|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
MSZOSZ nyilatkozat a SZOT vagyonról
"A MSZOSZ megbízottai, valamint a szövetséghez nem tartozó
jelenlévő szakszervezetek képviselői megállapodtak abban, hogy az
újonnan alakult, bejegyzett, működő és infrastruktúrával nem
rendelkező szakszervezetként működő érdekképviseletek, minimális
működési feltételeket valamennyi érintett szakszervezet
egyetértésével a későbbi vagyonelszámolás terhére - a magyar
szakszervezetek együttes vagyonából: - volt SZOT vagyon - kell
biztosítani."
BBC, Késő esti panoráma:
NATO a VSZ-ről
"Londoni
tudósítónk, Herold Brayle tudósítását olvassuk fel arról, hogy a
NATO most első ízben hivatalosan jelentette ki: a Varsói Szövetség
részéről többé nem fenyegeti veszély a Nyugatot. Hallgassák meg
jelentését:
- A NATO honvédelmi miniszterei egyetértettek abban, hogy ez így
van, és sürgették, hogy a szövetség dolgozzon ki alapvetően
megváltozott európai helyzetnek megfelelő stratégiát. A Szovjetunió
már nem számíthat a Varsói Szerződés tagállamaira, így a NATO-nak
egy esetleges támadás kezdete előtt jóval több felkészülési ideje
lenne, mint korábban."
|
|
|
|
|
|
|
Csütörtök előtt nem hozzák nyilvánosságra a népszavazás végeredményét (1. rész)
|
1989. november 28., kedd - Csütörtök előtt nem tudják nyilvánosságra hozni a népszavazás végeredményét - jelentették be az Országos Választási Bizottság képviselői kedden a Parlamentben, ahol elsősorban a nemzetközi sajtó munkatársaival találkoztak.
A hivatalos végeredmény közlése azért szenved késedelmet, mert hétfő estig a 20 terület 11007 jegyzőkönyvének csupán egynegyedét sikerült feldolgozni, s a beérkezett jegyzőkönyvek között a vártnál több akadt, amely jogi felülvizsgálatot is igényel. A jegyzőkönyvek feldolgozása folyamatos, a munka éjjel-nappal folyik. x x x Csoknyay Edit, az MTI munkatársa írja: Ezen a tájékoztatón is - mint vasárnap óta minden alkalommal, amelyen a választási bizottság, a választási iroda és a sajtó képviselői találkoztak - a legélesebben a nyilvánosság kérdése vetődött fel. Az első - már ismert - gondot az okozta, hogy több sajtóorgánum megsértette a választójogi törvény azon passzusát: ,,a szavazást megelőző nap 0 órájától választási kampányt folytatni tilos.,, Mint kiderült, a törvénysértés ténye igaz. Ám arra a kérdésre: ki és minek alapján dönti el, hogy egy sajtóbeli írás - akár burkolt - választási kampánynak minősül-e avagy sem - nincs válasz. A legjellemzőbb példa erre az Országgyűlés azon - pénteken elfogadott és szombaton (a tiltott napon) közzétett - nyilatkozata, amelyben a népszavazás kiírásáról szóló határozatát ért vádakra válaszolt. A probléma azonban sokkal mélyebben gyökerezik. Az alapvető kérdés ugyanis az: mit tegyen az újságíró, a szerkesztő - s ez elsősorban az írott sajtó munkatársaira vonatkozik -, ha olyan eseményről kell írást közölnie, amelyen akár a szavazással, akár a választással kapcsolatos vélemény, állásfoglalás hangzik el, s amely csak a ,,tiltott,, napon jelenhet meg? Ha nem írja meg - megszegi tájékoztatási kötelezettségét. Ha megírja - megszegi a választójogi törvényt. Arra sem válaszol a törvény, hogy ki és miként járhat el a törvénysértőkkel szemben, ugyanis sem a népszavazásról szóló, sem pedig a választójogi törvény nem tartalmaz erre vonatkozó szankciókat. A második, nagy vihart kavart kérdés: kinek van joga a szavazás adatait nyilvánosságra hozni? (folyt. köv.)
1989. november 28., kedd 17:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Csütörtök előtt nem hozzák nyilvánosságra a népszavazás végeredményét (2. rész)
|
A választójogi törvény ugyanis - amely a népszavazás lebonyolítására is irányadó - rendelkezik arról: a választási szervek rendelkezésére álló adatok, tények nem titkosíthatók; a szavazás napján 20 óra előtt részeredményt nyilvánosságra hozni tilos, valamint az előzetes és végleges eredményt az Országos Választási Bizottság közzéteszi. A kérdésre azonban nem ad - legalábbis a joghoz nem értők számára - választ. Sokak számára érthetetlen volt az a hétfő délelőtti - s az aznap nyilvánosságra hozott tájékoztatásnak ellentmondó - közlés, hogy Kéry András, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal igazgatója úgy döntött: a népszavazás előzetes és ideiglenes eredményét nem hozza nyilvánosságra. Teljes bizonytalanságban lévén az Országos Választási Bizottság - hiszen senki sem tudta, Kéry Andrásnak van-e ehhez joga egyáltalán - eleinte elfogadta ezt. A kétely azonban nem hagyta nyugodni az OVB tagjait, s rövid idő múltán ellenkező értelmű döntést hoztak. Nevezetesen: a bizottság hétfő esti ülését követően nyilvánosság elé tárja az előzetes és ideiglenes eredményt. A bizottságnak ez az ülése azonban robbanásig feszült légkörben zajlott le. Időközben ugyanis ez az eredmény kiszivárgott, bejelentették a négypárti sajtótájékoztató, elhangzott Pozsgay Imre államminiszter szájából egy nemzetközi sajtótájékoztatón. Végülis: még a bizottság ülése előtt szinte bárki hozzájuthatott az írásos eredménylistához vagy szóbeli tájékoztatást kaphatott. A keddi sajtóbeszélgetésen az Országos Választási Bizottság képviselője kijelentette: az információkat az Országos Választási Bizottság egyetlen tagja sem szivárogtatta ki. Kiderült az is, hogy a részeredményeket előbb kapta meg a belügyminisztériumi államtitkár, Gál Zoltán - akinek külön szoba állt rendelkezésére a Parlamentben a népszavazás idején -, mint az OVB. Ezt az állítást a Belügyminisztérium képviselője cáfolta, tisztázatlan maradt viszont, hogy a BM Választási Irodája és az Országos Választási Bizottság alá-, fölé- esetleg mellérendeltségi viszonyban állt-e egymással? Megválaszolatlan kérdés maradt az is: kideríthető-e bizonyíthatóan az előzetes eredmény kiszivárogtatójának kiléte, milyen formában vonható felelősségre és kinek van ehhez joga? (MTI)
1989. november 28., kedd 17:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|