Rendszerváltás és az MTI

	Államszerződés - NDK-beli visszhang
Berlin, 1990. május 18. péntek (MTI-AFP) - Az NDK-ban az ellenzéki polititkai erők bírálattal illették, a koalíciós pártok viszont igen lelkesen fogadták a két német állam között pénteken aláírt államszerződést. Míg az ellenzék az alárendeltség megnyilvánulását látja ebben a megállapodásban, addig a kormánypártok szerint éppen a szabadságot és a jólétet hozza majd meg az NDK területén elő németek számára a pénzügyi és szociális unió. A Gregor Gysi vezette Demokratikus Szocializmus Pártja e napon közleményben ismertette álláspontját, amely szerint az államszerződésről szóló tárgyalások antidemokratikus módon zajlottak. A politikus ezen kívül elégtelennek tartotta a dokumentumban kilátásba helyezett szociális intézkedések mértékét. Hasonlóképpen foglalt állást két másik politikai formáció, vagyis a Zöldek Pártja és a Szövetség 90, melynek legnagyobb erejét alkotja az Új Fórum. Ez utóbbi szintén úgy látja, hogy a bonni megállapodás ,,diktátumot,, biztosít az NSZK számára, hiszen az NDK teljes mértékben elveszíti szuverenitását gazdasági, pénzügyi és költségvetési téren. Üdvözölte viszont az államszerződés aláírását Gottfried Timm, a kormánykoalícióban résztvevő Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportjának elnök-helyettese. E politikus úgy vélte: a nyugatnémet márka bevezetése a mai NDK területén szilárd alapot jelent mindenki jóléte számára. A legelégedettebben természetesen a koalíció vezető erejét képviselő Kereszténydemokrata Unió nyilatkozott a pénteki aláírásról. ,,Egyedülállónak,, és ,,történelmi horderejűnek,, minősítette azt egy nyilatkozatában a párt szóvivője, Helmut Lück, aki szerint ezzel a két német állam megtette az első fontos lépést a német államegyesítés felé. A koalícióban ugyancsak benne lévő Liberálisok Szövetsége - mint azt Joachim Günter, e szervezet főtitkára mondta - úgy látja: az államszerződés lehetőséget nyújt a népnek, hogy teljes mértékben élhessen majd szabadságával. Nagyjából a baloldal véleményével cseng össze Valentyin Falinnak, Mihail Gorbacsov külügyi kérdésekkel foglalkozó tanácsadójának az álláspontja. A szovjet tisztségviselő a berlini rádióban sugárzott interjújában ugyancsak azt kifogásolta, hogy a két fél korántsem az egyenlőség alapján tárgyalt egymással, a megszületett dokumentum egyáltalán nem példája az olyan megállapodásoknak, amelyeket szuverén, azonos jogokkal rendelkező államok kötnek egymással. +++ 1990. május 18., péntek 19:53
Vissza » A hírhez kapcsolódik »