|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MSZOSZ nyilatkozat a SZOT vagyonról
"A MSZOSZ megbízottai, valamint a szövetséghez nem tartozó
jelenlévő szakszervezetek képviselői megállapodtak abban, hogy az
újonnan alakult, bejegyzett, működő és infrastruktúrával nem
rendelkező szakszervezetként működő érdekképviseletek, minimális
működési feltételeket valamennyi érintett szakszervezet
egyetértésével a későbbi vagyonelszámolás terhére - a magyar
szakszervezetek együttes vagyonából: - volt SZOT vagyon - kell
biztosítani."
BBC, Késő esti panoráma:
NATO a VSZ-ről
"Londoni
tudósítónk, Herold Brayle tudósítását olvassuk fel arról, hogy a
NATO most első ízben hivatalosan jelentette ki: a Varsói Szövetség
részéről többé nem fenyegeti veszély a Nyugatot. Hallgassák meg
jelentését:
- A NATO honvédelmi miniszterei egyetértettek abban, hogy ez így
van, és sürgették, hogy a szövetség dolgozzon ki alapvetően
megváltozott európai helyzetnek megfelelő stratégiát. A Szovjetunió
már nem számíthat a Varsói Szerződés tagállamaira, így a NATO-nak
egy esetleges támadás kezdete előtt jóval több felkészülési ideje
lenne, mint korábban."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése
|
1990. május 14., hétfő - Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága hétfőn délelőtt megkezdődött ülésén nagy szótöbbséggel úgy döntött: a testület nem támogatja a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti csoportjának indítványát arról, hogy az Országgyűlés sürgősségi indítványként tűzze napirendjére Magyarország és a Varsói Szerződés viszonyának kérdését. (Mint ismeretes, a törvényhozás legutóbbi ülésén az SZDSZ képviseletében Vásárhelyi Miklós tett javaslatot a Varsói Szerződéshez fűződő magyar kapcsolatok felülvizsgálatára. A javaslat lényege az volt, hogy Magyarország állítsa helyre az 1956. november 1-jének megfelelő állapotot, amikor is a forradalmi magyar kormány bejelentette Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből.) A külügyi bizottság azzal az indoklással foglalt állást a sürgősségi indítvány elutasítása mellett, hogy Magyarország VSZ-beli tagságának igen összetett nemzetközi-politikai, nemzetközi-jogi, biztonságpolitikai, illetve gazdasági összefüggései vannak. E bonyolult viszonyrendszer hosszasabb vizsgálódást igényel. A probléma sürgősségi tárgyalása esetén ez az átfogó elemzés nem lenne biztosítható. A külügyi bizottság ezért azt ajánlja, hogy Magyarország és a VSZ viszonyának értékelésével bízzák meg a külügyi, a honvédelmi és az alkotmányügyi bizottságot. A testület erről szóló állásfoglalását a külügyi bizottság benyújtja a törvényhozás elnökének. A bizottság ülésén Tamás Gáspár Miklós, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője nem értett egyet a sürgősségi indítvány elvetésével, illetve az azt megokoló állásfoglalás szövegezésével. Hangoztatta: az SZDSZ a bizottsági állásfoglalás ellenére továbbra is fenntartja indítványát. A javaslatról a végső szót a törvényhozás mondja ki kedden kezdődő ülésén. A javaslattal kapcsolatos érdekesség, hogy a Fiatal Demokraták Szövetsége máris jelezte: amennyiben a törvényhozás mégis napirendjébe iktatná az SZDSZ javaslatának vitáját, akkor a Fidesz azonnal módosító indítványt terjeszt elő azzal kapcsolatban.
