 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MSZOSZ nyilatkozat a SZOT vagyonról
"A MSZOSZ megbízottai, valamint a szövetséghez nem tartozó
jelenlévő szakszervezetek képviselői megállapodtak abban, hogy az
újonnan alakult, bejegyzett, működő és infrastruktúrával nem
rendelkező szakszervezetként működő érdekképviseletek, minimális
működési feltételeket valamennyi érintett szakszervezet
egyetértésével a későbbi vagyonelszámolás terhére - a magyar
szakszervezetek együttes vagyonából: - volt SZOT vagyon - kell
biztosítani."
BBC, Késő esti panoráma:
NATO a VSZ-ről
"Londoni
tudósítónk, Herold Brayle tudósítását olvassuk fel arról, hogy a
NATO most első ízben hivatalosan jelentette ki: a Varsói Szövetség
részéről többé nem fenyegeti veszély a Nyugatot. Hallgassák meg
jelentését:
- A NATO honvédelmi miniszterei egyetértettek abban, hogy ez így
van, és sürgették, hogy a szövetség dolgozzon ki alapvetően
megváltozott európai helyzetnek megfelelő stratégiát. A Szovjetunió
már nem számíthat a Varsói Szerződés tagállamaira, így a NATO-nak
egy esetleges támadás kezdete előtt jóval több felkészülési ideje
lenne, mint korábban."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - Plenáris ülés (1. rész)
|
1990. május 15., kedd - Szabad György megbízott házelnök
vezetésével, 337 képviselő jelenlétében, néhány perccel 10 óra után
kezdte meg munkáját az Országgyűlés május 15-i plenáris ülése. A
plénum elsőként Haraszti Miklós (SZDSZ), a budapesti 11.
választókerület, valamint Bilecz Endre, a SZDSZ Nógrád megyei
listáján megválasztott képviselő mandátumát igazolta.
Szabad György ezt követően ismertette a benyújtott
törvényjavaslatokat és egyéb indítványokat, amelyek napirendre
kerüléséről témakörönként többször is szavazva határoztak. A
tárgysorozat megállapításának procedúrája azért is hosszadalmassá
vált, vett igénybe egy teljes órát, mert a sürgősségi kérelmek
értelmezése, jogosságának eldöntése nem egyszer késztette szólásra a
képviselőket, a levezető elnököt.
Az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság
sürgős tárgyalást kért az állampolgárságtól megfosztó határozatok
hatályon kívül helyezéséről szóló törvény módosításával foglalkozó
törvényjavaslatról, illetve az államtitkárok jogállásának és
felelősségének átmeneti szabályzásáról szóló törvényjavaslatról. A
képviselők nagy többsége egyetértett az indítványok napirendre
tűzésével. Támogatták a tanácsok megbizatásának meghosszabbításáról
szóló törvényjavaslat napirendre kerülését, ám az a soron következő,
a május 22-én kezdődő ülésszak egyik témája lesz. Az elnök itt hívta
fel a figyelmet arra, hogy a házbizottság hétfői ülésén úgy foglalt
állást: elsősorban a kormány megalakításával összefüggő
törvényjavaslatok esetében indokolt a sürgős tárgyalás. Más
esetekben a sürgősség kimondása komoly megfontolást igényel. A
házbizottság lényegesnek tartja ugyanis, hogy a törvényjavaslatok
alapos bizottsági előkészítés után kerüljenek a plenáris ülés elé.
A plénum ezután a képviselői önálló indítványok napirendre
tűzéséről döntött. Szabad György emlékeztette a honatyákat, hogy az
elmúlt ülésen Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) önálló indítványt nyújtott
be a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyának
rendezésére. A Honvédelmi Bizottság a napirendre tűzés kérdésében
nem foglalt állást, a Külügyi viszont támogatta a javaslat
felvételét a napirendre, a sürgős tárgyalással azonban nem ért
egyet. Vásárhelyi Miklós távollétében Demszky Gábor (SZDSZ)
ismételten a sürgősség fontosságáról igyekezett meggyőzni a
képviselőket azzal, hogy a Szabad Demokraták álláspontja szerint e
határozatnak a rendszerváltás pillatanában kell megszületnie.
(folyt.köv.)
1990. május 15., kedd 12:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (2. rész)
|
A plénum az indítványt végül is napirendjére tűzte, a sürgősségi
kérelmet azonban 232 ellenszavazattal, 106 igennel szemben
elvetette. A képviselők egyetértettek viszont azzal, hogy Tamás
Gáspár Miklós (SZDSZ) indítványát a szomszédos országokban élő
magyar kisebbség jogainak védelme érdekében sürgősséggel tárgyalják.
A tervezetet a Külügyi Bizottság valamelyest átdolgozta. A
képviselők ugyancsak támogatták Fodor Tamás (SZDSZ) indítványát,
amely a lapeladási ügyletek kivizsgálását szorgalmazza. A keddi
ülésnapon ily módon várhatóan döntenek az Axel Springer konszern
magyarországi lapvásárlásait vizsgáló bizottság megalakításáról is.
