![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Megalakult a Katonai Szolgálatmegtagadók Szövetsége
"Megalakult az ,,Alba Kör,, , a Katonai
Szolgálatmegtagadók Szövetsége.
A szervezet céljának tekinti a polgári szolgálat alanyi jogon
való választhatóságát, a szolgálatmegtagadók és a polgári
szolgálatot teljesítők érdekképviseletét, valamint a szolgálati
formák közötti diszkriminatív különbségek felszámolását.
Elvi célja az általános szolgálati kötelezettség alkotmányos
eltöröltetése, Magyarország demilitarizációja és semlegessége.
"
SZER, Magyar híradó:
Az Antall-kormány külpolitikája
"A kádári korszakban azért volt igaz a mondás, mert a diplomáciai
testületnek sikerült elhitetnie országgal-világgal: politikai és
gazdasági életünk prosperál, érdemes további kölcsönöket folyósítani
Magyarországnak. Az eredmény ismeretében elmondhatjuk: kár, hogy
akkor sikerágazat volt a külpolitika.
Más a helyzet Horn Gyula - viszonylag rövid - szereplésével a
tárca élén. Ő valóban szerzett olyan erkölcsi hitelt az országnak,
amelyből utódai is meríthetnek. Személyes megbecsülését jelzi az a
múlt heti nyugatnémet kitüntetés, amelyhez utódát, Jeszenszky Gézát
is mérik majd.
Ennek - a jelek szerint - az új külügyminiszter is tudatában
van. Rokonszenves, hogy amikor bemutatkozott új hivatalában, talált
elismerő szavakat elődjéről. Jövendő munkatársainak megnyugtató
kijelentései is voltak: nem lesz a portásig ható tisztogatás. Ezt
támasztja alá az a - talán túlságosan is szerény - lista, amelyen
felsorolták a visszahívott nagyköveteket. Valóban: csak a
legbeilleszthetetlenebb nevekkel találkozunk - olyanokéval, akik
semmiesetre sem képviselhetik külföldön a demokratikus
Magyarországot."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Szovjet aranyeladás/Törökország
|
![](../img/spacer.gif)
Moszkva, 1989. október 27. péntek (MTI-TASZSZ/AP-DJ) - A szovjet aranytalékokról, a termelésről és az aranyeladásokról szóló adatok esetleges nyilvánosságra hozataláról nyilatkozott pénteken Eduard Gosztev, a szovjet Külgazdasági Bank elnökhelyettese az Izvesztyija című szovjet napilapnak. Az aranyeladásokról szóló közlések jelenleg tiltottak a Szovjetunióban, amit a szakember részben a tradíciókkal, másfelől az üzleti titokkal magyarázott.
Véleménye szerint a szovjet aranyadatok nyílvánosságra hozatala csak növelhetné az ország hitelképességét. Visszautasította azokat a ,,meglehetősen elterjedt nézeteket,, , miszerint a Szovjetunió hirtelen és nagy tételben dobja piacra aranyát és ezzel bizonytalanságot teremt a nemesfém árának alakulásában. Közölte, hogy a Szovjetunió nem az arany árának csökkentésében, hanem szintentartásában érdekelt. Mivel őt is kötelezi a jelenleg még érvényben lévő adatközlési tilalom, csak nagy általánosságokban számolhatott be a Szovjetunió aranyügyleteiről: egy-egy üzlet esetében maximálisan egy-két tonna arany adásvételéről van szó, de ez igen ritkán fordul elő. Gyakoribb a 60-100 kilogrammra kötött üzlet, ám esetenként a teljes napi forgalom mennyisége elérheti a 20-30 tonnát is. Ankarából egyébként pénteken azt közölte az AP-DJ amerikai hírügynökség, hogy Törökország 90 kilogramm aranyat vásárolt a Szovjetuniótól. Az első ilyen kétoldalú üzletet a jövő héten újabb követi, amikor Ankara további 300 kilogramm aranyat fog vennni. Törökország eddig kizárólag Svájcból és az NSZK-ból vásárolta a nemesfémet. Az arany szállításáért, olvasztásáért és biztosításáért a szovjetek kilogrammonként 17 dollárt számítanak fel, míg Svájc és az NSZK 30-34 dollárt. +++
1989. október 27., péntek 18:29
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|