|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása
"A Magyar Közigazgatási Kamara
szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság
kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a
helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt.
"
SZER, Magyar híradó:
Újabb megújulás az MSZP soraiban?
"... nem
lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát
mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői
ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük
hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának.
Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű
tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson
azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig
sincs annyi.
Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek
lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar
Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a
múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan
területek, ahol meg sem próbálta."
|
|
|
|
|
|
|
Befejeződött a nemzeti alaptanterv első fogalmazványának vitája
|
1990. május 26., szombat - A nemzeti alaptanterv első
fogalmazványának. - Székesfehérvárott megtartott háromnapos vitája
szombaton befejeződött. A résztvevők - 1500 pedagógus, az
oktatáspolitikában, a tanárképzésben és továbbképzésben dolgozó
szakember, a pártok és az egyházak képviselői - tizenkét szekcióban
vitatták meg a magyar közoktatás és pedagógia megújításának
dokumentumában rögzítetteket, az alaptanterv általános és szakmai
kérdéseit.
A mindvégig élénk érdeklődés mellett zajló vitában többen úgy foglaltak állást, hogy a nemzeti alaptanterv megfogalmazza a mindenki által állampolgári jogon megszerezhető alapműveltséget, annak kritériumait, s meghatározza azokat az értékeket, amelyek alapján az oktatást szervezik, ezen túl szükség lenne egy követelményrendszer megfogalmazására is. Javasolták: ne egy későbbi időpontban - mint azt a nemzeti alaptanterv alkotói eredetileg tervezték -, hanem már az alaptantervvel egyidőben határozzák meg az egyes iskolázottsági szakaszok végén megkövetelhető tudásszintet. Ezért, amennyiben arra az oktatási kormányzat megbizatást ad, már az alaptanterv második fogalmazványában kidolgoznak egy vizsgarendszerre vonatkozó javaslatot is.
Nagy érdeklődést váltott ki az iskolai és pedagógiai önállóság kérdése. Ezzel kapcsolatban többen javasolták, hogy a nemzeti alaptantervben rögzített célok megvalósításához pedagógiai programokkal, kiadványokkal, szakirodalommal nyújtsanak minél több segítséget. Szükségesnek tartották a tanácskozás résztvevői az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek a javítását, s többen felvetették, hogy mivel a nemzeti alaptantervben rögzített célok megvalósításának kulcsfigurái a pedagógusok lesznek, számukra is biztosítani kellene a jelenleginél nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést. Javasolták a tanácskozáson résztvevők azt is, hogy a nemzeti alaptantervet terjesszék ki a felnőttoktatásra is. (MTI)
1990. május 26., szombat 15:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|