Szabad György ezután további képviselői önálló indítványokat
terjesztett elő. Deme Zoltán (F) a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági
Alapítványról szóló minisztertanácsi rendelet hatályon kívül
helyezését kezdeményezi. Zsíros Géza (FKgP) a szervezett
termőföld-eladásokat kifogásolja. Sürgősségi tárgyalást kér arra
vonatkozóan, hogy a gazdálkodó szervezetek, a termelőszövetkezetek,
állami gazdaságok a földeket ne árusíthassák ki, a vagyont ne
oszthassák fel. Az elnök indítványozta, hogy e kérdések napirendre
tűzéséről a következő ülésen döntsön a plénum.
Az elnök bejelentette, hogy több képviselő kérdést kíván
feltenni a keddi ülésnapon. Varga Zoltán (MDF) a miniszterelnöktől a
volt állami vezetők gépkocsihasználata és egyéb kedvezményei
tárgyában kíván tudakozódni. Takács Péter (MDF) Medgyessy Péterhez,
az ügyvezető kormány miniszterelnök-helyetteséhez nyújtott be
kérdést, a Nagykálló körzetében épülő tranzitrepülőtér ügyében.
Kelemen József (MDF) az önvédelmi fegyverek birtoklása tárgyában
kíván kérdést intézni Gál Zoltán belügyi államtitkárhoz. Rott Nándor
(KDNP) az Állami Számvevőszék elnökétől és a legfőbb ügyésztől azt
óhajtja megtudni, hogy milyen lépéseket kívánnak tenni az állami,
vállalati és szövetkezeti vagyon megóvása érdekében.
A képviselők döntenek bizottsági tagok választásáról, s
várhatóan megalakítják az IPU magyar tagozatát. (folyt. köv.)
1990. május 15., kedd 12:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (3. rész)
|
Ezt követően rendkívüli ügyben, napirend előtti felszólalásra
kért lehetőséget Dr. Ómolnár Miklós (FKgP). Megosztotta
képviselőtársaival az utóbbi hetekben a minisztériumokban
újságíróként szerzett tapasztalatát, amely szerint dokumentumokkal
alátámasztható hatalomátmentés folyik vezető minisztériumi
tisztségviselők közreműködésével. Véleménye szerint kft.-kbe,
részvénytársaságokba mentik az állami vagyont, amelynek
következtében az új minisztereket kiürült kassza fogadja több
helyen. Számos főhatóságnál szétosztották az egész évre szóló
kereteket, látszattevékenységeket, indokolatlan külföldi utakat
finanszírozva. A minisztériumok jelentős részében
jogszabálymódosítási láz tört ki - jelentette ki a képviselő, s
példaként említette a MÉM-et, ahol tíz nap alatt 19 miniszteri
rendeletet módosítottak - vélhetően az átmentést segítve.
Tapasztalat az is, hogy egyes minisztériumi tevékenységeket
részvénytársaságok keretébe játszották át - nem egy esetben
veszteség árán is. Hozzátette azonban, hogy a köztisztségviselők
jelentős részének semmi köze az üzelmekhez, s segítségükkel el
lehetne kerülni, hogy az új kormányzat működésének kezdetén
lehetetlen helyzetbe kerüljön. Ezért javasolta parlamenti vizsgáló
bizottság felállítását, amely független szakértők segítségével
feltárná a minisztériumokban történteket. Ugyanakkor e bizottság
védelmében a tisztségviselők is bátrabban rendelkezésre bocsátanák
az ügyre vonatkozó dokumentumokat. Indítványozta, hogy a megalakuló
bizottság vizsgálja át az október 23-ától az új kormány hivatalba
lépéséig terjedő időszakot, különös tekintettel a választások
kiírása utáni intézkedéseket.
Az elhangzottakra Szabó Ferenc MÉM államtitkár röviden reagálva
kijelentette: az általános vád nem igaz. Egyébként a Kisgazdapárt -
az MDF-fel ellentétben - nem élt azzal a minisztérium által
felkínált lehetőséggel, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a MÉM
tevékenységét. Szabad György úgy ítélte meg, hogy mivel Ómolnár
Miklós javaslata nem felel meg a formális önálló képviselői
indítvány alaki követelményeinek, azt a házbizottsághoz továbbítja
sürgős vizsgálatra. (folyt.köv.)
1990. május 15., kedd 12:58
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (4. rész)
|
Első napirendi pontként a képviselők bizottsági helyek
betöltéséről döntöttek: megválasztották Haraszti Miklóst a
Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és
Sajtóbizottság tagjává. Ezzel mindössze egyetlen bizottsági hely
maradt üresen, mégpedig a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi
Bizottságban, ahová a Magyar Demokrata Fórum jelölheti majd egy
képviselőjét. (folyt.köv.)
