Rendszerváltás és az MTI

	Kormányalakító parlamenti ülés (18. rész)
A gazdaság belső feszültségeit, ésszerűtlen szerkezeteit és lázas állapotát az erre az évre már 20 százalék fölé szökő infláció jelzi. Nem élhetünk együtt egy olyan inflációval, amely állandóan gyorsul, amikor a lakosság és a gazdaság szereplői folyamatosan azzal számolnak, hogy hónapról hónapra, évről évre az áremelkedések felülmúlják a korábbiakat. A kormány első lépésben már egy éven belül megállítja az elszabaduló inflációs folyamatokat a törekvéseivel, majd a három éves időszak végére az infláció egyszámjegyűre zsugorodását tűzi ki céljául. Stratégiai célunk az erős és biztos forint megteremtése, ennek révén a magyar nemzeti valuta konvertibilitása. A külső konvertibilitás már a jövő éven belül elérhető, a teljes konvertibilitáshoz szükséges folyamatokat a kormány felgyorsítja. A program eredményeként olyan piaci struktúra alakul ki, amelyben döntő súllyal szerepelnek a kis- és középméretű vállalkozások, nagymértékben átvéve a pazarló, mesterségesen létrehozott és fenntartott állami nagyvállalatok helyét. Ez a privatizálási folyamat eredményeként alakul ki, ennek keretében számítunk a külföldi működő- és pénztőkére. A magyar gazdaságban szerepet vállaló külföldi tőke részaránya a program végére többszörösére nőhet. Célunk az ország területileg kialakult gazdasági aránytalanságainak a mérséklése, a vidék, ezen belül is különösen a kis- és középvárosok növekedési esélyeinek javítása. A gazdasági program számol a munkanélküliség átmenetileg jelentős növekedésével, amely területileg súlyos foglalkoztatási nehézségeket okozhat. A program alapvetően a gazdaság élénkítésével erősíti a vállalkozások munkaerő-felvevő-felszívó képességét. A rugalmas piacgazdaság eredményeként hatékonyan működhet az átképzés, a bérből és fizetésből élők nagy számban válhatnak vállalkozókká. A kormány teljes felelősséget érez a nagyipari munkásság sorsáért. Az átalakuló világban is helye van a gazdaságos vállalatok jól dolgozó, szervezett munkaválló közösségeinek. Az 1940-es évek végén végrehajtott, politikai indíttatású államosítások társadalmilag igazságtalanok, gazdaságilag sikertelenek voltak. Az államosításokat nem lehet egyetlen intézkedéssel, rövid távon kiegyenlíteni. A tulajdonreform és privatizálás során a korábbi rendszertől örökölt vagyonhelyzetből kell kiindulnunk. Az államosított vagyonrészeknél - kivéve a mezőgazdasági művelésre alkalmas földeket - nincs mód az eredeti tulajdoni állapotok teljes körű visszaállítására. (folyt.köv.) 1990. május 22., kedd 18:15
Vissza » Folytatásokkal »