Rendszerváltás és az MTI

	A magyar pártok külkapcsolatai
------------------------------ Köln, 1990. május 21. (Deutschlandfunk) - Általános az a vélekedés, hogy a kis országok külpolitikai mozgástere eleve korlátozott. Noha valóban igaz az, hogy a kis országoknak nem állnak rendelkezésére ugyanolyan külpolitikai eszközök, mint a nagyhatalmaknak, az utóbbi hónapok eseményei mégis azt mutatják, hogy a radikális változásokat átélő kelet-európai államok lakossága aktív külpolitikát vár el szabadon választott kormányától. A külpolitikai tényezők már a választási hadjáratban is nagy szerepet játszottak Magyarországon. A választók élénk figyelemmel kísérték, hogy a parlamenti mandátumokért versengő pártoknak milyen külkapcsolataik vannak, milyen külföldi politikai szervezetek támogatják törekvéseiket, és ezt indokoltan tették, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy az új kormány milyen nyugati politikai erők jóindulatára számíthat. Az eljövendő évek döntő kérdése ugyanis az, hogy Magyarország képes lesz-e, s ha igen, milyen gyorsan felzárkózni a Nyugathoz, de nem kevésbé fontos, hogy hogyan alakítja majd kapcsolatait a szomszédos kisállamokkal és a Szovjetunióval. Nos a választási kampány során a Magyar Demokrata Fórum bizonyította sikeresebben, hogy kellő külpolitikai támogatást élvez. A Fórum, amelynek ideológiáját korábban egy se Nyugat, se Kelet típusú harmadik utasság jellemezte, a választások előtti hónapokban Antall József vezetése alatt új arcot mutatott konzervatív kereszténydemokrata típusú jobbközép pártként mutatkozott be a kiszemelt nyugati partnereknek. A plasztikai műtét sikeres volt. A Fórum a választási hadjárat során elnyerte a hasonló beállítottságú nyugati pártok támogatását. A magyar választókat bizonyára impresszionálta, hogy Antall József hol Helmut Kohl, hol Margaret Thatcher asszony, hol pedig Valery Giscard d,Estaing társaságában jelent meg a Magyar Televízió képernyőjén, miközben a Fórum nagy vetélytársának, a Szabad Demokraták Szövetségének nem sikerült tekintélyes nyugati partnerekre találnia. (folyt.) 1990. május 21., hétfő
Vissza »

	- A magyar pártok külkapcsolatai - 1. folyt.
A szocálliberális szabaddemokraták potenciális külpolitikai partnerei, a kis nyugati liberális pártok nem minősülnek jelentékeny politikai erőnek a magyar közvélemény szemében, a nyugati szociáldemokraták viszont mindenekelőtt testvérpártjukat, a csúfosan leszerepelt Magyarországi Szociáldemokrata Pártot támogatták. A Magyar Demokrata Fórum geográfiailag is ügyesebben manőverezett, mint a szabaddemokraták. Egy nemrég napvilágot látott közvéleménykutatás szerint a magyar értelmiség elsősorban Ausztriát és a Német Szövetségi Köztársaságot tekinti az ország legfontosabb külpolitikai partnereinek. És a Fórum már a kampány során nyilvánvalóvá tette, hogy külpolitikai orientációja középpontjában ezek az országok állnak. A szabaddemokratákon nem sokat segítettek a latin országokkal, illetve a szomszédos országok kormánytényezővé vált egykori demokratikus ellenzékeivel való jó kapcsolataik. Mitológiának bizonyult az is, amit a szabaddemokraták ellenfelei a választások előtt sokszor hangoztattak, azaz, hogy míg a Fórum euurópai orientációjú párt, addig az SZDSZ mögött amerikai körök állnak. Tény, hogy az Egyesült Államok mérvadó politikai tényezői tartanak a kelet-európai nacionalizmusok és antiszemitizmus fellángolásától és ezeket a nézeteket néha a Demokrata Fórummal hozták kapcsolatba. Mindazon által a választás idején nyilatkozó amerikai politikusok a stabilitás szempontjait részesítették előnyben minden más megfontolással szemben és konzekvensen a két párt nagykoalíciója mellett foglaltak állást. Mindebből nagyjából kirajzolódik, hogy milyen külpolitikai irányt fog követni az új kormány. Egyrészt nyilvánvalóan mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az ország ne veszítse el a nyugati gazdasági körök jóindulatát és mielőbb csatlakozhasson az európai integráció intézményeihez. Ehhez minden bizonnyal fel fogja használni a Nyugat és mindenekelőtt a német nyelvterület konzervatív pártjaival való kapcsolatait. (folyt.) 1990. május 21., hétfő
Vissza »

	- A magyar pártok külkapcsolatai - 2. folyt.
Mint a Varsói Szerződéssel és a Litvániával kapcsolatos legutóbbi parlamenti viták is mutatták, a kormány várhatóan kerülni fogja az olyan állásfoglalásokat, amelyek véleménye szerint irritálhatják a Szovjetunió vezetőit. A legnehezebb kérdés természetesen a szomszédos kisállamokkal kialakítandó viszony, különös tekintettel a magyar kisebbségek helyzetére. Remélhető, hogy ezen a kényes területen a kormány nem érzelmi politikát fog folytatni még akkor sem, ha az érzelmek jelentős része bizony jogos, hanem az európai határok megváltoztathatatlanságát elismerve a helsinki keretek között igyekszik olyan egyezméények megkötésére, amelyek lehetővé teszik a szomszédos országokban élő magyar kisebbségeknek nemzeti identitásuk megőrzését és Magyarországgal való kapcsolataik háborítatlan ápolását. Ebben a magyar kormány bizonyára számíthat jelentős nyugati politikai tényezők támogatására. +++ 1990. május 21., hétfő
Vissza »