1990. május 15., kedd 12:59
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (5. rész)
|
Vörös Vince alelnök - átvéve az ülés soros elnöki teendőit -
bejelentette: a Honvédelmi Bizottság kerésére tájékoztatja a
képviselőket, hogy Vásárhelyi Miklós indítványával kapcsolatosan nem
derült ki világosan: a bizottság - a Külügyi Bizottsághoz hasonlóan
- a napirendre tűzést támogatta, de a sürgős tárgyalással nem értett
egyet.
Az újabb napirend tárgyalása előtt Németh Miklós kért szót.
Emlékeztetett arra, hogy a szünet előtt az ügyvezető kormányt, annak
egyes minisztériumait és tisztségviselőit súlyos vádakkal illette
Ómolnár Miklós. Kérte a kisgazdapárti képviselőt: a konkrét ügyek
megjelölésével adja át a szóban forgó dokumentumokat, hogy mielőbb
megindíthassa a vizsgálatot. Hozzátette: a konkrétumok nélküli,
csupán az általánosság szintjén mozgó vádakat sem elfogadni, sem
visszautasítani nem tudja.
Ugyancsak napirend előtt jelentkezett Király Zoltán (MDF), az
újságírók védelmében kérve szót. Felhívta a figyelmet arra, hogy a
külföldi tudósítókat ,,kitessékelték,, a sajtópáholyból, s a hazai
újságírók is meglehetősen mostoha munkafeltételek közepette
dolgoznak a Parlamentben. E helyzetet - mint hangsúlyozta - minél
előbb rendezni kell az Országgyűlésről szóló tisztességes és korrekt
tájékoztatás érdekében.
A testület ezt követően rátért a magyar állampolgárságtól
megfosztó határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló 1990. évi
XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalására.
A napirendet az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi
Bizottság képviseletében dr. Salamon László (MDF) terjesztette elő.
A bizottsági előadó utalt arra, hogy a korábbi Országgyűlés a
törvény megalkotásával a történelem régi tartozását törlesztette a
haza méltatlanul megtagadott fiaival szemben. Ez azonban nem
tekinthető tökéletes megoldásnak, mert a törvény csak az élő
állampolgárok tekintetében rendelkezett: külön kérelemhez kötötte az
állampolgárság visszaszerzését. Az elhunytak esetére nem
tartalmazott egyértelmű rendelkezést. Ezt a hiányt pótolja a mostani
törvényjavaslat. Hozzáfűzte: politikailag és jogilag is jelzi a
kérdés indokoltságát, hogy a szakbizottság a javaslatot egyhangúlag
terjeszti a Ház elé. Mivel a törvényjavaslathoz módosító indítvány
nem érkezett, s vita felszólaló híján nem alakult ki, Vörös Vince
szavazást rendelt el. Ennek eredményeként a képviselők 339 igen, 1
ellenszavazattal elfogadták y törvényjavaslatot. Az elfogadott
módosítás értelmében a törvény rögzíti, hogy az elhunyt személyek
esetében hatálytalannak kell tekinteni a jogfosztó intézkedést,
tehát magyar állampolgárságukat nem veszítették el. (folyt.köv.)
1990. május 15., kedd 15:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (6. rész)
|
Két órán át tartó, olykor nem is konkrétan a törvényjavaslathoz
kapcsolódó vita jellemezte, 25 vélt vagy valós vádakat,
védekezéseket, ironikus megjegyzéseket és viszontválaszokat
tartalmazó felszólalás kísérte az államtitkárok jogállásának és
felelősségének átmeneti szabályozásáról szóló törvénytervezet
tárgyalását. Ez a törvényjavaslat az Alkotmányügyi,
Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság pénteki állásfoglalása
alapján új változatban, karcsúsított formában került a törvényhozók
asztalára. Lényege - miként a bizottság előadója, dr. Balsai István
(MDF) is vázolta -, hogy megszűnik a miniszterhelyettesi funkció,
továbbá az a gyakorlat, hogy országos hatáskörű szerveket is
államtitkárok irányítanak. Ezzel szemben lesz politikai
(parlamenti), címzetes (a kormánybiztos és a tárca nélküli miniszter
közötti), közigazgatási, valamint helyettes (minisztériumi)
államtitkár. A törvényjavaslat szerint az államtitkárokat a
miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve
menti fel. Elhangzott az is, hogy e tervezet törvényerőre emelése
nélkülözhetetlen a kormányalakításhoz.
Már az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság
pénteki vitája után érzékelhető volt, hogy a korábbinál rövidebb,
csak a legszükségesebb kérdésekről rendelkező jogszabályt a plenáris
ülésen is csak kemény küzdelem árán fogadják majd el. Az MDF és az
SZDSZ álláspontja ütközött mindkét testületben. Míg az MDF a
beterjesztett törvényjavaslat módosítás nélküli elfogadása mellett
érvelt, az SZDSZ úgy vélte: kardinális kérdés számára, hogy az
államtitkár-jelölteket is hallgassák meg a parlamenti
szakbizottságok, illetve, hogy kinevezésük a szakminiszter
javaslatára, de a miniszterelnök véleményezésével történjen. Ezért
ragaszkodott ilyen tartalmú módosító indítványához.
