Rendszerváltás és az MTI

	Gáti Károly elemzése a magyar helyzetről
---------------------------------------- Washington, 1989. október 18. (Amerika Hangja, Esti híradó) - A mikrofonnál New Yorkból Thassy Jenő és szintén New Yorkból, otthoni irodájából Gáti Károly professzor, a neves magyar szakértő politológus professzor. Karcsi, mondanál egy kis felmérést a magyar helyzetről? Első kérdésem: elült-e a por már a pártkongresszus után, és hogyan látod a helyzetet? - Egyáltalán nem ült el a por a pártkongresszus után, hiszen olyan sokan vannak, akik az új Magyar Szocialista Pártba nem kívánnak belépni, sőt legutóbbi értesüléseim szerint a volt MSZMP tagok továbbra is a régi párt tagjainak tekintik magukat és a XIII. kerületben - mint ez köztudott - meglehetősen sokan jelentek meg az MSZMP lényegében alakító ülésén. Másrészt pedig vannak olyan reformerek, akik más okokból - és egyáltalán nem tisztázott számomra, hogy miért - nem kívánnak belépni a Szocialista Pártba, például a kormány tagjaiból öten-hatan. - Öten-hatan? - Öten-hatan nem kívánnak belépni. Beleértve Kulcsár Kálmánt. - Kulcsár Kálmánnak alighanem más oka is van erre, miután ő - ahogy ma olvasom a Financial Timesban - egyik jelölt lett az elnökségre, szemben Pozsgay Imrével. - Igen. Hát most már több jelölt van. A Demokrata Fórum részéről Für Lajos. Hallom, hogy Rácz Sándor is valaki, valamilyen mozgalom vagy párt jelöli, vagy jelölni fogja, és hát természetesen Kulcsár Kálmán, mint a Hazafias Népfront jelöltje, valamint természetesen a még mindig élen járó jelölt: Pozsgay Imre. - Mikor kerül sor erre a választásra? Tekintettel arra, hogy az aláírásgyűjtés, petícióügy folyamatban van. (folyt.) 1989. október 18., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Gáti Károly elemzése a magyar helyzetről - 1. folyt.
- Tudomásom szerint az Országgyűlés ezen a héten dönt két fontos dologban. Egyrészt, hogy elfogadja ezeket az aláírásokat, másodsorban azt, hogy ha nem fogadja el, akkor megtartják-e, mint az szervezve van, november 25-ikén a választásokat. Erre nem lehet választ adni. A helyzet az, hogy itt nem egy dologról van szó, tehát nemcsak arról van szó, hogy a választásokat, az elnökválasztásokat a parlamenti választásokkal együtt tartják, ez a fő kérdés. Ezenkívül van még három mellékkérdés is: a pártnak a vagyonáról, a munkásőrségről, valamint arról,(hogy a párt megtartja-e a szervezeteit a munkahelyen. Tehát hogy ezt a négy kérdést most hogy tudják együtt tárgyalni, vagy pedig elhatározzák azt, hogy nem tárgyalják együtt, vagy elhatározzák azt, hogy egyáltalán nem veszik figyelembe - ezt e pillanatban nem tudnám megítélni. - Károly Egy különös párhuzam mutatkozik aközött, ami Magyarországon folyamatban van most, ez az aláírásözön. Ez úgy tűnik, hogy a közhangulatot jellemzi. Ugyanez történt Kelet-Németországban, ahol nincs tulajdonképpen egy nagyobb fórum még, még nincs megszervezve, viszont a követői már túllépték a szervezőket. Nem ugyanez történik Magyarországon? - Nem. Megítélésem szerint nem. Magyarországon ahhoz képest, ami Kelet-Németgországban van, a változások aránylag anarchia nélkül zajlanak le, tömeglázadások és óriási demonstrációk nélkül. A magyar helyzet tulajdonképpen egyedülálló abban, hogy a véleményem szerint a legreményteljesebb Kelet-Európában arra, hogy a változásokat a demokrácia bevezetésére békés módon lehet elvárni. - Ebből az következik, hogy amit látsz Kelet-Németországban, azt egy kicsit kaotikusnak ítéled? (folyt.) 1989. október 18., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Gáti Károly elemzése a magyar helyzetről - 2. folyt.
- Persze, hogy teljesen kaotikusnak ítélem, annál is inkább, mivel hogy a mai vezető réteg - beleértve elsősorban Honeckert - egyszerűen nem hajlandó alapvető változásokra. Amiket most itt ígérgetnek, azok tipikus kozmetikus lépések, hogy a nép hagyja abba a demokratizálásért folytatott küzdelmet. - Visszatérve a magyar helyzetre: amikor a parlamenti vitára sor kerül, jobban kivehető lesz majd az erőviszonyok alakulása? - Az erőviszonyok alakulása a ma meglévő négy küldött között nem, véleményem szerint ez egyelőre egyáltalán nem tudható, nem látható. Hallom hírekből, hogy Pozsgay Imre népszerűsége nem az, ami hat hónappal, vagy három hónappal ezelőtt volt, ami véleményem szerint, megítélésem szerint innen, ahol ülök New Yorkban, még mindig őt kell tekinteni, mint azt a jelöltet, akit a többieknek el kell érniük. - Mi a magyar külpolitika jelen helyzete? KÖzeljövőben halljuk egyik külügyi irányítót, Somogyi Ferencet itt New Yorkban. Hogyha neked kellene az ő beszédét írni, hogyan jellemeznéd a külpolitikai helyzetet? - Magyarország külpolitikai helyzete, ahogy ezt Somogyi Ferenc majd nyilván mondani is fogja, itt New Yorkban valóban jó. Mert támogatja nemcsak az egész nyugati világ, hanem a Szovjetunió is és Lengyelország is. Az igaz, hogy vannak komoly problémák Romániával és a csehszlovákok, és a keletnémetek persze alig várják, amíg ez az általuk úgynevezett magyar anarcia rendbe jön. De hát ezek az átmenetnek a nehézségei és véleményem szerint a magyar külpolitikai kapcsolatok igen jó mederben haladtak eddig is, és minden valószínűség szerint ez folytatódni is fog. (folyt.) 1989. október 18., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Gáti Károly elemzése a magyar helyzetről - 3. folyt.
- Minden ilyen előrelátás relatív megítélés dolga. Ha ahhoz hasonlítom Magyarország helyzetét, ami ma Lengyelországban van, vagy a Szovjetunióban, ahol szintén a demokratizálás folyamatait látjuk, ahhoz képest valóban igazad is van tán, roppant optimista vagyok. Abszolút értelemben persze itt még óriási zökkenők, óriási nehézségek vannak és maradnak. Végül is 40 év elrontott gazdaságát és 40 év politikai bűneit nem lehet néhány hónap alatt megváltoztatni, ezt senki nem várhatja, de véleményem szerint, ha az ember előrenéz a következő 5 vagy 10 évre, lehetséges az, hogy Magyarország lesz az Kelet-Európában, amelyik Spanyolország volt és van Nyugat-Európában. Ehhez szeretném azt hozzátenni, hogy e pillanatban a spanyol pénz ma a legerősebb valuta, a legerősebb pénz ma Nyugat-Európában. Ha ezt ahhoz hasonlítjuk össze, hogy hol volt Spanyolország Franco diktatúrájában, akkor azt a következtetést kell levonni, hogy igenis lehetséges a diktatúrából a demokráciába való átmenet. Én ebben bízom Magyarország tekintetében is. +++ 1989. október 18., szerda
Vissza »