|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Miért nincs kormányprogram Magyarországon?
"Orbán Viktor joggal állapította meg a parlament keddi ülésén,
hogy Antall József expozéja nem tekinthető kormányprogramnak.
Kezdetben alapelveket sorolt fel Antall, amelyeket el lehet fogadni
- de amelyekből konkrét tennivalók nem következnek.
Ezután tért volna át magára a programra, első fejezetként ember
és környezet viszonyára. Beszélt a halálozások számáról, arról, hogy
az idősek létbizoyntalanságban élnek, és milliónyi ember él a
létminimum alatt. A későbbiekben azonban egyetlen szóval sem tért ki
arra, hogy ezeken a bajokon hogyan akar a kormány segíteni. Hasonló
eljárást követett az egészségügy, a lakás és a művelődésügy
viszonylatában is.
Óhajok felsorolására szorítkozott a gazdasági fejezetben is, és
nem jelölte meg, hogy eszközök felhasználásával akarják ezeket az
óhajokat megvalósítani. Nagyobb baj ennél, hogy a felsorolt óhajok
egyrésze önmagában sem valósítható meg. Másrészük esetében a
megvalósításra irányuló törekvés bajt okozna, és a legnagyobb baj
az, hogy óhajok összeegyeztethetetlen egymással.
Az első óhaj szerint, a kormány a nemzetközi fizetési
kötelezettségek mindenkori teljes megtartása mellett arra törekszik,
hogy mihamarabb megállítsa az adósságtömeg gyarapodását.
A második óhaj szerint, kétéves átalakulás után évi 3-4
százalékos gazdasági növekedést kell elérni. Ez az óhaj
megvalósíthatatlan, és a megvalósítására irányuló törekvés
lehetetlenné teszi az első óhaj megvalósítását.
A harmadik óhaj szerint, egy éven belül megállítják az inflációt
és további két év alatt egy számjegyűre szorítják le. Nagyon jó
lenne ha ez megtörténnék, és ha csak önmagában nézzük, megvalósulása
nem is teljesen lehetetlen. Határozott megígérése azonban, nem
vehető komolyan, és semmi esetre sem egyeztethető össze az évi 3-4
százalékos növekedés ígéretével."
|
|
|
|
|
|
|
Reggeli hírek
|
London, 1990. május 26. (BBC, kora reggeli híradás) - Gorbacsov elnök részéről éles figyelmeztetés hangzott el: Ha az egyesített Németország tagja lesz a NATO katonai struktúrájának, a Szovjetunió továbbra is Kelet-Németországban fogja állomásoztatni csapatait és felülvizsgálja a kelet-nyugati tárgyalásokhoz való hozzáállását. A szovjet vezető ugyanakkor kijelentette: Moszkva esetleg hajlandó lenne kompromisszumos megoldás elfogadására, amelynek értelmében Németország Franciaországhoz hasonlóan a NATO kötelékébe tartozna politikailag, de nem képezné részét a szövetség katonai struktúrájának. Gorbacsov ezeket a megjegyzéseit egy Mitterrand francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón tette, a két vezető között Moszkvában folytatott megbesszélések után.
Úgy tudni, hogy a megbeszélés fő témája a német egyesítés kérdése volt. Gorbacsov világosan kifejtette: A Szovjetunió jobban szeretné ha az egyesített Németország egyszerre tagja lenne a NATO-nak és a Varsói Szerződésnek is, vagy pedig egyik védelmi szövetséghez sem tartozna. Bush elnök a francia tv-ben kijelentette: Reméli, hogy a jövő héten megtartandó csúcstalálkozón sikerül meggyőznie Gorbacsovot arról, hogy a NATO-hoz tartozó egyesített Németország nem jelent fenyegetést a Szovjetunió biztonságára nézve.
Gorbacsov azt is közölte a sajtótájékoztatón, hogy a litván szuverenitás kérdésének megoldása legalább öt évbe kerülne. Ez a megjegyzés ellentétben áll litván tisztségviselők által csütörtökön tett megjegyzésekkel, miszerint Gorbacsov úgy nyilatkozott nekik: Két-három éven belül a köztársaság szuverinné válhat. Ugyanakkor a lett parlament közölte Gorbacsoval az alkotmány előírásai értelmében nem volt joga semmisnek nyilvánítani Lettorrszág függetlenségi nyilatkozatát.
Miközben a szovjet parlament, a szovjet Legfelsőbb Tanács megvitatja a nagyfokú gazdasági változások tervét, az áremelések hírére vásárlási pánik tört ki a Szovjetunióban. A vásárlási hullám Rizskov miniszterelnök szerint a fél országon végig söpört és már Moszkvát is elérte, ahol mától kezdve az élelmiszerek árúsítását korlátozzák. (folyt.)
1990. május 26., szombat
|
Vissza »
|
|
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
Csak azok vehetnek élelmiszert akik tartózkodási engedélyt tudnak felmutatni. A Gorbacsov elnökkel szemben álló radikális ellenzék közölte, a gazdasági változásokról szoló terv megvitatása végeztével bizalmi szavazással fognak élni.
Moszkvából érkező jelentések arra utalnak, hogy második fordulót is kell tartani a Szovjetunió legnagyobb tagköztársasága az Orosz Szövetségi Köztársaság elnökének megválasztására. A köztársasági parlamentben tegnap megtartott elnökválasztás nem hivatalos eredményei szerint Borisz Jelcin radikális politikusnak sikerült ugyan némi előnyre szert tennie Iván Poloskovval fő ellenlábasával szemben, azonban nem kapta meg a szavazatok ötven százalékát ami szükséges a győzelemhez. Úgy tudni, hogy a harmadik elnökjelölt körülbelül harminc szavazatot kapott és ugyancsak közel harminc küldött a szavazócédulán szereplő minden nevet áthúzott. A szavazás eredményét hivatalosan néhány óra múlva fogják közzétenni.
Moszkvából érkező jelentések szerint újabb zavargásokra került sor az Azerbajdzsáni Szovjet Köztársasághoz tartozó, főleg örmények által lakott vitatott hovatartozású Karabah-hegyvidéki területen. A TASSZ szerint a hegyvidéki terület fővárosában Sztyepanakertben csütörtökön este lezajlott összetűzésekben egy katona és egy örmény életét vesztette. Jelentések szerint a szovjet Belügyminisztérium rendfenntartó csapatainak parancsnoka Örményországba repült, miután ott - mint Sztahalin kifejezte magát - robbanásig feszült a helyzet a militáns csoportok tevékenysége következtében.
Sztahalin tábornak az örmény vezetőséghez intézett ismételt felhívásai az illegális csoportok lefegyverzésére továbbra is megválaszolatlanul maradtak.
Mazowieczki lengyel miniszterelnök kijelentette: Nem fognak engedni a vasúti dolgozók bérköveteléseinek akik nem hivatalos sztrájkjukkal megzavarják az ország életét. A lengyel miniszterelnök a délnyugat-lengyelországi Vaclavban rendezett választási gyűlésen tartott beszédében közölte: Amíg a sztrájk tart a kormány semmiféle megbeszélésekbe nem hajlandó bocsátkozni. Azt is hozzátette: Engedni a sztrájkolók követeléseinek, a demokrácia vereségét jelentené és hatalmas inflációhoz vezetne. (folyt.)
1990. május 26., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
|
Úgy tudni, hogy a vasúti sztájk az ország egyharmadát érinti. Megbénultak a Balti-tengeri kikötők és leállt a szén exportja, amely Lengyelország fő nyugati valuta forrását képezi.
Ma bíróság elé állítják népírtás vádjával Nicolae Ceausescu volt romániai diktátor fiát. Nicu Ceausescunak a nagyszebeni bíróság előtt kell számot adnia tetteiről. Ennek a városnak volt ugyanis pártfőnöke a tavaly decemberben kitört forradalomig, amely apjának bukásához majd kivégzéséhez vezetett. Nicu Ceauasescut azzal vádolják parancsot adott a Securitatenak, hogy lőjön a fegyvertelen tüntetőkre a forradalom idején. A volt elnök fiát az országból való menekülési kísérlet közben letartóztatták és azóta börtönben tartják.
Az Egyesült Államok szerint komoly visszaélések történtek a romániai választásokon, melyeknek következtében a Nemzeti Megmentés Frontja igazságtalan módon előnyre tett szert. Az amerikai Külügyminisztérium egyik szóvivője szerint erőszakos megfélemlítések történtek az ellenzéki jelöltekkel szemben és az ellenzéki pártokat elzárták a tömegtájékoztatási eszközök teljes mértékű igénybevételének lehetőségétől. A választás napjáról beszélve a szóvivő úgy nyilatkozott: Világos, hogy a szavazók túlnyomó többségének meg volt a lehetősége arra, hogy szabadon és kényszer nélkül adják le voksukat. Korábban a romániai választásokon megfigyelőként részt vett nemzetközi csoport is hasonló jelentést tett közzé.
Iliescu Románia elnöke közölte: Az ország irányítását ellátó Nemzeti Megmentési Frontnak feddhetelennek kell lennie. Nicolae Ceausescu volt elnök úgymond a szellemi pusztulás örökségét hagyta Romániára és a Megmentési Frontnak kell vezetnie az erkölcsi megtisztulás folyamatát. Iliescu azt is bejelentette, le fog mondani a Front elnökségi tisztségéről, a törvény ugyanis előírja, hogy az ország elnöke nem lehet egy politkia pártnak sem tagja.
Kanadában most zajlik az első háborús bűnökkel foglalkozó bírósági tárgyalás, melynek során egy magyar származású bevándorlót felmentettek a II. világháborúban elkövetett emberölés és zsidó személyek elhurcolásának vádja alól. A 77 éves Finta Imre volt magyar rendőrkapitány tagadta az ellene felhozott összes vádakat, melyek magyarországi zsidók ezreinek deportálásával voltak kapcsolatosak. +++
1990. május 26., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|