A plenáris vita érzékeltetésére néhány adat: a 25 hozzászólás
közül 13 az MDF, 6 az SZDSZ, 4 a Független Kisgazdapárt, 2 a Fidesz
képviselője részéről hangzott el. Az MDF képviselői közül dr. Kónya
Imre háromszor, dr. Salamon László két alkalommal, dr. Torgyán
József (FKgP) három ízben, az SZDSZ képviselői közül pedig dr. Hankó
Faragó Miklós és dr. Tölgyessy Péter két-két esetben kért szót.
Az SZDSZ azt az álláspontját hangoztatta, hogy ennek a
törvényjavaslatnak az elfogadása nem feltétlenül szükséges a
kormányalakításhoz, amelyet egyébként - ellenkező véleményekkel
szemben - a szabaddemokraták nem kívánnak semmi módon akadályozni, s
eddig sem tették. Sőt, már a választások előtt is a mielőbbi
kormányalakítást óhajtották szolgálni. (folyt. köv.)
1990. május 15., kedd 17:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (7. rész)
|
A vita akörül is forgott, hogy lehetett volna-e már korábban
megtartani az Országgyűlés alakuló ülését, megalakítani a kormányt,
s ki a felelős a kormányalakítás elhúzódásáért, sem mint a
törvényjavaslatról esett volna szó. Olyannyira, hogy az egyik
képviselő, Király Zoltán (MDF) a tőle megszokott határozottsággal
felkérte a Parlament tisztikarát: a továbbiakban ne adjanak, vagy
vonják meg a szót, ha a képviselő eltér a tárgytól, mert nem a
politikai egyeztető tárgyalásokon ülnek, hanem a törvényhozásban.
Nézetek ütköztek arról: megfelel-e a magyar közjogi
hagyományoknak és az európai demokráciának az államtitkárok
meghallgatása; a parlamenti demokráciának vagy egy elnöki
rendszernek megfelelő jogi szabályozást folytat-e a Parlament.
Felvetődött az a javaslat is áthidaló megoldásként, hogy az
államtitkárokat egy szűkebb, szakértői grémiumnak kellene
meghallgatni. Ám ezt azonnal vétózta a Fidesz kérdéssorozata: ha a
parlamenti szakbizottságok nem szakértői testületek, akkor hogyan
definiálható létjogosultságuk, ki nevezi ki az újabb szakértői
grémiumot, hogyan válik legitimmé. A fiatal demokraták
kompromisszumos javaslattal is szolgáltak.
Végül is az SZDSZ - a Fidesz áthidaló javaslatát elfogadva -
szűkítette módosító indítványát, csupán ahhoz ragaszkodott, hogy a
közigazgatási államtitkár kinevezése történjék az illetékes
miniszter javaslatára - a miniszterelnök útján -, és csak a
közigazgatási államtitkárokat hallgassák meg az illetékes parlamenti
bizottságok.
Míg e kompromisszum megszületett, ahhoz nem csupán az általános
vita, hanem az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi
Bizottság ebédszünetben lezajlott vitája is szükségeltetett. Ennek
is volt köszönhető, hogy a plénum a tervezetet - az SZDSZ módosító
javaslatával - 309 egyetértő szavazattal, ellenszavazat nélkül, 12
tartózkodással elfogadta. (folyt. köv.)
1990. május 15., kedd 17:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (8. rész)
|
A plénum ezután a szomszédos államokban élő magyar nemzeti
kisebbségek helyzetéről folytatandó tárgyalások megkezdésére
vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot vitatta meg. Tamás
Gáspár Miklós (SZDSZ), az önálló indítvány beterjesztője
felszólalásában egyetértett a Külügyi Bizottság által végleges
formába öntött határozati javaslattal, s elfogadhatónak nevezte az
Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság módosító javaslatait
is. Véleménye szerint a magyar Országgyűlés késznek fog bizonyulni
arra, hogy példát mutasson a térségben saját, türelmes, toleráns,
nagylelkű kisebbségi politikájával. Azt kell felmutatnunk, hogy
Magyarországot nem nemzeti önzés vezérli - noha a féltést, a gondot,
az érzelmeket nem kívánjuk letagadni -, a kérdést demokratikus
alapelvek alapján kívánjuk rendezni. Kifejezte meggyőződését, hogy a
magyar Országgyűlés határozatával történelmi ajánlatot tesz
szomszédainak. Magyarország kétoldalú szerződések sorozatával
szeretné a kelet-közép-európai nemzeti kisebbségek kulturális
autonómiáját létrehozni, ennek révén elősegíteni a térség békés
együttműködésén alapuló demokratikus fejlődését. Hazánk békejobbot
nyújt szomszédainak, akkor is, ha azt egyelőre még nem fogadják el -
mondta.
