és az Országgyűlés elnökét keresték meg gondjaikkal, kéréseikkel. Az elnöki levél azt az óhajt tartalmazza, hogy a vezető párt és a kormány ne a még mindig létező - ám csak nevében működő budapesti székhelyű Délszláv Szövetséget támogassa -, hanem az új demokratikusan és valóban alulról szerveződött Nemzetiségi Szövetséget, amely Pécset működik - egyelőre mindenfajta anyagi segítség nélkül, ám élvezve az itteni horvátok teljes bizalmát. Hasonló közösséget alakítanak ki a közeljövőben a szerbek és a hazánkban élő szlovének is. A Délszláv Szövetségnek már a neve sem jó, ilyen népcsoport ugyanis nincs. Működési szabályzata pedig a marxista ideológa alapján egy letűnt szemléletet képvisel. Úgy tűnik ebben hamarosan változás történik, a horvát nemzetiségűek azonban aggódnak: a következő rendszer valóban a kisebbségi jogokat tiszteletben tartva bánik-e velük? Ezt tartalmazza az egyik levél. (folyt.) 1990. május 18., péntek
Vissza »

	- A magyarországi kisebbségek... - 1. folyt.
A másik arra hívja fel a figyelmet, hogy a most alakuló önkormányzatok kialakításában jó lenne, ha figyelembe vennék a nemzetiségiek érdekét - és itt már nemcsak a horvátokról van szó. Nem játszódna le az a folyamat, hogy ismét róluk, ámde nélkülük döntenek. Különösen kényes a kérdés olyan oldalról, hogy mivel a nemzetiségi szövetségek nem szerveződtek pártokká, ebből az irányból nem tudják képviselni saját érdekeiket. Hasonló hangnemben fogalmazódott meg egy korábban írott levél az Emberi Jogok Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságáról, amelyben azt nehezményezik, hogy az Országházban a nemzetiségi képviselők helyett, esetleg kinevezett biztosok ülnének. Jól lehet ez a módszer bevált a nyugati polgári demokráciákban, de nálunk félő, hogy kinevezéses alapon nem azok kerülnének a biztosi székbe, akik a legjobban képviselnék a kisebbség érdekeit. Simon Mártát hallották Pécsről. - És még valami a kisebbségi témákhoz általánosságban. A Raoul Wallenberg Egyesület ma délután adott ki egy közleményt a nemzeti összefogás szükségességről a kisebbségellenes barbár indulatok közös megfékezésének a szükségességéről. Szimbólikus díszőrséget terveznek a néhány héttel ezelőtt horogkeresztes-firkákkal meggyalázott Wallenberg emlékmű előtt. Emberi tisztesség, a minden emberi élőlény iránti tisztelet az, amit meg kell tanulnunk. Ebben a tanulásban nem vagyunk Magyarországon sem előbb, sem hátrább, mint a nyugatabbra eső térfélen. Meg kell tanulni ebben is együtt gondolkodni. ++ 1990. május 18., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »