|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Miért nincs kormányprogram Magyarországon?
"Orbán Viktor joggal állapította meg a parlament keddi ülésén,
hogy Antall József expozéja nem tekinthető kormányprogramnak.
Kezdetben alapelveket sorolt fel Antall, amelyeket el lehet fogadni
- de amelyekből konkrét tennivalók nem következnek.
Ezután tért volna át magára a programra, első fejezetként ember
és környezet viszonyára. Beszélt a halálozások számáról, arról, hogy
az idősek létbizoyntalanságban élnek, és milliónyi ember él a
létminimum alatt. A későbbiekben azonban egyetlen szóval sem tért ki
arra, hogy ezeken a bajokon hogyan akar a kormány segíteni. Hasonló
eljárást követett az egészségügy, a lakás és a művelődésügy
viszonylatában is.
Óhajok felsorolására szorítkozott a gazdasági fejezetben is, és
nem jelölte meg, hogy eszközök felhasználásával akarják ezeket az
óhajokat megvalósítani. Nagyobb baj ennél, hogy a felsorolt óhajok
egyrésze önmagában sem valósítható meg. Másrészük esetében a
megvalósításra irányuló törekvés bajt okozna, és a legnagyobb baj
az, hogy óhajok összeegyeztethetetlen egymással.
Az első óhaj szerint, a kormány a nemzetközi fizetési
kötelezettségek mindenkori teljes megtartása mellett arra törekszik,
hogy mihamarabb megállítsa az adósságtömeg gyarapodását.
A második óhaj szerint, kétéves átalakulás után évi 3-4
százalékos gazdasági növekedést kell elérni. Ez az óhaj
megvalósíthatatlan, és a megvalósítására irányuló törekvés
lehetetlenné teszi az első óhaj megvalósítását.
A harmadik óhaj szerint, egy éven belül megállítják az inflációt
és további két év alatt egy számjegyűre szorítják le. Nagyon jó
lenne ha ez megtörténnék, és ha csak önmagában nézzük, megvalósulása
nem is teljesen lehetetlen. Határozott megígérése azonban, nem
vehető komolyan, és semmi esetre sem egyeztethető össze az évi 3-4
százalékos növekedés ígéretével."
|
|
|
|
|
|
|
Reggeli hírek
|
London, 1990. május 26. (BBC, kora reggeli híradás) - Gorbacsov elnök részéről éles figyelmeztetés hangzott el: Ha az egyesített Németország tagja lesz a NATO katonai struktúrájának, a Szovjetunió továbbra is Kelet-Németországban fogja állomásoztatni csapatait és felülvizsgálja a kelet-nyugati tárgyalásokhoz való hozzáállását. A szovjet vezető ugyanakkor kijelentette: Moszkva esetleg hajlandó lenne kompromisszumos megoldás elfogadására, amelynek értelmében Németország Franciaországhoz hasonlóan a NATO kötelékébe tartozna politikailag, de nem képezné részét a szövetség katonai struktúrájának. Gorbacsov ezeket a megjegyzéseit egy Mitterrand francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón tette, a két vezető között Moszkvában folytatott megbesszélések után.
Úgy tudni, hogy a megbeszélés fő témája a német egyesítés kérdése volt. Gorbacsov világosan kifejtette: A Szovjetunió jobban szeretné ha az egyesített Németország egyszerre tagja lenne a NATO-nak és a Varsói Szerződésnek is, vagy pedig egyik védelmi szövetséghez sem tartozna. Bush elnök a francia tv-ben kijelentette: Reméli, hogy a jövő héten megtartandó csúcstalálkozón sikerül meggyőznie Gorbacsovot arról, hogy a NATO-hoz tartozó egyesített Németország nem jelent fenyegetést a Szovjetunió biztonságára nézve.
Gorbacsov azt is közölte a sajtótájékoztatón, hogy a litván szuverenitás kérdésének megoldása legalább öt évbe kerülne. Ez a megjegyzés ellentétben áll litván tisztségviselők által csütörtökön tett megjegyzésekkel, miszerint Gorbacsov úgy nyilatkozott nekik: Két-három éven belül a köztársaság szuverinné válhat. Ugyanakkor a lett parlament közölte Gorbacsoval az alkotmány előírásai értelmében nem volt joga semmisnek nyilvánítani Lettorrszág függetlenségi nyilatkozatát.
Miközben a szovjet parlament, a szovjet Legfelsőbb Tanács megvitatja a nagyfokú gazdasági változások tervét, az áremelések hírére vásárlási pánik tört ki a Szovjetunióban. A vásárlási hullám Rizskov miniszterelnök szerint a fél országon végig söpört és már Moszkvát is elérte, ahol mától kezdve az élelmiszerek árúsítását korlátozzák. (folyt.)
1990. május 26., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|