A vitában felszólaló képviselők kivétel nélkül a határozati
javaslatot tátmogatták, hangoztatva, hogy az új perspektívát tár az
egész térség elé, újfajta kapcsolatok megteremtésére ösztönöz. Az
ünnepi pillanat ennek ellenére nem múlt el apró pártcsatározás
nélkül. Csóti György (MDF), a Külügyi Bizottság előadója örömének
adott hangott, hogy a nemzetiségek, kisebbségek ügyének megoldását
immár csaknem valamennyi párt alapvető kérdésnek tekinti. Azt a
célt, amelyet az MDF 1987-ben, a lakitelki tanácskozáson maga elé
4űzött, ma már mindenki elfogadja. A bizottság előadójának szavai -
egyrészt, mert ilyen minőségben pártpropagandát véltek felfedezni
mondandójában - az SZDSZ és a Fidesz képviselőinek körében némi
megütközést keltettek. Felszólalóik azt kifogásolták, hogy az MDF a
kisebbségek ügyének egyedüli védelmezőjeként tünteti fel magát,
jóllehet, abból az egykori ellenzék jeles képviselői is kivették
részüket. Csóti György szerint a szavait kifogásolók félreértették
mondanivalóját, ő csupán örömének adott hangot, hogy e kérdésben
minden párt egyetért.
A vitában az Emberi Jogi, Kiebbségi és Vallásügyi Bizottság
nevében Baka András a módosító indítványokat terjesztette elő.
Fontosnak tartotta, hogy a kormány ne csak a kétoldalú, hanem a
regionális szerződések kidolgozásáról is kezdeményezzen
tárgyalásokat a szomszédos államok kormányaival. (folyt.köv.)
1990. május 15., kedd 17:52
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (9. rész)
|
Elengedhetetlennek nevezte azt is, hogy az Országgyűlés az új
kormányt ne csupán a magyarországi nemzeti, hanem az etnikai
kisebbségek jogainak intézményes biztosítására is kérje fel. Horváth
Aladár (SZDSZ) a marosvásárhelyi pogrom során a magyarok segítségére
siető cigányok elítélése kapcsán leszögezte: a román hatóságok nem
az incidensekért felelős személyeket büntették meg. A felelősséget a
legvédtelenebb kisebbségre, a cigányságra hárították. Kifejezte
reményét, hogy a magyar kormány határozottan fel fog lépni a
bebörtönzött cigány foglyok szabadon bocsátásáért. Kovács László
(MSZP) a határozati javaslat kapcsán arra a hívta fel a figyelmet,
hogy e kérdés minden érintett országban belpolitikai kérdés is.
Ugyanakkor a kisebbségi jog megadása vagy megsértése nem képezheti
egyetlen ország belügyét sem. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai arra
utalnak, hogy a titkos diplomácia e kérdéseket nem tudja megoldani,
ám az elmúlt egy-két év azt is igazolta: a nemzetközi figyelem sem
elegendő. Az új kormánynak ezért kell törekednie a kétoldalú
szerződések megkötésére. Mindehhez erkölcsi alapot csak egy
nemzetközileg elfogadott hazai nemzeti kisebbségvédelmi politika
teremthet.
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának határozati javaslatát, az
Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság módosító
indítványaival a plénum ellenszavazat nélkül, három tartózkodással
fogadta el. (folyt.köv.)
1990. május 15., kedd 17:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (10. rész)
|
Az Országgyűlés határozata a szomszédos országokban élő magyar
nemzeti kisebbségek helyzetéről:
,,A Magyar Köztársaság Országgyűlése a szomszédos országokban
élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetét aggasztónak ítéli, és
aggodalmát fejezi ki, hogy a nemzeti kisebbségekkel szembeni
tolerancia hiánya, jogi igényeik elutasítása súlyosan veszélyezteti
az egész térség demokratizálódási folyamatait és a jószomszédi
kapcsolatok új alapokon történő kiépítését.
