![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Magyar Közigazgatási Kamara állásfoglalása
"A Magyar Közigazgatási Kamara
szükségesnek tartja, hogy a jogállamiság és a helyi önkormányzatiság
kiterjesztése érdekében az Országgyűlés mielőbb alkossa meg - a
helyhatósági választásokról és a helyi önkormányzatokról szóló
törvényekkel összhangban - a közszolgálatról szóló törvényt.
"
SZER, Magyar híradó:
Újabb megújulás az MSZP soraiban?
"... nem
lett igazuk azoknak, akik azt mondták, hogy csupán címtáblát
mázoltak át. Nem, ez a párt más, más akkor is, ha tagjai, vezetői
ugyanazok, de mert ugyanazok, nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük
hitelességükért, mint bármelyik más párt vezetőinek, tagságának.
Azok is tévedtek, akik úgy gondolták, hogy új, nagysikerű
tömegpárt lesz az MSZP. Voltak olyan, akik az októberi kongresszuson
azt mondták, százezer lesz három hónap alatt a taglétszám - máig
sincs annyi.
Mostanra világossá vált, hogy azoknak a feltehetően keveseknek
lett igazuk, akik tartózkodtak a szélsőséges elvárásoktól. A Magyar
Szocialista Párt sok mindent tett annak érdekében, hogy szakítson a
múlttal. Ez több tekintetben sikerült, máskor nem, és vannak olyan
területek, ahol meg sem próbálta."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Romániai magyarság - Sütő András (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Bukarest, 1990. február 10. szombat (MTI-TUD) - A
Ceausescu-diktatúra magyarellenes akcióiról Marosvásárhelyen
előkerült bizalmas okmányokat hozott nyilvánosságra az A hét című
hetilap, amely ezzel kapcsolatban beszélgetést közölt Sütő
Andrással. A neves iró kijelentette: ,,A forradalom napjaiban
szétszórt iratokból előkerült bizalmas jelentés elképesztő
cinizmussal tanúskodik minden idők egyik legnagyobb méretű
betelepítési akciójáról és annak eredményéről,,.
A hetilap által közöltekből kitűnik: Marosvásárhelyen az 1977-ben tartott hivatalos népszámláláson a város magyarsága 62 százalékot alkotott, a románoké pedig 35,8 százalék volt. 1985 elején az arány 55,9:42,9-ra változott, még mindig a magyar kisebbség javára. A Maros megyei pártbizottság első titkárának most előkerült bizalmas és titkosan kezelt adatai alapján 1990-re román többséget akart kialakítani a román vezetés. Ezért még 1985-ben azt javasolták, hogy öt év alatt 22800 román nemzetiségű személy betelepítését engedélyezzék a ,,zárt városba,,. Ezzel a román lakosság részaránya elérte volna 1990 végére az 58-60 százalékot.
A nyilvánosságra került tervet kommentálva Sütő hangoztatta, hogy az számszerűleg fedi föl azt az államilag szervezett lakosságmozgatást, amelynek eredményeként megszaporodott a magyar munkanélküliek száma. Így fény derül arra, hogy a szakiskolát, főiskolát végzett magyar fiatalok ezrei, tízezrei miért kényszerültek távoli megyékben munkát vállalni, hogy a helybeli születésű tanáro, orvosok miért kényszerültek ezrével Moldva falvaiba.
Sütő András nyomatékosan hangsúlyozza: az ügyben érintett román lakosságot a legcsekélyebb mértékben sem érheti bírálat, vagy elítélés. Nem bűne, hogy a diktátornak a Sztálinéhoz hasonló jelszava volt: ,,A magyarság kérdése csupán vagonkérdés,,. Távlati elgondolása szerint a romániai magyarság, de kiváltképp a Székelyföld etnikai szétszóratásának fasisztoid célját szolgálta többek közt a falurombolás terve is, amellyel a Székelyföld mint etnikai egység megsemmisült volna. (folyt.)
1990. február 10., szombat 19:09
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Romániai magyarság - Sütő András (2.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Sütő András nyilatkozatában kitért arra is, hogy a megyésítéssel Ceausescu úgy alakíttatta ki az új megyéket, hogy megbontsa az ősi székely székek etnikai egységét. Az iparosítás is ezt a célt szolgálta: hajdani székely vagy zömmel magyarok és szászok lakta városok évszázadok során kialakult sajátos arculata, nemzetiségi összetétele is teljesen megváltozott. A diktatórikus rendszer a Székelyföld etnikai kompaktságát állandó veszélyforrásnak, a lázongás fészkének, revíziós törekvések támaszának tekintette, ezért törekedett arra, hogy román nemzetiségiek betelepítésével megváltoztassa a megyén belüli arányokat.
,,Erdély, románok, magyarok és szászok klasszikus otthona, mindig is az együttélés jegyében fejlődött - mondotta befejezésül Sütő András -, ezért a különböző etnikumok természetes igényei, törekvései szerint alakultak települései is, de spontán módon, nem pedig erőszakkal, mérhetetlen szenvedést okozó garázdálkodással. A spontán gyarapodás törvénye szerint élve úgy kell cselekednünk, hogy például Marosvásárhely magyar és román lakosai a testvériség szellemében, békés együttes alkotómunkában találjanak egymásra. Történelmi szerencsénk, hogy a román nép s a nemzeti kisebbségek közös, nagy véráldozattal győzelemre juttatott forradalma még idejében jött el, úgyszólván a huszonnegyedik órában,, . +++
1990. február 10., szombat 19:12
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|