 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Pártjának felhívása
"A Romániában, Marosvásárhelyen március
22-23-24-én a romániai magyarok mellett kiállt, bebörtönzött
cigányok családja részére gyűjtést szervezünk. Felhívjuk a lakosság
figyelmét, hogy adományaikat a Magyarországi Cigányok
Szociáldemokrata Pártjának titkárságán (Budapest, VII. Dohány u.
76., II. em. 11-es szobában), reggel 9-től délután 16.30 óráig
adhatják le."
BBC, Panoráma:
Antall jelszava az óvatosság
" Az óvatosság Antall József egyik jelszava, és ez jellemző
pártja, a Magyar Demokrata Fórum tevékenységére. Pártja választási
sikerének titka jórészt az volt, hogy garantálja: a kommunista
rendszerből a demokráciába történő átmenet minimális
megrázkódtatással fog járni.
A politikai spektrum másik felén elhelyezkedő SZDSZ lényegében
sokkterápiát javasol. Antall József reformjai nagy horderejűek, de
nem fogják azokat máról holnapra bevezetni. Alapkoncepcióját, a
szociális piacgazdaság gondolatát a nyugatnémet
kereszténydemokratáktól kölcsönözte. Ez a legtöbb magyar állami
vállalat privatizálását és a tartósan veszteséges gazdasági egységek
megszüntetését vonja maga után. Az ezek nyomán megnövekvő
munkanélküliséget nagyobb mértékű szociális támogatás enyhíti majd.
Mindenesetre - jelentette ki a kijelölt kormányfő - a tömeges
munkanélküliség megelőzése érdekében a privatizálást csak
fokozatosan hajtják végre.
Antall József pragmatizmusa kifejeződik a külgazdasági és
külpolitikai irányzatokban is. A forintot teljes mértékben
konvertibilissá kell tenni - mondta -, de beszédéből nem derül ki,
erre mikor kerül sor."
|
|
|
|
|
|
 |
- Antiszemitizmus Magyarországon - 3. folyt.
|
Az ország ugyanis elkerülhetetlen gazdasági megszorítások előtt
áll. Tömeges munkanélküliség lesz, az árak nőnek, a szegénység
terjed, a beáramló nyugati tőke az eddiginél sokkalta keményebb
munkafeltételeket követel majd. Új munkastílust, nagyobb
teljesítményt, amelyhez - mondjuk meg őszintén - a magyarok nem
szoktak hozzá az elmúlt negyven évben. Az élet szigorodását pedig
ismét és újra részben az úgynevezett külföldi zsidótőke, részben
pedig a hazai szakemberek nyakába lehetett volna varrni - az SZDSZ
győzelme esetén.
Ebből azonban az következne, hogy most a jobbközép térnyerésével
az antiszemitizmus csökkenjen, időlegesen legalábbis eltűnjön. Ez
azonban, mint látjuk, mégsem következett be. Részben a már említett
bűnbakkeresés okán, részben pedig amiatt, amitől ezt az ügyet már
nem is lehet pusztán zsidókérdésnek tekinteni.
A helyzet az, hogy az antiszemitizmus körül fellángoló harcokban
nem egyszerűen zsidók vagy nem zsidók vesznek részt, hanem
liberálisok és konzervatívok. A konzervatív magyar gondolkodás pedig
állampárti, államnacionalista; szereti, ha felülről idomítják,
idegenkedik az elitkultúrától, azt is mondhatnám: kulturálisan
Európa-ellenes ; nem érti és nem szereti a modern zenét,
képzőművészetet, múltba forduló és némiképpen XIX. századi módon
romantikus hajlandóságú. A liberalizmus viszont nem a nemzetet
tekinti minden értékek forrásának. Egy értékközpontú nemzettudatot
képvisel, nem pedig egy nemzetközpontú értéktudatot.
Már most nyilvánvaló, hogy ebben a harcban a magyar zsidóság
polgári értékeinél, hagyományainál, helyzeténél fogva - amelyet a
hatvanas-hetvenes évek liberális Magyarországán némiképpen újra
megerősíthetett - nyilvánvaló, hogy a liberális oldalon áll, nem
kedveli a nemzeti frázisokat, és nyitott Európára. (folyt.)
1990. május 23., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|