Felhívja a Magyar Köztársaság Kormányát, hogy - folytatva az
ország nemzeti kisebbségek jogainak nemzetközi és különösen európai
szintű kodifikálására tett erőfeszítéseit - kezdeményezzen
tárgyalásokat a szomszédos államok kormányaival a nemzeti
kisebbségek jogainak védelméről szóló kétoldalú, illetve regionális
szerződések kidolgozásáról. Ennek során támaszkodjék a legkorszerűbb
európai kisebbségvédelmi egyezmények (például Ausztria, Olaszország
és Jugoszlávia között) tapasztalataira és az alábbi elvekre:
- a Magyar Köztársaság elkötelezett az ENSZ-alapokmány céljai és
elvei, az ENSZ keretében elfogadott emberi jogi dokumentumok,
valamint a helsinki záróokmányban foglalt elvek és az európai
biztonsági és együttműködési folyamat keretében vállalt
kötelezettségek tiszteletben tartása és a gyakorlatban való
alkalmazása mellett,
- a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása nem
képezheti egy állam kizárólagos belügyét, ezért szükséges, hogy az
anyanemzetnek a nemzeti kisebbségei sorsa iránt érzett felelőssége
és törődése szerződéses nemzetközi jogi keretet nyerjen,
- alapvető fontosságú a nemzeti kisebbségek identitásának
védelme és fejlesztése, a térségben élő nemzeti kisebbségek egyéni
és kollektív jogainak törvényes biztosítása, a közéletben és saját
ügyeik eldöntésében való részvételük, önszerveződésük és
önkormányzatuk keretei, így kulturális autonómiájuk törvényes
garantálása, a nemzetiségi igények kielégítése az anyanyelv
használata, az oktatás, a kulturális élet, a vallásgyakorlás és a
tájékoztatás terén. (folyt.köv.)
1990. május 15., kedd 17:57
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (11. rész)
|
A Magyar Köztársaság Kormánya a helsinki folyamat szellemében és
vállalt kötelezettségei végrehajtásaként legyen kész kétoldalú
szerződésekben garantálni az emberek és eszmék szabad áramlását,
beleértve a nemzeti kisebbségek akadálytalan kapcsolattartását is.
Nyújtson segítséget a szomszédos országokban élő magyar nemzeti
kisebbségek igényeinek kielégítéséhez, és kérje ugyanakkor a
szomszédos országok támogatását a Magyarországon élő nemzeti
kisebbségek igényeinek kielégítéséhez.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése bírálattal illeti az elmúlt
évtizedek hazai kisebbségpolitikai gyakorlatát, és felkéri az új
kormányt a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak -
beleértve a megfelelő parlamenti képviseletüket is - intézményes
biztosítására terjesszen mielőbb javaslatot az Országgyűlés elé.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése kifejezi azon meggyőződését,
hogy a fenti célok megvalósítása hozzájárul az emberi jogok és az
alapvető szabadságok regionális és egyetemes érvényesüléséhez, a
Magyar Köztársaság és valamennyi szomszédja közötti jó viszony
megteremtéséhez, a kelet-közép-európai térség békés együttműködésén
alapuló demokratikus fejlődéséhez, az európai biztonság és
stabilitás erősítéséhez.,, (folyt.köv.)
1990. május 15., kedd 17:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (12. rész)
|
Több órás vitát váltott ki a következő napirendi pont témája,
nevezetesen az Axel Springer Budapest Kft. lapvásárlási ügyleteivel
kapcsolatos előterjesztés. Abban a felszólalók többsége egyetértett,
hogy bizottságot szükséges felállítani az ügy kivizsgálására, ám
igencsak nagy volt a nézeteltérés a bizottság hatáskörére
vonatkozóan. Fodor Tamás (SZDSZ) - ragaszkodva eredeti indítványához
- hangoztatta, hogy kizárólag az Axel Springer ügyeivel foglalkozzon
a testület, ne vizsgálódjon más lapeladások felől, mert különben
bizonytalan ideig elhúzódhat a konkrét ügyben oly sürgető döntés.
Ehhez a véleményhez csatlakozott Dornbach Alajos (SZDSZ) is, aki a
privatizációs anomáliákkal kapcsolatos tapasztalataira hivatkozva
arra figyelmeztetett: ha nem akarnak gittegyletet létrehozni, akkor
a felállítandó bizottságnak minden figyelmét és szakértelmét erre az
egy ügyre kell összpontosítania. Annak is megvan a veszélye -
mondotta -, hogy az általános körű vizsgálódás elriasztja a külföldi
tőkét. Mások úgy vélték: ennek az egy vizsgálatnak a tapasztalatai
kellő alapot adhatnak egy későbbi jogszabályalkotáshoz.
Nem osztotta ezt a véleményt Elek István a Kulturális, Oktatási,
Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottság elnöke, aki a
bizottság állásfoglalásában megfogalmazottakkal összhangban
fontosnak tartotta, hogy a felállítandó testület vizsgálódása
terjedjen ki minden más lapeladásra és a sajtóval kapcsolatos
privatizációs ügyekre. Ezt az álláspontot alátámasztandó Csengey
Dénes (MDF) drámai szavakkal ecsetelte a kialakult helyzetet. Mint
mondotta: teljesen szabályozatlanul történik a külföldi tőke
bevonása a magyar sajtóba, a legnagyobb káoszt az okozza, hogy
tisztázatlanok, átláthatatlanok a tulajdonviszonyok, s erős a gyanú:
az esetek többségében jogosulatlanok tárgyalnak a lapeladásokról a
külföldi partnerekkel. Nyomatékosan hangsúlyozta: nem a külföldi
tőke bevonása ellen emel szót, hiszen az többnyire gyógyító hatással
van a működésképtelenség határán lévő magyar sajtó siralmas
technikai állapotára, hanem annak a veszélyére figyelmeztet, hogy a
zavaros körülmények közötti lapeladások együtt járhatnak a
,,közvélemény kiárusításával,,.