A sürgősségi indítványról folytatott vita után a külügyi bizottság az SZDSZ kisebbségvédelmi felhívásának tervezetét vette nagyító alá. A részletekbe menő szövegezési procedúra eredményeként várhatóan megszületik az a javaslattervezet, amelyet kedden a Parlament elé terjesztenek e tárgyban. (MTI)
1990. május 14., hétfő 11:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (1.rész)
|
1990. május 14., hétfő - Az Országgyűlés külügyi bizottsága
hétfői ülésén nagy szótöbbséggel úgy döntött: a testület nem
támogatja a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti csoportjának
indítványát arról, hogy az Országgyűlés sürgősséggel tűzze
napirendjére Magyarország és a Varsói Szerződés viszonyának
kérdését.
Mint ismeretes, a törvényhozás legutóbbi ülésén az SZDSZ képviseletében Vásárhelyi Miklós tett javaslatot a Varsói Szerződéshez fűződő magyar kapcsolatok felülvizsgálatára. A javaslat lényege az volt, hogy Magyarország állítsa helyre az 1956. november 1-jének megfelelő állapotot, amikor is a forradalmi magyar kormány bejelentette Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből. A külügyi bizottság most azzal az indoklással foglalt állást a sürgősségi indítvány elutasítása mellett, hogy Magyarország VSZ-beli tagságának igen összetett nemzetközi-politikai, nemzetközi-jogi, biztonságpolitikai, illetve gazdasági összefüggései vannak. E bonyolult viszonyrendszer hosszasabb vizsgálódást igényel. A probléma sürgősségi tárgyalása esetén azonban az átfogó elemzésre nem jutna elég idő. A külügyi bizottság ezért azt ajánlja, hogy Magyarország és a VSZ viszonyának értékelésével bízzák meg a külügyi, a honvédelmi és az alkotmányügyi bizottságot. A testület erről szóló állásfoglalását benyújtja a törvényhozás elnökének.
A bizottság ülésén Tamás Gáspár Miklós, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője nem értett egyet a sürgősségi indítvány elvetésével, illetve az azt megokoló állásfoglalás egyes kitételeivel. Hangoztatta: az SZDSZ a bizottsági állásfoglalás ellenére továbbra is fenntartja indítványát. Így a javaslatról a végső szót a törvényhozás mondja ki várhatóan keddi ülésén. A javaslattal kapcsolatos érdekesség, hogy a Fiatal Demokraták Szövetsége a külügyi bizottság ülésén máris jelezte: amennyiben a törvényhozás mégis napirendjébe iktatná az SZDSZ javaslatának vitáját, akkor a Fidesz azonnal módosító indítványt terjeszt elő azzal kapcsolatban.
A sürgősségi indítványról folytatott vita után a külügyi bizottság az SZDSZ nemzeti kisebbségvédelmi felhívásának tervezetét vette nagyító alá. Részletekbe menő szövegezési procedúra eredményeként kidolgoztak egy országgyűlési határozat-tervezetet, amelyet a Parlament plénuma elé terjesztenek. (folyt.köv.)
1990. május 14., hétfő 13:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (2.rész)
|
A törvényhozás elé kerülő tervezet abból indul ki, hogy a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbség helyzete aggasztóan alakul, illetve hogy a hazai és a nemzetközi közvélemény nyugtalansággal szemléli a közép-kelet-európai térségben fellobbant nacionalista indulatokat. Ennek kapcsán a határozat tervezet rámutat, hogy nemzeti kisebbségekkel szembeni tolerancia hiánya, jogos igényeik elutasítása súlyosan veszélyezteti az egész régió demokratizálódási folyamatait, a jószomszédi kapcsolatok kibontakozását. A tervezet értelmében a törvényhozás arra kérné fel a kormányt, hogy továbbra is ösztönözze a nemzeti kisebbségek jogainak nemzetközi kodifikációs munkálatait, illetőleg kezdjen tárgyalásokat a szomszédos államokkal a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló szerződések kidolgozásáról, figyelembe véve az ezzel kapcsolatos európai tapasztalatokat. A tervezet állást foglal a nemzeti kisebbségek önazonosságának védelme és fejlesztése, a térségben élő nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak törvényes biztosítása mellett. (MTI)
1990. május 14., hétfő 13:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|