 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Pártjának felhívása
"A Romániában, Marosvásárhelyen március
22-23-24-én a romániai magyarok mellett kiállt, bebörtönzött
cigányok családja részére gyűjtést szervezünk. Felhívjuk a lakosság
figyelmét, hogy adományaikat a Magyarországi Cigányok
Szociáldemokrata Pártjának titkárságán (Budapest, VII. Dohány u.
76., II. em. 11-es szobában), reggel 9-től délután 16.30 óráig
adhatják le."
BBC, Panoráma:
Antall jelszava az óvatosság
" Az óvatosság Antall József egyik jelszava, és ez jellemző
pártja, a Magyar Demokrata Fórum tevékenységére. Pártja választási
sikerének titka jórészt az volt, hogy garantálja: a kommunista
rendszerből a demokráciába történő átmenet minimális
megrázkódtatással fog járni.
A politikai spektrum másik felén elhelyezkedő SZDSZ lényegében
sokkterápiát javasol. Antall József reformjai nagy horderejűek, de
nem fogják azokat máról holnapra bevezetni. Alapkoncepcióját, a
szociális piacgazdaság gondolatát a nyugatnémet
kereszténydemokratáktól kölcsönözte. Ez a legtöbb magyar állami
vállalat privatizálását és a tartósan veszteséges gazdasági egységek
megszüntetését vonja maga után. Az ezek nyomán megnövekvő
munkanélküliséget nagyobb mértékű szociális támogatás enyhíti majd.
Mindenesetre - jelentette ki a kijelölt kormányfő - a tömeges
munkanélküliség megelőzése érdekében a privatizálást csak
fokozatosan hajtják végre.
Antall József pragmatizmusa kifejeződik a külgazdasági és
külpolitikai irányzatokban is. A forintot teljes mértékben
konvertibilissá kell tenni - mondta -, de beszédéből nem derül ki,
erre mikor kerül sor."
|
|
|
|
|
|
 |
- Antiszemitizmus Magyarországon - 1. folyt.
|
Néhány héttel ezelőtt Izraelben jártam, és többek között
találkoztam Jehuda Don közgazdász professzorral, a tel-avivi Varilan
Egyetem tanárával, aki egyébként a frissen megalakult Izraeli-Magyar
Baráti Társaság egyik vezetője is.
Don úr úgy fogalmazott: a magyar zsidóság most pontosan abban a
helyzetben van, mint 70 évvel ezelőtt, a húszas évek elején, egy
asszimilációs folyamat után, amelynek során lemondott nyelvéről,
vallásáról, kultúrájáról. Megpróbált beolvadni a magyarságba, de a
Trianon utáni éles konkurenciaharcban azonban az úri és konzervatív
magyar középosztály pozícióit féltve, illetve új pozíciók után
sóvárogva felélesztette a középkori antiszemita hagyományokat, újra
megteremtette a "bűnös zsidó" gondolatát.
A fő hivatkozási pont persze a Tanácsköztársaságban játszott
zsidószerep volt, és jellemző, hogy a vád a szocialista mozgalmakban
való tömeges zsidó részvétel napjainkban visszatér, csakhogy most
már az ötvenes évekről beszélnek: a Rákosi-féle uralomról, az
ÁVH-ról, idegen hatalomról hangzanak el célozgatások. Magyarán:
folyik a bűnbakkeresés.
Az antiszemitizmus ellen persze nem segítenek tények, nem segít
a logika, ezt tudjuk, mert reménytelen lenne elmagyarázni, hogy
Rákosiék nem zsidóként, hanem kommunistaként tették tönkre az
országot; hogy a haláltáborokból visszatérő zsidó polgárokat szinte
azonnal száműzték Hortobágyra; hogy Rákosi a sztálini orvosperek
mintájára komoly előkészületekbe fogott, hogy Magyarországon
megrendezzenek egy anticionista bírósági koméádiát.
Csak közbevetőleg jegyzem meg: nemrégiben Svájcban, Genfben
találkoztam is az egyik akkori vádlottal, aki elmondta, hogy Sztálin
halála után nem került ugyan sor a perre. A bebörtönzötteket azonban
nem engedték szabadon, sorra elítélték őket azzal a váddal, hogy
kölünböző vírusokkal akarták megfertőzni a dolgozó magyar népet.
1956-ban szabadultak a forradalom első napjaiban. (folyt.)
1990. május 23., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|