|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Miért nincs kormányprogram Magyarországon?
"Orbán Viktor joggal állapította meg a parlament keddi ülésén,
hogy Antall József expozéja nem tekinthető kormányprogramnak.
Kezdetben alapelveket sorolt fel Antall, amelyeket el lehet fogadni
- de amelyekből konkrét tennivalók nem következnek.
Ezután tért volna át magára a programra, első fejezetként ember
és környezet viszonyára. Beszélt a halálozások számáról, arról, hogy
az idősek létbizoyntalanságban élnek, és milliónyi ember él a
létminimum alatt. A későbbiekben azonban egyetlen szóval sem tért ki
arra, hogy ezeken a bajokon hogyan akar a kormány segíteni. Hasonló
eljárást követett az egészségügy, a lakás és a művelődésügy
viszonylatában is.
Óhajok felsorolására szorítkozott a gazdasági fejezetben is, és
nem jelölte meg, hogy eszközök felhasználásával akarják ezeket az
óhajokat megvalósítani. Nagyobb baj ennél, hogy a felsorolt óhajok
egyrésze önmagában sem valósítható meg. Másrészük esetében a
megvalósításra irányuló törekvés bajt okozna, és a legnagyobb baj
az, hogy óhajok összeegyeztethetetlen egymással.
Az első óhaj szerint, a kormány a nemzetközi fizetési
kötelezettségek mindenkori teljes megtartása mellett arra törekszik,
hogy mihamarabb megállítsa az adósságtömeg gyarapodását.
A második óhaj szerint, kétéves átalakulás után évi 3-4
százalékos gazdasági növekedést kell elérni. Ez az óhaj
megvalósíthatatlan, és a megvalósítására irányuló törekvés
lehetetlenné teszi az első óhaj megvalósítását.
A harmadik óhaj szerint, egy éven belül megállítják az inflációt
és további két év alatt egy számjegyűre szorítják le. Nagyon jó
lenne ha ez megtörténnék, és ha csak önmagában nézzük, megvalósulása
nem is teljesen lehetetlen. Határozott megígérése azonban, nem
vehető komolyan, és semmi esetre sem egyeztethető össze az évi 3-4
százalékos növekedés ígéretével."
|
|
|
|
|
|
|
Reform a vállalatokon belül - Konferencia Balatonszéplakon
|
1990. május 18., péntek - Társadalmi reform - vállalaton
belül címmel kétnapos országos konferencia kezdődött pénteken a
balatonszéplaki Ezüstpart üdülőben a Szervezési és Vezetési
Tudományos Társaság rendezésében. A több mint 200 vállalati vezető
és szakszervezeti tisztségviselő részvételével lezajló tanácskozás
első előadója - dr. Szabó Gábor jogász, vállalati átalakulási
szakértő - kifejtette: a tulajdonviszonyok gyors átrendezése
alapfeltétele annak, hogy a rendszerváltás ne álljon meg a gyárkapuk
előtt. Rámutatott azonban, hogy a politikai pártok egyikének sincs
olyan kiérlelt koncepciója, amely három-négy éven belül reményt adna
az állami és magántulajdon kívánatos mértékű arányváltozására.
Az átalakulási folyamat lassan és rendkívül ellentmondásosan halad. A jelenlegi szakaszban a ,,privatizálás,, az esetek többségében csupán vállalkozási formaváltást jelent, amely lényegében változatlanul hagyja az állami tulajdont. Ezt a felemás folyamatot is számos tévhit, és jórészt megalapozatlan vád hátráltatja. A gazdasági hatalomátmentés bélyegével kell számolnia annak a vállalati vezetőnek, aki a működtetés érdekében - a nem létező tulajdonos helyett - a rendelkezési jogot gyakorolni meri.
Dr. Szabó Gábor szerint az esetek többségében az ország kiárusításának vádja is megalapozatlan. Sokan nem értik, hogy az állami vállalatokból alakult társaságok értékpapírjai nem azonosak a reáltőkével. A tényleges vagyon akkor is a nemzetgazdaság része marad, ha a ,,papírtőke,, egy részét külföldiek vásárolják meg. A tiltakozó akciók és a nyomukban megjelenő államigazgatási szigorítások csak elriasztják a külföldi tőkét, s így kárt okoznak az országnak.
Lehoczkyné dr. Kolonnay Csilla munkajogász ugyancsak a tulajdonviszonyok rendezetlenségére, s az ebből származó szerepzavarokra vezette vissza, hogy a gazdasági életben bizonytalanság, gyanakvás és bizalmatlanság uralkodik. Az érdekvédelmi szervezetek gyakran nem tudják, kivel szemben érvényesíthetnék a munkavállalói érdekeket, a jelenlegi hierarchiában tisztázatlan, hogy ki kinek a partnere. Az ilyen körülmények közt lezajló titlakozások, lázadások az egész politikai átalakulást is veszélyeztethetik.
A további előadások a szakszervezetek és a munkástanácsok egymás közti és vállalaton belüli viszonyát, a szakszervezeti függetlenség és a munkavállalói érdekvédelem kérdéseit érintették, s e témakörben nyitott vitafórumot is rendeztek. (MTI)
1990. május 18., péntek 17:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|