A vitában többen is megpróbálták a megyei lapok eladását
összefüggésbe hozni az MSZP-vel, ám végül is úgy egyeztek meg a
képviselők, hogy az MSZP vagyoni ügyeivel majd külön foglalkozik az
Országgyűlés. Kósa Ferenc (MSZP) a pártját ért vádaskodásokra
reagálva tájékoztatta képviselőtársait, hogy az MSZP a kívánt időre
benyújtotta vagyonmérlegét az Állami Számvevőszékhez. (folyt. köv.)
1990. május 15., kedd 20:31
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (13. rész)
|
Azt is bejelentette - s nem kis tapsot kapott érte -, hogy az MSZP
szintén támogatja a vizsgálóbizottság felállítását, s a párt
véleménye közel áll a Csengey Dénes által előadottakhoz.
Néhány ügyrendi kérdést taglaló hozzászólás után az elnöklő
Szűrös Mátyás szavazásra tette fel a kérdést. A képviselők többsége
a Kulturális Bizottság állásfoglalásával értett egyet, amely magában
foglalja az SZDSZ alapindítványát és a Fidesz több módosító
javaslatát is. Mindezek értelmében a felállítandó bizottság
hatásköre kiterjed a nyomtatott és elektronikus sajtó privatizációs
eljárásainak kivizsgálására, s ezen belül is elsősorban az Axel
Springer Budapest Kft. ügyleteinek feltárására. A bizottság
legkésőbb 1990. június 30-ig tesz jelentést az Országgyűlésnek.
(folyt. köv.)
1990. május 15., kedd 20:33
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (14. rész)
|
A sajtóügyek tárgyalása után kérdések kerültek a plénum elé.
Varga Zoltán (MDF) az állami gépkocsik igénybevételével
kapcsolatosan intézett kérdést az ügyvezető kormány elnökéhez, szóvá
téve, hogy az egykori politikai elit tagjai jelenleg is korlátozás
nélkül használják az állami tulajdonban lévő gépjárműveket.
Németh Miklós válaszában egyértelművé tette: hatályos rendeletek
szabályozzák az állami vezetők, illetőleg a nyugállományba vonult
korábbi politikusok gépkocsihasználatát. Mint megjegyezte: a most
távozó kormány az állami vezetők kiváltságainak körét - ezen belül
az állami személygépkocsik használati jogát - jelentősen szűkítette.
Ugyanakkor hozzátette: mielőbb szükséges az állami vezetők
munkaviszonyának törvényi szabályozása, s ennek révén a visszaélések
kiszűrése.
A következő kérdést Takács Péter (MDF) intézte Medgyessy Péter
miniszterelnök-helyetteshez. A képviselő arra volt kíváncsi: van-e
realitása annak, hogy Nagykálló térségében megépüljön a tervezett
tranzitrepülőtér. Medgyessy Péter - a beruházással esetleg
összefüggésbe hozható politikai érdekeltségét visszautasítva - a
megnövekedett légi forgalomra hivatkozott, s szükségesnek vélte egy
tranzitrepülőtér létrehozását. Annál is inkább, mert - mint mondotta
- ennek révén oldhatók meg az átrakodás, az üzemanyag-feltöltés
jelenlegi gondjai. Tájékoztatásul hozzáfűzte: mindenekelőtt egy
úgynevezett megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteniük a
szakembereknek, nemcsak a műszaki-technikai kérdések figyelembe
vételével, hanem a gazdaságossági szempontok és a környezetvédelmi
vetület feltérképezésével. (folyt.köv.)
1990. május 15., kedd 20:36
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (15. rész)
|
Kelemen József (MDF) az önvédelmi fegyverek birtoklásával
kapcsolatban kérdezte Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkárt. A
Heves megyei 2. számú választókerület állampolgárai nevében arról
tudakozódott, hogy kiknél, milyen foglalkozásúaknál vannak még a
lakosság körében önvédelmi célú fegyverek.
Gál Zoltán válaszában elmondta: az elmúlt év végén meghaladta a
húszezret azoknak a száma, akiknek engedélye volt önvédelmi fegyver
tartására. Az elmúlt hónapokban - a korábban ígérteknek megfelelően
- megkezdődött a tartási engedélyek bevonása. Eddig mintegy
négyezret vontak vissza, ily módon jelenleg valamivel több mint 18
ezer személy jogosult fegyverviselésre. A fegyverek mintegy 80
százaléka a fegyveres erők, testületek hivatásos állományába tartozó
személyek, állami alkalmazottak birtokában van, a többi mezőőrök,
pénzszállításra, pénzőrzésre vállalkozók biztonságát védi.
