 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MSZOSZ nyilatkozat a SZOT vagyonról
"A MSZOSZ megbízottai, valamint a szövetséghez nem tartozó
jelenlévő szakszervezetek képviselői megállapodtak abban, hogy az
újonnan alakult, bejegyzett, működő és infrastruktúrával nem
rendelkező szakszervezetként működő érdekképviseletek, minimális
működési feltételeket valamennyi érintett szakszervezet
egyetértésével a későbbi vagyonelszámolás terhére - a magyar
szakszervezetek együttes vagyonából: - volt SZOT vagyon - kell
biztosítani."
BBC, Késő esti panoráma:
NATO a VSZ-ről
"Londoni
tudósítónk, Herold Brayle tudósítását olvassuk fel arról, hogy a
NATO most első ízben hivatalosan jelentette ki: a Varsói Szövetség
részéről többé nem fenyegeti veszély a Nyugatot. Hallgassák meg
jelentését:
- A NATO honvédelmi miniszterei egyetértettek abban, hogy ez így
van, és sürgették, hogy a szövetség dolgozzon ki alapvetően
megváltozott európai helyzetnek megfelelő stratégiát. A Szovjetunió
már nem számíthat a Varsói Szerződés tagállamaira, így a NATO-nak
egy esetleges támadás kezdete előtt jóval több felkészülési ideje
lenne, mint korábban."
|
|
|
|
|
|
 |
Kihirdették a népszavazás végeredményét - 6101 szavazattal győzött az ,,igen,, (1. rész)
|
1989. november 29., szerda - Az Országos Választási Bizottság, valamint a Belügyminisztérium Választási Irodája szerda este - a Parlamentben megtartott sajtótájékoztatón - ismertette az első országos népszavazás végeredményét.
Az Országos Választási Bizottság, valamint az Állami
Népességnyilvántartó Hivatal írásos jelentéseiből kitűnik: az ország
10.566.034 állampolgárából 7.824.775-en jogosultak választásra, s
közülük 4.541.077-en (58,03 százalék) vettek részt a népszavazáson.
A szavazás napján a választók nyilvántartásába 23.314 állampolgárt
jegyeztek be igazolás nélkül, 6.581 személyt töröltek. Igazolással
43.225-en szavaztak; a szavazókörökben 2.241 szavazni kívánót
utasítottak vissza.
Az országos népszavazás valamennyi kérdésben érvényes és
eredményes volt - állapítják meg a jelentések.
Az első kérdésre - Csak az országgyűlési választások után
kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? - a
választópolgárok 54,92 százaléka (4.297.751) szavazott érvényesen.
Közülük 2.151.926-an (50,07 százalék) voksolt igennel és
2.145.825-en (49,93 százalék) szavazott nemmel. Tehát 6101
szavazattal győzött az igen. A további három kérdésre leadott igen
szavazatok aránya (94-95 százalék) az előzetes eredményekhez képest
nem változott.
Kimutatás készült a 20 területi központban külön-külön
összesített érvényes szavazatok arányáról és arról is: az egyes
megyékben és Budapesten milyen arányban voksoltak a négy kérdésre
igennel, illetve nemmel. Ebből kiolvasható, hogy az érvényes
szavazatok aránya a legmagasabb volt Vas megyében (66,8 százalék), a
legalacsonyabb pedig Hajdú-Bihar megyében (47,3 százalék). Az első
kérdésben rendkívül szoros küzdelem Budapesten (igen: 59,15
százalék, nem: 40,85 százalék), Pest megyében (52,87:47,13
százalék), Bács-Kiskun megyében (52,67:47,33 százalék) és Tolna
megyében (52,05:47,95 százalék) dőlt el. A legkevesebben Zala
megyében voksoltak igen-nel - az érvényesen szavazó 132.396
választópolgár 43,43 százaléka.
A sajtótájékoztatón Kara Pál, az Országos Választási Bizottság
titkára - kérdésekre is válaszolva - tájékoztatást adott azokról az
esetekről is, amelyek miatt a jegyzőkönyvek jogi felülvizsgálatát
követően változott az első kérdésre adott igen-nem válaszok aránya.
(folyt. köv.)
1989. november 29., szerda 21:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|