![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása
"A Magyar Közigazgatási Kamara
szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság
kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a
helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt.
"
SZER, Magyar híradó:
Újabb megújulás az MSZP soraiban?
"... nem
lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát
mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői
ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük
hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának.
Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű
tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson
azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig
sincs annyi.
Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek
lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar
Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a
múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan
területek, ahol meg sem próbálta."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Horn Gyula fogadása a magyar-román értelmiségi csúcs
résztvevőinek
|
![](../img/spacer.gif)
1990. március 20., kedd - Horn Gyula, a Magyar Köztársaság
külügyminisztere kedden este fogadást adott a Magyar-román párbeszéd
- Értelmiségiek a történelmi kiegyezésért címmel megtartott kétnapos
magyar-román értelmiségi csúcstalálkozó részvevőinek tiszteletére. A
fogadáson megjelent Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke,
valamint a magyar politikai, kulturális élet számos vezető
személyisége. (MTI)
1990. március 20., kedd 19:28
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Horn Gyula fogadása a magyar-román értelmiségi csúcs
résztvevőinek (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Az egybegyűltek előtt a kormányfő beszédet mondott. Németh Miklós mindenekelőtt köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, akik azért jöttek össze a kétnapos tanácskozásra, hogy az ész, a szellem, az erkölcs és értelem alapján vitassanak meg olyan kérdéseket, amelyeket a mai gyötrelmes hétköznapokban inkább az indulat, a felkorbácsolt érzelmek és a gyűlölködés alapján közelítenek meg a tömegek. Ezek az indulatok és a sérelmekből táplált érzelmek igen mély gyökerűek a magyarok és románok között. Vastag történelmi talaj és kitartó ápolás erősítette őket sok évtizeden keresztül. Mérgezett lélekkel élnek egymással és egymás szomszédságában népeink, pedig örök együttélésre ítéltettek. A népek összekeveredtek a Kárpát-medencében és a határok ide-oda tologatása soha nem volt kielégítő eszköz a közöttük feszülő ellentétek megoldására; sőt, mindig csak újabb sérelmeket okoztak, újabb feszültségeket keltettek, s a revíziót állították a politika, a közgondolkodás középpontjába. Ennek kapcsán Bibó István gondolatait idézte a kormányfő: ,,egy olyan világban, amelyben egy nemzetnek a legaggasztóbb és legszorongatóbb kérdése az, hogy milyen területeket félt, vagy milyen területeket követel, bekövetkezik az az állapot, hogy a nemzet prosperitását elsősorban a területi státussal hozzák kapcsolatba... Ez a szemlélet mélyen antidemokratikus... A demokrácia ugyanis a műgonddal alkotó ember szemléletének győzelmét jelenti a hódító és a birtokló ember szemléletével szemben, s leglényegesebb tanítása az, hogy egy nemzet mélységben és magasságban a többszörösére növekedhet annak, amennyit akár a legnagyobb erőfeszítéssel is a többi nemzet rovására növekedni képes... Az bizonyos, hogyha valami ok miatt egy területi vita domináns üggyé válik egy nemzet életében, akkor egy még nem demokratikus közösséget megakaszthat a demokratikus fejlődés útján, sőt egy demokratikus közösségben is a demokratikus szellem visszaesését válthatja ki,,.
E gondolatokat folytatva Németh Miklós rámutatott: a normalizálásnak, az igazi jószomszédságnak mindkét oldalon jelentős tábora van. Ezt példázza a mostani tisztázó szándékú értelmiségi találkozó is. A kormányok mellett a szellem embereinek vállára is óriási teher nehezedik, rendkívül nagy a felelősségük abban, hogy a minden eddiginél kedvezőbb, vérrel kiküzdött jelenlegi helyzetet kihasználja-e a két ország, vagy elszalasztja. (folyt. köv.)
1990. március 20., kedd 21:08
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Horn Gyula fogadása a magyar-román értelmiségi csúcs
résztvevőinek (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A kormányfő megrendülten szólt a marosvásárhelyi tragédiáról, amelynek nyomán lángoló gyűlölet, erőszak és terror foglalja el a megértésnek, a kisebbség védelmének helyét. Tragikus jelkép, hogy a brutális erőszak legdurvábban egy mindig szelíden szóló, az erőszak minden formáját elutasító, a két nép közeledéséért oly sokat tevő íróemberre, Sütő Andrásra támadt.
A magyar álláspontot tolmácsolva kijelentette: a magyar kormány, a különböző pártok és politikai szervezetek nyilvánosan állást foglaltak a megértés, a jószomszédi viszony megteremtésének szükségessége mellett. A magyar fél jóindulatát, a történelmi újrakezdés szándékát nem csak szavakban, de tettekben is bizonyította a decemberi romániai forradalom idején is.
A történelem menete most valamennyi kelet-európai nép számára kiváló lehetőséget kínál hosszú ideje rendezetlen dolgaik tisztázására, a görcsök oldására, a megosztottság felszámolására. Igen nagy szükség van a toleranciára, a józan felelősségtudatra, a higgadtságra. Mert nemcsak a lehetőségek nagyok, hanem a veszélyforrások is számosak; főleg az intoleráns, kizárólagosságot hírdető virulens nacionalizmus részéről. A lehetséges súlyos veszélyekre hívták fel megdöbbentő erővel a magyar és a nemzetközi közvélemény figyelmét azok a kifejezetten magyarellenes atrocitások, amelyek az utóbbi napokban történtek Romániában. A kormányfő sajnálattal állapította meg, hogy a korábbi hivatalos román politika által szított fajgyűlölet mélyen hatolt a lelkekbe és a pogrom határát súroló vad indulatokat képes kiváltani. Reményét fejezte ki: felelős tényezők Romániában is tettekkel bizonyítják, hogy felismerték, az európaiság rang, és annak elnyeréséhez a demokratikus viszonyok tudatos megtervezésén és kiépítésén keresztül visz az út.
Németh Miklós meggyőződését fejezte ki, hogy a budapesti dialóguson szövődött kapcsolatok, barátságok fennmaradnak a jövőben is, és hathatósan szolgálják a történelmi megbékélés ügyét. A térségből ugyanis a kiutat nem Karabah felé kell keresni. Akik mégis arrafelé vesznek irányt, azokat erkölcsi kötelességünk figyelmeztetni: ez az ösvény nem Európába vezet, hanem onnan kifelé. S ha a figyelmeztetés nem elég, akkor együtt, akár élőláncot alkotva kell eltorlaszolnunk ezt az utat. (MTI)
1990. március 20., kedd 21:13
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|