|
|
|
|
A csúcstalálkozó előtt
|
----------------------
München, 1990. május 27. (SZER, Világghíradó)- Gorbacsov elnök nem egészen gondtalanul készül viszontlátni az amerikai elnököt; George Bush fizikai erőnlétét javítva tölti idejét - jelenti Csipán Tibor Washingtonból:
- Nyilván mindannyian kíváncsian várjuk, hogy miként keveredik ki George Bush és Mihail Gorbacsov abból a bozótból, ahová a csúcstalálkozó előtt bemasíroztak.
Láttunk már előkészítés nélküli csúcsot, lásd: Reykjavík. Láttunk már kánaánszerű beteljesülést ígérgető csúcsot, lásd: a moszkvai és a washingtoni Reagan-Gorbacsov ölelkezést, de ilyet mint most, azt hiszem még nem láttunk.
A kiismerhetetlen végcélú manőverezés következménye az, hogy most semmi sem áttekinthető, semmi sem világos, hirtelen senki sem tudja pontosan: mi is most a szovjet-amerikai kapcsolatok valódi, konkrét, kézzelfogható tartalma és struktúrája. Mert az, hogy túl vagyunk a hidegháborún és, hogy Gorbacsovot segíteni kell hatalomban maradni - a lényeget illetően nem sokat mond. Lépten-nyomon időzített bombák ketyegnek; a Baltikum példája, a gazdasági összeomlás a Szovjetunióban, vagy a német egyesülés. Mi lesz az utóbbira a megoldás?
Bush nyilatkozatban közölte, hogy a csúcstalálkozón a számára a legfontosabb: meggyőzni Gorbacsovot arról, hogy Németországnak a NATO-ban kell maradnia.
Moszkvában viszont Gorbacsov ezt közölte: ha az egyesült Németország belép a NATO-ba, akkor a Szovjetunió egy darab katonát sem fog kivonni Kelet-Németországból, és fölülvizsgálja az európai biztonsági tárgyalásokon eddig elfoglalt álláspontját. (folyt.)
1990. május 27., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A csúcstalálkozó előtt - 1. folyt.
|
Most ne is gondoljunk bele abba, hogy mit is jelentene ez Kelet-Európa számára -, inkább ringassuk mi is magunkat lazaságba, ahogy azt most az amerikai elnök is teszi a Háborús Hősök Emléknapja körüli hosszú vakáción.
George Bush Maine államban golfozgat, horgászgat, kocog, teniszezget, motorcsónakján száguldozgat. Oly jó Oly távol vannak a világ dolgai, oly jó, hogy csak azt kell megjósolnia a tolongó újságíróknak, hogy két óra alatt fogja befejezni a golfpályát, hogy csak arról kell beszélni a minden szóra ráharapó újságíróknak, hogy valószínűleg jó lesz a makrélakapás. Ó, Washington olyan messze van -, pedig itt valószínűleg még egészen a csúcstalálkozó kezdetéig gyűrkőznek egymással a fegyverkorlátozási és leszerelési szakértők.
A Viktor Karpov és Reginald Bartalomio által vezetett tárgyalóküldöttségek legalább egytucat vitás kérdésre akarnak megoldást találni. Feszült a hangulat. Persze itt Washingtonban is, pontosabban: Washington egyik külvárosában vannak olyanok, akik számára csak egy nyilatkozat, csak egy dokumentum, és a világ dolgai rendben vannak.
A többnyire afroamerikaiak által lakott Takoma Park ugyanis atomfegyvermentes övezetté nyilvánította magát még 1983-ban, és most a szovjet nagykövetségen keresztül meghívta Gorbacsovot.
Takoma Park polgármestere ugyanis azt szeretné, hogy Gorbacsov megtapasztalná: milyen is az élet az atomfegyvermentes övezetben. Takoma Park meghívására azonban a szovjet nagykövetség mindeddig még nem válaszolt. +++
1990. május 27., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|