 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása
"A Magyar Közigazgatási Kamara
szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság
kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a
helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt.
"
SZER, Magyar híradó:
Újabb megújulás az MSZP soraiban?
"... nem
lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát
mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői
ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük
hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának.
Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű
tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson
azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig
sincs annyi.
Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek
lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar
Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a
múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan
területek, ahol meg sem próbálta."
|
|
|
|
|
|
 |
Sütő András 3.
|
Az én zsebemben közben volt egy olyan szöveg, amit aznap délután
akartam fölolvastatni a helyi rádióban, felszólítani a
marosvásárhelyi lakosságot, főleg a munkásságot, hogy ne vegye föl
ezt a kesztyűt, hagyja kifulladni az ötezer fős tömeg örjöngő
támadását, mert embervér, emberhalál árán védhetjük csak meg az
igazunkat. Azt is elmondtam volna, hogy ez a tömeg, amely így
tüntet, nem lehet azonos Marosvásárhely román lakosságával, csak egy
kis, fanatizált, leitatott vagy tényleg gyűlölködő részét képezi, és
hagyjuk, hogy lecsillapodjanak.. Jóformán be se fejezhettem
szavaimat, mert ezt a beszédemet azért elmondtam a mintegy 200 főnyi
magyar szervező előtt, hogy a székház elől vigyék szét az üzenetet a
gyárakba, de akkor már ránk rohantak a tüntetők... Ott, a székházban
vetettem aztán papírra a gondolatokat, de nem volt mikor elmondanom.
alc. Amint lehet, hazamegyek
Sütő Éva, a feleség eközben szemrehányóan néz rám: férje
belehevült a történetbe, láthatóan megint újraéli az eseményeket.
Csöndesen az orrom alá dörgöli, hogy erről nem volt szó; igaza van,
elnézését kérem.
- Ezt azért jó, ha tudják az otthoniak - szabadkozik, némileg
kifulladva Sütő András.
- Igen, de most próbálj meg egy kicsit pihenni...
- De azt fontos azért elmondani, hogy én nem elmenekültem
Marosvásárhelyről, hanem ez volt az egyetlen választási lehetőség.
Lényegében én akkor már nem rendelkeztem magammal... Valaki képes
rá, s még elterjesztheti, s ráadásul a hírnek bedőlhet egy-két
magyar ember is, miszerint amíg ők otthon szenvednek, addig lám,
egyesek külföldön várják a dolgok alakulását. Természetesen, ahogy
az egészségi állapotom engedi, azonnal hazamegyek, s ott folytatjuk,
ahol abbahagytuk...
- Kész, egyelőre befejeztük, addig is gyógyulást Sütő András
A
Te épülésed megkönnyíti a mi taplraállásunkat is...
Úgy hagyom ott betegágyát, hogy kétségeim vannak: nem okoztam-e
váratlan szövődményeket interjúmmal az író állapotában? És enyhén
szégyelem azt, hogy bár barátként léptem be hozzá, végül mégis
újságírónak kellett lennem... (MTI-Press)
1990. március 29., csütörtök 15:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|