Gál Zoltán bejelentette, hogy május 15-étől minden fajta
engedély kiadása megszűnt, mert az Alkotmánybíróság - véleménye
szerint nagyon helyesen - hatályon kívül helyezte azt a
belügyminisztériumi utasítást, amely az e tárgykörben készült, elég
homályos jogszabály konkretizálására született meg. Ez tehát azt
jelenti, hogy Magyarországon fegyvertartási engedélyt önvédelmi
célokra senki sem kaphat. Közölte azt is, hogy a
Belügyminisztériumban elkészült az a törvénytervezet, amely e
kérdést átfogó módon szabályozza. A javaslatot az új kormány
rendelkezésére bocsátják, s az megfelelő időben, jelenlegi
formájában vagy módosítva az Országgyűlés elé kerülhet. (folyt.köv.)
1990. május 15., kedd 20:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (16. rész)
|
Rott Nándor (KDNP) arra kért választ az Állami Számvevőszék és a
Legfőbb Ügyészség illetékeseitől: e két testület - az alkotmányban
foglalt kötelezettségének eleget téve - foglalkozik-e az állami
vállalati és a szövetkezeti vagyont károsító tevékenységekkel.
Szándékoznak-e sürgősséggel javaslatot tenni az Országgyűlésnek
arra, hogy törvénnyel függessze fel az átalakulásokat,
vagyonelidegenítéseket mindaddig, amíg kiküszöbölhetők lesznek a
jelenlegi joghézagok, ellentmondások?
Mindkét válaszadó tételesen ismertette, hogyan teljesíti
törvénybe foglalt kötelezettségét. Az Állami Számvevőszék
képviselője elmondta: július közepéig mintegy 30 állami vállalat
reprivatizációs gyakorlatát feldolgozza egy részletes jelentésben.
Tapasztalataik azonban mindeddig nem elegendőek ahhoz, hogy
egyértelmű választ adhassanak arra a kérdésre: az átalakulás
károsítja-e a vagyont vagy sem. Megalapozott javaslatot csak e
részletes jelentés birtokában lehetne tenni, kiegészítve az
Igazságügyi Minisztériumnak az átalakulási, a társasági és a
vállalati törvény gyakorlati érvényesüléséről folytatott és
folytatandó vizsgálatával. Egyébként sürgősségi javaslatot az ÁSZ
nem kíván kezdeményezni.
A Legfőbb Ügyészség is folyamatosan végzi vizsgálatait, s ahol
szükséges volt, már óvással is élt. Ezekről az esetekről a
közvéleményt is tájékoztatta. Egyebekben pedig az ügyészségnek nincs
törvénykezdeményezési joga. Viszont - mert az elkövetkezendő
időszakban a tanácsi kezelésben lévő állami vállalatoknál válhat
izgalmassá a kérdés - célszerű lenne, ha a parlamenti bizottságok
vizsgálat után ideiglenes korlátozó rendelkezésekre tennének
javaslatot a plénumnak.
A válasz elhangzását követően az elnöklő Szűrös Mátyás
bejelentette: az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának
megalakítását május 23-ára halasztják. Elmondta azt is: az
Országgyűlés megbízott elnöke a Parlament soron következő ülését
május 22-én 15 órára hívja össze, ez a tanácskozás várhatóan két
napig tart. Napirendjén előreláthatólag a kormányprogram megvitatása
és ezzel együttesen a miniszterelnök megválasztása, a kormány
bemutatása, továbbá a tanácsok mandátumának meghosszabbításáról
szóló törvényjavaslat megtárgyalása és az IPU magyar tagozatának
megalakítása szerepel. Tájékoztatást adott arról is, hogy a
miniszterjelölteket hétfőn és kedden hallgatják meg az illetékes
bizottságok; hétfőn délelőtt a Gazdasági, a Honvédelmi, a
Környezetvédelmi, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi, valamint a
Külügyi Bizottság, délután pedig az Önkormányzati Bizottság.
(folyt.köv.)
1990. május 15., kedd 20:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Plenáris ülés (17. rész)
|
Szűrös Mátyás utalt rá: nem szükséges ilyen hosszú ülésnapokat
tartani, ám most azért nem folytathatja munkáját a plénum a
következő napon, mert szerdán nemzetközi tanácskozás kezdődik a
Parlament épületében.
Kitért arra is: mivel az IPU-tagozat megalakítását
elhalasztották, a Külügyi Bizottságnak célszerű dönteni arról, hogy
kik képviseljék a magyar Parlamentet a május 21. és 25. között
Bonnban megtartandó leszerelési világkonferencián. Ezt a plénum
tudomásul vette.
A plenáris ülést követően rövid megbeszélést tartott az Emberi
Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság, valamint ülésezett az
Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság. (MTI)
1990. május 15., kedd 20:42
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|