 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása
"A Magyar Közigazgatási Kamara
szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság
kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a
helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt.
"
SZER, Magyar híradó:
Újabb megújulás az MSZP soraiban?
"... nem
lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát
mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői
ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük
hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának.
Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű
tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson
azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig
sincs annyi.
Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek
lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar
Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a
múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan
területek, ahol meg sem próbálta."
|
|
|
|
|
|
 |
Jelcin győzelme
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. május 29. kedd (MTI-tud.) - Borisz Jelcin
lett az Oroszországi Legfelsőbb Tanács elnöke. A legmagasabb
oroszországi közjogi tisztségbe a népszerű politikus 534 szavazattal
került, vagyis négy vokssal kapott többet, mint amennyi a sikerhez
minimálisan kellett.
Az oroszországi népi küldöttek kongresszusán a múlt héten
kezdődött a parlamenti elnök megválasztása, de az első választás két
fordulóban sem hozott eredményt, ezért hétfőn elejétől kellett
megismételni a jelöltállítást és a szavazást.
Jelcin sikere azért is figyelemreméltó, mert a legfelsőbb
szovjet vezetés - élén Gorbacsovval - egy percre sem csinált belőle
titkot, hogy nem fogadná szívesen Jelcin megválasztását.
Borisz Jelcin 1985 után, Gorbacsov hatalomra jutását követően
került be a legfelsőbb politikai körökbe. Az SZKP moszkvai
bizottságának lett első titkára, s e minőségében (szavazati jog
nélküli) póttagja volt a párt politikai bizottságának. E tisztéből
1987-ben mentették föl, azután, hogy a forradalom 70. évfordulóját
előkészítő központi bizottsági ülésen élesen bírálta a vezetés
kiváltságait, s név szerint kritizált több vezetőt is.
Jelcin ezután miniszteri rangban az Állami Építési Bizottság
első elnökhelyetteseként dolgozott a tavaly márciusi népi
választásokig. Ekkor a miniszteri bársonyszéket felcserélte a népi
küldöttek mandátumával. Választási sikere (Moszkva jelöltjeként
csaknem 90 százalékot szerzett) jelezte, hogy a reformok iránti
elkötelezettsége, a hatalommal való nyílt szembeszállása amolyan
népi hőssé avatta. Nem csekély viharok után - egy képviselőtársa
visszalépése után - a Legfelsőbb Tanács tagja lett, s itt az építési
és építészeti bizottság vezetésével bízták meg.
Oroszországi népi küldöttként a Demokratikus Oroszországért tömb
támogatásával ismertette az oroszországi szuverenitást a
,,központitól,, eltérően elképzelő programját. Legfőbb ellenfele a
leköszönő oroszországi kormányfő, Alekszandr Vlaszov, aki először
visszalépett, csak az új szavazáskor vállalata a jelöltséget.
Győzelmével Jelcin ismét bekerült a legfelsőbb hatalmi körökbe,
hiszen a OSZSZSZK parlamenti elnökeként tagja az államfő mellett
működő Föderációs Tanácsadó Testületnek. Ha az oroszországi
parlament módosítja a köztársaság alkotmányát, s bevezeti az elnöki
rendszert, Jelcinnek jók az esélyei, hogy megszerezze a Gorbacsovnak
igazi kihívást jelentő oroszországi elnöki posztot. +++
1990. május 29., kedd 13:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|