![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Megalakult a Katonai Szolgálatmegtagadók Szövetsége
"Megalakult az ,,Alba Kör,, , a Katonai
Szolgálatmegtagadók Szövetsége.
A szervezet céljának tekinti a polgári szolgálat alanyi jogon
való választhatóságát, a szolgálatmegtagadók és a polgári
szolgálatot teljesítők érdekképviseletét, valamint a szolgálati
formák közötti diszkriminatív különbségek felszámolását.
Elvi célja az általános szolgálati kötelezettség alkotmányos
eltöröltetése, Magyarország demilitarizációja és semlegessége.
"
SZER, Magyar híradó:
Az Antall-kormány külpolitikája
"A kádári korszakban azért volt igaz a mondás, mert a diplomáciai
testületnek sikerült elhitetnie országgal-világgal: politikai és
gazdasági életünk prosperál, érdemes további kölcsönöket folyósítani
Magyarországnak. Az eredmény ismeretében elmondhatjuk: kár, hogy
akkor sikerágazat volt a külpolitika.
Más a helyzet Horn Gyula - viszonylag rövid - szereplésével a
tárca élén. Ő valóban szerzett olyan erkölcsi hitelt az országnak,
amelyből utódai is meríthetnek. Személyes megbecsülését jelzi az a
múlt heti nyugatnémet kitüntetés, amelyhez utódát, Jeszenszky Gézát
is mérik majd.
Ennek - a jelek szerint - az új külügyminiszter is tudatában
van. Rokonszenves, hogy amikor bemutatkozott új hivatalában, talált
elismerő szavakat elődjéről. Jövendő munkatársainak megnyugtató
kijelentései is voltak: nem lesz a portásig ható tisztogatás. Ezt
támasztja alá az a - talán túlságosan is szerény - lista, amelyen
felsorolták a visszahívott nagyköveteket. Valóban: csak a
legbeilleszthetetlenebb nevekkel találkozunk - olyanokéval, akik
semmiesetre sem képviselhetik külföldön a demokratikus
Magyarországot."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Szovjet aranykészletek
|
![](../img/spacer.gif)
Moszkva, 1990. március 9. péntek (MTI-tud) - A szovjet
aranykészletekre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala mellett
foglalt állást E. Gosztyev, a Szovjet Külgazdasági Bank
elnökhelyettese.
A pénteki Pravdában közzétett nyilatkozatában a bankszakember hangsúlyozta: miután nem képeznek többé titkot az ország adósságára vonatkozó adatok, az aranytartalékok nyilvánosságra hozatala csak növelné a Szovjetunió hitelképességét.
A nyilatkozatból kiderül, hogy a harmincas évek közepéig a Szovjetunióban nyilvánosságra hozták az egyes bányák termelését. Gosztyev elmondta, hogy a Szovjetunió állandóan jelen van az aranypiacon, s nemcsak elad, hanem vásárol is.
Korábban, az ötvenes és hatvanas években csak eladóként lépett fel, s eladási szándékáról partnerei már jóelőre tudtak, s ezért leszorították az árat. Mivel jelenleg a szovjet bank vesz is aranyat, a partnerek kénytelenek piaci árat közölni, mivel a reálisnál alacsonyabb ajánlat esetén eladás helyett vásárol.
Gosztyev elmondta, hogy ezért, mint mindenütt, a Szovjetunióban is hétpecsétes titokként őrzik, hogy mennyit és mikor készül piacra dobni az ország. Arra a kérdésre, hogy nem fenyeget-e a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló szovjet aranykészletek kimerülése, Gosztyev elmondta: jelenleg a valutahiány miatt ad el az ország aranyat, s a későbbiekben a hiány megszüntével visszavásárolhatja majd az eladott készleteket.
A bankszakember azt is elmondta, hogy a világ aranykészletének egyharmada állami tartalékokat képez. Az Egyesült Államok tartalékainak 70 százaléka arany, s ez több mint 8 ezer tonnát jelent, míg Franciaországban az arány 65 százalék (2,5 ezer) tonna, de más nyugat-európai országok, így Svájc, Hollandia vagy Olaszország esetében is ötven százalék felett van az arany aránya az állami tartalékok között, s a kelet-ázsiai ,,kis tigrisek,, , Dél-Korea vagy Tajvan is növeli aranykészleteit.
A szovjet aranykészletek egy részének elzálogosítására vonatkozó kérdéssel kapcsolatban Gosztyev kifejtette: a belső fogyasztói piac helyzetének ezúton történő javítása helyett a termelést kellene fellendíteni, ugyanis a nagy tételben történő elzálogosítás számos problémát vetne fel, egyebek közt zavart okozna az aranypiacon és emiatt rendkívül kedvezőtlen feltételek mellett tudna csak hitelhez jutni az ország.+++
1990. március 9., péntek 16:18
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|