![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása
"A Magyar Közigazgatási Kamara
szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság
kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a
helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt.
"
SZER, Magyar híradó:
Újabb megújulás az MSZP soraiban?
"... nem
lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát
mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői
ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük
hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának.
Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű
tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson
azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig
sincs annyi.
Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek
lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar
Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a
múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan
területek, ahol meg sem próbálta."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Románia - Fazekas János
|
![](../img/spacer.gif)
Bukarest, 1990. február 18. vasárnap (MTI-TUD) - Sütő András
erdélyi magyar író két esztendővel ezelőtti 60. születésnapjáról
akkortájt csak zárt körben emlékezhettek meg. Ezek között volt
Domokos Géza, Demény Lajos, Gálfalvi Zsolt és Méliusz József is. A
köszöntőt Fazekas János tartotta, az erdélyi magyarság egyik
kiemelkedő személyisége, akit Ceausescu még 1982-ben félreállított a
vezetésből. A szűk körben elmondott pohárköszöntőt a romániai Magyar
Szó vasárnapi száma ismerteti ,,Dokumentum,, című rovatában.
Fazekas János köszöntője politikai vádirat volt a diktatúra rendszere ellen. ,,A nagyhatalmak által Párizsban rögzített elv, mely szerint a nemzetiségi kérdés minden állam belügye, ma már tarthatatlan. A kérdés rég átlépte az egyes országok határait és a nemzetközi politika porondjára lépett, nem csak azért, mert nemzetek és nemzetiségek viszonyát illeti az egyes államokon belül és így nemzeti közösségek közötti viszony és nem csupán azért, mert a világon több olyan anyanemzet létezik, amelynek részei a nemzeti határokon kívül élnek és lényegesen befolyásolják az anyanemzetek közéletét, hanem azért is, mert a nemzetiségi jogfosztás instabilitást táplál a nemzetközi életben, a világbékére nézve veszélyes mozzanatot hordoz.,,
Különösen jelentős a történelmi jellegű emlékiratnak az a része, amely a romániai magyarság és a magyar nemzet közti viszonyt értelmezi. ,,Ha a valóságnak megfelelően akarjuk a magyar nemzetiség fogalmát körülírni, először is szükséges leszögezni, hogy ez a magyar nemzet szerves része. Ilyen ez a magyar nemzetiség Romániában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, a Szovjetunióban és Ausztriában. A fogalomzavarok az ideológiában, az elméletben súlyos veszélyt jelentenek a politikára is. Éppen ezért évtizedek óta mindent igyekeztem megtenni, hogy hozzájáruljak a magyar nemzetiség ismérveinek a tisztázásához. A társadalmi és nemzeti homogenizálás ideológiai és politikai elvének meghirdetése csaknem két évtizeddel ezelőtt sürgette, hogy meghatározzuk, kik vagyunk, hol a helyünk a gyorsan átalakuló világban, milyen a viszonyunk és milyen legyen ez a viszony anyanemzetünkkel - a magyar nemzettel. Vitáink eredményeként jutottunk arra a közös véleményre, hogy a romániai magyar nemzetiség az a történelmileg kialakult tartós emberi közösség, amelynek közös az etnikai származása a magyar nemzettel, közös a nemzeti nyelve és kultúrája,,. +++
1990. február 18., vasárnap 17:42
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|