|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása
"A Magyar Közigazgatási Kamara
szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság
kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a
helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt.
"
SZER, Magyar híradó:
Újabb megújulás az MSZP soraiban?
"... nem
lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát
mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői
ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük
hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának.
Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű
tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson
azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig
sincs annyi.
Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek
lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar
Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a
múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan
területek, ahol meg sem próbálta."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. május 22., kedd - Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága
szorgalmazza, hogy a kormány a Varsói Szerződés és Magyarország
viszonyáról minél előbb kezdjen tárgyalásokat a szervezetbe tömörült
tagállamokkal. A kétoldalú megbeszélések alapjául az 1969-es bécsi
konvenció 62. cikkelye szolgálhat, amely kimondja: az államközi
szerződést fel lehet mondani, amennyiben alapvetően megváltoztak a
körülmények. A Külügyi Bizottság a tárgyalások kezdetét azért
sürgeti, hogy a magyar szándékkal kapcsolatos esetleges félreértések
tisztázhatók legyenek.
Horn Gyula, a testület elnöke a Bizottság keddi ülésén részletesen szólt a tagság megszüntetéséből adódó negatív és pozitív hatásokról, problémákról, a nemzetközi összefüggésekről, a kilépés katonai, nemzeti, politikai következményeiről. A jelenlegi szervezeti rend szerint a kilépésre jogilag nincs lehetőség, az államközi szerződésekről az 1969-ben kötött bécsi megállapodás rendelkezik. Ennek 54. cikkelye szerint az államközi szerződést fel lehet mondani, ha a szerződés rendeltetése megváltozik, illetve megszüntethető a tagság valamennyi részes fél egyetértésével. Magyarország számára vitaalapként azonban a 62-es cikkely szolgálhat, mert a szerződés megkötése óta a VSZ-en belül, illetve a VSZ és a NATO között alapvetően megváltoztak a viszonyok. Horn Gyula fontosnak nevezte, hogy a Varsói Szerződés egyezményes szövege semmiféle retorziót, intézkedést nem tartalmaz arra vonatkozóan, ha valamely tagállam ki akarna lépni a szervezetből. A képviselők figyelmébe ajánlotta, hogy a magyar hadsereg szervezeti felépítése, felkészítése a VSZ-hez kötődik, a haditechnikai eszközöket, - a kézifegyverek kivételével - szinte teljes körűen a baráti hadseregektől kapjuk, s nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy tagjai vagyunk a VSZ stratégiai rendszerének. Horn Gyula szerint amennyiben hazánk kilép a Varsói Szerződésből, illetve megszünteti kötelezettségeit, a Szovjetunió, illetve a VSZ katonai vezetése számára nem marad más megoldás, mint leállítania a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokat. A VSZ- javaslatok kivétel nélkül a szervezet mai felépítésére épülnek, így újra kell végezni a számításokat. Emiatt több hónapos szünet adódhat Bécsben a huszonhármak tanácskozásán, s ily módon elhalasztódik a hagyományos erők radikális csökkentéséről szóló egyezmény aláírása. Szubjektív véleménye szerint a Nyugat szemében jelenleg a Varsói Szerződéshez tartozó Magyarország sokkal értékesebb, mintha meghirdetné semlegességét. (folyt.köv.)
1990. május 22., kedd 15:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|