 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Pártjának felhívása
"A Romániában, Marosvásárhelyen március
22-23-24-én a romániai magyarok mellett kiállt, bebörtönzött
cigányok családja részére gyűjtést szervezünk. Felhívjuk a lakosság
figyelmét, hogy adományaikat a Magyarországi Cigányok
Szociáldemokrata Pártjának titkárságán (Budapest, VII. Dohány u.
76., II. em. 11-es szobában), reggel 9-től délután 16.30 óráig
adhatják le."
BBC, Panoráma:
Antall jelszava az óvatosság
" Az óvatosság Antall József egyik jelszava, és ez jellemző
pártja, a Magyar Demokrata Fórum tevékenységére. Pártja választási
sikerének titka jórészt az volt, hogy garantálja: a kommunista
rendszerből a demokráciába történő átmenet minimális
megrázkódtatással fog járni.
A politikai spektrum másik felén elhelyezkedő SZDSZ lényegében
sokkterápiát javasol. Antall József reformjai nagy horderejűek, de
nem fogják azokat máról holnapra bevezetni. Alapkoncepcióját, a
szociális piacgazdaság gondolatát a nyugatnémet
kereszténydemokratáktól kölcsönözte. Ez a legtöbb magyar állami
vállalat privatizálását és a tartósan veszteséges gazdasági egységek
megszüntetését vonja maga után. Az ezek nyomán megnövekvő
munkanélküliséget nagyobb mértékű szociális támogatás enyhíti majd.
Mindenesetre - jelentette ki a kijelölt kormányfő - a tömeges
munkanélküliség megelőzése érdekében a privatizálást csak
fokozatosan hajtják végre.
Antall József pragmatizmusa kifejeződik a külgazdasági és
külpolitikai irányzatokban is. A forintot teljes mértékben
konvertibilissá kell tenni - mondta -, de beszédéből nem derül ki,
erre mikor kerül sor."
|
|
|
|
|
|
 |
- Antiszemitizmus Magyarországon - 2. folyt.
|
Most visszatérve Jehuda Don professzorhoz: ő úgy véli, a veszély
jelei ismerhetők fel ma Magyarországon, egyébként összhangban azzal,
ami a világ más részein is történik. A francia, olasz, svéd
sírgyalázásokról van szó, de arról is, hogy a már demokrativista
Argentinából is éppúgy érkeznek Izraelbe bevándorlók, mint
Franciaországból, nem is beszélve a szovjet menekültek hadseregéről.
A magyar helyzetet általában egyformán ítéli meg az Izraelben
élő majdnem 200 ezer magyar nyelvű zsidó, akinek többsége a
holocaustot túlélt ember. Negyvenöt utáni bevándorolók, de sokan
vannak, akik 1956-ban egy újabb antiszemita hullámtól tartva
érkeztek a zsidó államba. Tapasztalataik tehát érhetően rosszak. Úgy
gondolják - köztük egy 1948-ban bevándorló hajóval érkezett egykori
nyomdász, ma már a kibuc-mozgalom legendás alakja, egyébként pedig
nyugalmazott alezredes -, hogy éveken belül magyarok is jönnek majd
Izraelbe.
Figyelemre méltó, hogy az izraeli rádió két hónappal ezelőtt
napi fél órára növelte magyar adásidejét, javítván közben a
meglehetősen hervadt program minőségén is. Azzal a szándékkal, hogy
az izraeli lehetőségekről, a letelepülés bonyodalmairól az eddiginél
színvonalasabban tájékoztassa a magyarországi hallgatókat.
Mindehhez hozzá kell tenni azonban, hogy az izraeli nézőpont és
a magyar zsidóság véleménye két különböző dolog - a félelmeket
illetően van persze egyetértés. Az antiszemitizmus hazai nyilvános
megjelenése azonban korántsem tart még ott, hogy ne lenne kezelhető.
Ebből a szempontból mondta nekem Varga László történész, a
Történettudományi Intézet munkatársa: sokkal rosszabb lenne a
helyzet, ha az SZDSZ nyerte volna meg a választásokat. Az a párt
tehát, amelyet az antiszemiták szívesen neveznek zsidópártnak -
tökéletesen értelmetlenül egyébként. (folyt.)
1990. május 23., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|