Rendszerváltás és az MTI

	Nyílt levél az új kormányhoz és a szakszervezeti tagsághoz (1. rész) (OS)
1990. május 21., hétfő - A kedvezményes üdültetés válságban van Az állami költséghozzájárulás befagyasztása azt eredményezte, hogy 1986-tól a beutaltak száma radikálisan csökken, miközben a tagdíjakból az üdülés működési költségeihez - két alkalom kivételével - a szakszervezetek soha nem járultak hozzá. 400 ezer helyett idén már csak 280 ezren pihenhetnek kedvezményesen. Ma már az üdülők gazdálkodják ki a fenntartási költségek csaknem 50 százalékát, olymódon, hogy a férőhelyek egy részét az idegenforgalomban értékesítik. Az üdültetés helyzete 1990-re olyannyira kritikussá vált, hogy a továbbiakban már a gondjaira bízott vagyon megőrzése és a működtetése is veszélybe került. Ennek alapvető oka - túl az állami költségtérítés évek óta tartó csökkenésén - a Főigazgatóság helyzetének jogi és gazdasági rendezetlensége, a jövőt megalapozó döntések elodázása. 1. A Főigazgatóság idei költségvetése 100 milliós hiányt mutat. Ez kétségessé teszi több üdülő IV. negyedévi nyitva tartását, és az állagmegóvást is. 2. A múlt évben a Főigazgatóság az üdültetés korszerűsítésére koncepciót dolgozott ki, amelyet a tagság megvitatott. Ennek ellenére a SZOT testületei nem hoztak döntést. A MSZOSZ márciusi alakuló kongresszusa - lényegében a koncepcióval egyetértve - határozatában kijelentette, hogy az üdültetés megőrzése és korszerűsítése valamennyi szövetséghez tartozó és azon kívüli szakszervezet további fontos feladata. Az egységes üdülővagyont a munkavállalók javára hatékonyabban kell működtetni. Olyan törvényi szabályozásra van szükség, amely lehetővé teszi az üdülés költségeihez való hozzájárulást, olymódon, hogy azt ne az intézmény-rendszer, hanem szociális helyzetüktől függően az üdülő emberek kapják. Kongresszusi állásfoglalás ellenére a Szövetségi Tanács hónapok óta nem döntött az üdültetés további sorsáról, ezzel veszélybe sodorta, sőt már lehetetlenné tette a következő évi működést is. Még mindig nincs a Főigazgatóságnak alapító okirata, az sem dőlt el, hogy a régi rendszer szerint üdültethet-e vagy áttérhet-e a korszerűbb formára. 3. Miközben a jelenlegi és jövőbeni működés feltételei egyre romlanak, egyes szakszervezetek a kongresszus konszenzussal hozott határozata ellenére az üdülővagyon szétszedésének igényével lépnek fel. Nem törődnek azzal, hogy ez az igényük ellentétes valamennyi munkavállaló érdekével. Ez a magatartás nem számol azzal sem, hogy ilymódon a munkaerő újratermelését szolgáló szociális rendszer alapjai kerülnek veszélybe. (folyt.köv.) 1990. május 21., hétfő 15:19
Vissza » Folytatásokkal »