|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása
"A Magyar Közigazgatási Kamara
szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság
kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a
helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt.
"
SZER, Magyar híradó:
Újabb megújulás az MSZP soraiban?
"... nem
lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát
mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői
ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük
hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának.
Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű
tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson
azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig
sincs annyi.
Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek
lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar
Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a
múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan
területek, ahol meg sem próbálta."
|
|
|
|
|
|
|
Bod Péter Ákos a gazdaságirányítás tárcák közötti felosztásáról,
az ellenőrzött privatizációról (2. rész)
|
A nyilvánosság szinte teljes hiánya pedig jócskán megrendítette a közvélemény bízalmát az eddigi privatizációk tisztaságát illetően. A lakosság már allergiás arra, hogy a nemzeti vagyon többnyire értéken alul kerül külföldiek tulajdonába. Igaz viszont az is, hogy a vagyonfelértékelésnél nem lehet a pillanatnyi értéket alapul venni, számolni kell azzal, hogy az adott vagyon - mondjuk - tíz év múlva mennyit ér majd, ezt pedig igen nehéz megbízhatóan érzékelni.
Az ipari tárcának nincs pénze, hogy azt figyelembe véve átfogó iparpolitikai konzepciót dolgozzon ki. Nem is volt ilyen az elmúlt időszakokban sem. Az 50-es 60-as évek koncepciója a vas és acél országává való válás, majd a hetvenes évek struktúraváltása, egyfajta zártság-gondolattal párosult. Ilyesmire nincs szükség, arra viszont igen - hangoztatta a miniszter, hogy mielőbb megvalósuljon a szerkezetváltás, a privatizáció, a külföldi tőke beáramlása, a magyar iparvédelmet szolgáló vámpolitika, a KGST-től a fejlett országok felé való fordulás. Nem szabad ágazatok közötti arányokat sem felállítani, csak megfelelő gazdasági környezet formálásával, a piacgazdaságot kell segíteni. Az is egyfajta iparpolitika - mondotta Bod Péter Ákos - hogy a privatizálás során tömegesen jöjjenek létre a kis- és középvállalatok.
Az ipar veszteséges vállalatairól szólva kifejtette: időről időre felbukkan egy, a felszámolásra ítélt vállalatokról szóló lista, amely igen dinamikus, állandóan változik, attól függően, hogy milyen szempontok alapján sorolják azokat, például a bankoknál való sorbanállásuk vagy a rubelpiac beszűkülése figyelembe vételével. Néhány területen az állami segítség, beavatkozás indokolt a jövőben is - mondotta, s ide sorolta a hadiipari gyártásról átáló üzemek egy részét, mint például a Videotont vagy a jármű-buszgyártási vertikumot.
Az ipar és a kereskedelem irányításával kapcsolatos konkrét elképzelések kidolgozásához, illetve vázolásához a miniszter még néhány hét türelmet kért, hiszen ezekben a napokban tájékozódik a valós helyzetről a tárcáknál és a vállalatoknál egyaránt. A minisztérium nyilvánossága érdekében pedig rövidesen szóvivői rendszer alakul. (MTI)
1990. május 27., vasárnap 12:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|