|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Miért nincs kormányprogram Magyarországon?
"Orbán Viktor joggal állapította meg a parlament keddi ülésén,
hogy Antall József expozéja nem tekinthető kormányprogramnak.
Kezdetben alapelveket sorolt fel Antall, amelyeket el lehet fogadni
- de amelyekből konkrét tennivalók nem következnek.
Ezután tért volna át magára a programra, első fejezetként ember
és környezet viszonyára. Beszélt a halálozások számáról, arról, hogy
az idősek létbizoyntalanságban élnek, és milliónyi ember él a
létminimum alatt. A későbbiekben azonban egyetlen szóval sem tért ki
arra, hogy ezeken a bajokon hogyan akar a kormány segíteni. Hasonló
eljárást követett az egészségügy, a lakás és a művelődésügy
viszonylatában is.
Óhajok felsorolására szorítkozott a gazdasági fejezetben is, és
nem jelölte meg, hogy eszközök felhasználásával akarják ezeket az
óhajokat megvalósítani. Nagyobb baj ennél, hogy a felsorolt óhajok
egyrésze önmagában sem valósítható meg. Másrészük esetében a
megvalósításra irányuló törekvés bajt okozna, és a legnagyobb baj
az, hogy óhajok összeegyeztethetetlen egymással.
Az első óhaj szerint, a kormány a nemzetközi fizetési
kötelezettségek mindenkori teljes megtartása mellett arra törekszik,
hogy mihamarabb megállítsa az adósságtömeg gyarapodását.
A második óhaj szerint, kétéves átalakulás után évi 3-4
százalékos gazdasági növekedést kell elérni. Ez az óhaj
megvalósíthatatlan, és a megvalósítására irányuló törekvés
lehetetlenné teszi az első óhaj megvalósítását.
A harmadik óhaj szerint, egy éven belül megállítják az inflációt
és további két év alatt egy számjegyűre szorítják le. Nagyon jó
lenne ha ez megtörténnék, és ha csak önmagában nézzük, megvalósulása
nem is teljesen lehetetlen. Határozott megígérése azonban, nem
vehető komolyan, és semmi esetre sem egyeztethető össze az évi 3-4
százalékos növekedés ígéretével."
|
|
|
|
|
|
|
Antall József nyilatkozata
|
1990. június 2., szombat - A Magyar Demokrata Fórum szombati
országos gyűlésén számos kritika érte a pártot, s magát a párt
vezetését. Antall József pártelnök a véleményekre reflektálva az MTI
munkatársának elmondta: nem érzi sem sértőnek, sem a párt
szempontjából károsnak az éles kritikákat, az effajta szabad, nyílt
véleménynyilvánítás teljesen természetes jellemzője az MDF-nek,
amely mindig is vitatkozó párt volt. Ez a fajta vitastílus a polgári
pártok sajátossága, s ez különbözteti meg ezeket a bolsevik
pártoktól. Az azonban kezdettől fogva ismeretes volt, hogy a Magyar
Demokrata Fórumban több ellentétes irányzat fér meg egymás mellett,
mint bármelyik más magyar parlamenti pártban. Ennek ellenére az MDF
végig kiállta a próbát és együtt maradt a legnehezebb időszakokban
is.
A vitából kiérezhető nézetkülönbségek semmiképpen sem azt jelzik, hogy valamiféle pártszakadás mutatkozna az MDF-en belül - mondotta Antall József. Éppen ezek azok a viták, amelyek szükségesek a valódi pluralista demokrácia kialakulásához.
A felszólalók közül néhányan arra tettek javaslatot, hogy létesítsenek társelnöki funkciót is az MDF élén. Ezzel kapcsolatban Antall József elmondta: már régóta szorgalmazta, hogy Csoóri Sándor valamilyen formában, vagy tiszteletbeli elnökként, vagy társelnökként vegyen részt a párt irányításában. Eddig azonban erre nem kapott megerősítő választ, bár - mondotta - érthető, ha egy író megőrzi függetlenségét.
A pártelnök visszautalt arra a kijelentésére, amely szerint ő a 15 milliós magyarság miniszterelnökének érzi magát. Bár volt, aki a vitában ezt a megjegyzést félremagyarázta - mondotta -, én mégis természetesnek tartom, hogy a magyar kormány miniszterelnöke bizonyos értelemben szószólója, képviselője legyen a 15 milliós magyarság nyelvi, szellemi, kulturális közösségének, s védelmükben bárhol és bármikor felszólaljon.
x x x
Az MTI tudósítója igyekezett megtudni, hogy vajon Csoóri Sándor vállalná-e a társelnöki megbizatást. A neves író kitérő választ adott, ám hitelesnek tűnő forrás szerint visszautasította a felkérést. (MTI)
1990. június 2., szombat 21:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|