 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása
"A Magyar Közigazgatási Kamara
szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság
kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a
helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt.
"
SZER, Magyar híradó:
Újabb megújulás az MSZP soraiban?
"... nem
lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát
mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői
ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük
hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának.
Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű
tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson
azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig
sincs annyi.
Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek
lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar
Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a
múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan
területek, ahol meg sem próbálta."
|
|
|
|
|
|
 |
A Független Kisgazdapárt Elnökségének nyilatkozata (3. rész)
(OS)
|
A termelési eszközök bővítésével arányosan évente csökkenő
mértékben marad nagyüzemek használatában földterület, sajátos
átmenetet biztosítva az egyéni gazdálkodók és az új szövetkezések
számára. Az átmenet zavartalanságát az teszi lehetővé, hogy a szabad
földterületek az önkormányzatok tulajdonába kerülnek, biztosítva a
jogorvoslat és a kártalanítás lehetőségét.
Mindez a fokozatosság ötvözhetné a történelmi igazságtételt a
jelen realitásaival. A kialakuló földpiac, a közgazdasági
szabályozók, a hitelrendszer ugyanakkor gazdasági eszközökkel
befolyásolhatná a mezőgazdaság helyzetét, a kisbirtokok
életképességét, nagyságát, az új típusú önkéntes szövetkezési
formákat.
Javasoljuk, hogy a viták hevében érvelők ne feledkezzenek meg
néhány tényről. A termelőszövetkezetek használatában lévő földek
közel felének ma is van tulajdonosa. Ugyan miféle jogalapon
akadályozhatnánk meg őket a földjük feletti rendelkezésben? Az
1967-ben bevezetett földmegváltásnak nevezett kisemmizés, melynek
révén a mai téesz-tulajdon zöme létrejött, ugyan miféle
meggondolások alapján lehetne törvényesnek elismerhető?
Az előbb említett fokozatosság elve miatt félreértésen alapulnak
azok a vádak, melyek a mezőgazdaság szétverésével, élelmiszerhiány
előidézésével próbálják vádolni a Kisgazdapártot. E vádak
hangoztatói elfeledkeznek arról, hogy a ,,szocialista nagyüzem,,
csak a Kádár-féle propagandában, s a többi kelet-európai állam
csődjéhez képest volt sikeres működési forma. A látszat
valóságtartalmát jelentős részben a háztájik nadrágszíj-parcelláján
csodát tevő parasztság adta. A termelőszövetkezetek közül több mint
ötszáz mára csődbe jutott. A burjánzó téesz-adminisztráció átlag
harminc százalékos. Ez a szédelgőn feldicsért magyar modell 60
milliárdos hitellel megtámogatva tarthatja magát a víz fölött.
Privatizációt hirdet az ország minden demokratikus pártja. Miért
ne lehetne a mezőgazdaságban e privatizációt az 1947-es (1967-es)
tulajdoni állapotokból kiindulva fokozatosan, a realitásokat, az
újfajta szövetkezési igényeket figyelembe véve évek türelmes
munkájával, önkéntes alapon végrehajtani? Ismét hangsúlyozzuk, hogy
eközben nem kívánunk elfeledkezni az aktív, de tulajdonnal nem
rendelkező téesz-alkalmazottak földhözjuttatásáról sem.
Programunk ellenzői a valós nehézségeket felnagyítva a
zűrzavaros tulajdonosi és érdekviszonyokból kiindulva eleve
tagadnak, anélkül, hogy valódi kiutat mutatnának. Miért nem keressük
a cáfolhatatlan jogi alaphelyzetből kiindulva közösen a reális
megoldást? (folyt. köv.)
1990. június 12., kedd 17:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|