 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása
"A Magyar Közigazgatási Kamara
szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság
kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a
helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt.
"
SZER, Magyar híradó:
Újabb megújulás az MSZP soraiban?
"... nem
lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát
mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői
ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük
hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának.
Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű
tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson
azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig
sincs annyi.
Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek
lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar
Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a
múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan
területek, ahol meg sem próbálta."
|
|
|
|
|
|
 |
Jövő csütörtökön hivatalosan megalakul a Budapesti Értéktőzsde
(1. rész)
|
1990. június 15., péntek - Jövő csütörtökön, június 21-én
alakul meg hivatalosan a Budapesti Értéktőzsde. Az eseményre máris
több magas rangú nyugati szaktekintély jelentette be részvételi
szándékát. Az ünnepélyes alkalomra eljön többek között Jeffrey
Knight, az Európai Közösség Tőzsdeszövetségének egyik vezetője,
Richard Breeden, az USA Értékpapír és Valutáris Bizottságának (SEC)
elnöke, és a világ nagy tőzsdéinek számos kiválósága - tájékoztatta
az MTI-t Hardy Ilona, az Értékpapírkereskedelmi Titkárság vezetője.
A tőzsde várhatóan 160 és 200 millió forint közötti alaptőkével,
mintegy 35-40 alapítótag részvételével fog megalakulni, 42 évi
szünet után, hosszú előkészületi munkákat követően.
A Budapesti Értéktőzsde alapítása abból a szempontból is nagy
jelentőségű, hogy a kelet-európai országok közül - mintegy 8 évi
ellentmondásos, de mindenképpen önfejlődést mutató időszak
lezárásaként - elsőként indul be szabályozott feltételekkel,
bejegyzett, alapító tőzsdecégek részvételével az értékpapírpiaci
csúcsintézmény. A fejlett országokban a magyar tőzsdét tekintik a
kelet-európai mintának, amelynek alapján a többi kelet-európai
országban is létrehozhatják ezt az intézményt.
A hivatalos alakulás elsősorban jogi jelentőségű lépés lesz az
értéktőzsde megvalósításának folyamatában. A tőzsde jogi és
szervezeti kereteinek kialakításával még nem nő meg ugrásszerűen a
jelenlegi magyar értékpapírpiac forgalma, de távlatilag az
értéktőzsde megalapozza ennek lehetőségét. A magyar gazdaságban
jelenleg zajló események, az értékpapírpiac mostani helyzete nem
teremtenek optimális környezetet az értéktőzsde megalapításához. A
legnagyobb problémát az alapításnál épp az jelenti, hogy lényegében
piaci viszonyok nélkül kell létrehozni egy klasszikusan piaci
intézményt, a tőzsdét.
Hardy Ilona elmondta, hogy napjainkban a fix kamatozású
kötvények piaca lényegében befulladt, de ezzel egyidejűleg új
rövidlejáratú értékpapírfajták, a kincstárjegyek, letéti jegyek,
pénztárjegyek jelentek meg a piacon. A tőzsdealapítás szempontjából
döntő jelentőségű a részvénypiac kiépülése és a privatizáció
valóságos, gyors végrehajtása. Az elsődleges részvénypiac már
érzékelhetően beindult ezekben a hónapokban, az értékpapírtörvény
feltételeinek megfelelő nyilvános részvénykibocsátások történtek a
közelmúltban, illetve az egyes részvénytársaságok esetében jelentős
alaptőke-emelésekre került sor. (folyt. köv.)
1990. június 15., péntek 14:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|