 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
A magyar koalíció kérdése
"- Vida Istvánt magyar történészkörökben sokan ismerik. Tudják,
hogy a háború utáni koalícónak, például a koalíciós időknek
szakértője, és könyvet írt a Kisgazdapártról, tehát behatóan
tanulmányozta ezt a pártot, amely ma is fontos szerepet játszik a
politikai életben.
Én arra szeretném élezni ezt a beszélgetést, hogy milyen
tanúságok vonhatók le a háború utáni koalíció viselkedéséből egészen
addig, amíg önmaga volt és nem hatottak azok az erők, amelyek a
felbomlásához, a tönkretételéhez vezettek. És ha akarod, akkor
élezzük ezt a beszélgetést a Kisgazdapártra is, annál is inkább,
mert a Kisgazdapárt az, amelyiknek a régi politikusai ma is
szerepelnek.
Egy táblázat fekszik előttünk az 1947-es, 1945-ös és a mai
koalícióról. A negyvenötös koalíción az látszik, hogy egy nagyon
erős balszárnya volt, jóformán nem volt közepe, és erős volt a
jobbszárnya is. A balszárnyon volt a Kommunista Párt - amit akkor
még Kommunista Pártnak hívtak -, a Szociáldemokrata Párt és a
Parasztpárt. És a jobbszárnyon mi volt?
- A Kisgazdapárt, a Demokrata Néppárt, illetve a Polgári
Demokrata Párt.
- És középen?
- Középen a Magyar Radikális Párt. "
|
|
|
|
|
|
 |
Kommentár a szakszervezeti vagyonügyhöz
|
---------------------------------------
München, 1990. május 19. (SZER, Munka világa) -
Az előbb hallott interjút (a szakszervezeti vagyonról) közösen
meghallgattuk Széchenyi Tiborral, aki a Független Szakszervezetek
Demokratikus Ligáján belül a vagyonügyekkel foglalkozó szakértői
csoport tagja. Őt kérdezem, milyen kommentárokat fűzni az
elhangzottakhoz.
- Ez az ismert álláspont, amit a SZOT, illetve utódszervezete, a
MSZOSZ részéről hónapok óta hallunk. Ezzel szemben a mi
álláspontunk, javaslatunk változatlan, amelynek az alapja az Állami
Számvevőszékhez írott levelünk és kérésünk, nevezetesen, hogy egy 95
százalékos vagy ekörüli százalékos szervezettség esetében, ami
Magyarországon a szakszervezetek elmúlt történetében tény volt és
jellemző volt, nem sajátíthatja ki semmilyen szűk csoport magának: a
szakszervezeti vagyon fölötti döntés jogát. Először is tisztázni
kellene, hogy mi a magyar szakszervezetek vagyona, az összes: a
SZOT-é, az utódszervezetéé, az ágazati szakszervezeteké és azok
utódszervezeteié. Mi pontosan a vagyona?
- A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, tehát az egykori
SZOT utódszervezete hangsúlyozottan azon az állásponton van, hogy ő
az ágazati szakszervezetek, tehát az egyes szakszervezetek vagyona
fölött dönteni nem illetékes. Mi erről az álláspont?
- Én is így gondolom, de én tovább mennék, én úgy gondolom, hogy
nem illetékes dönteni a SZOT tulajdonként bejegyzett vagyonról sem,
hiszen - ahogy az előbb mondtam - egy 95 százalékos szervezettség
esetén nem dönthet sem ők, sem mi, sem az alternatív szakszervezetek
nem dönthetnek erről a vagyonról. Ez a magyar munkavállalók
összességét érintő kérdés. Ezért fordultunk mi az Állami
Számvevőszékhez és egyúttal a parlamenthez. Ezen keresztül a
következő lépés aztán az, hogy mi legyen most már a tisztázott és a
szabadon választott parlament által a szakszervezetnek jogosan
átadott vagyon sorsa. (folyt.)
1990. május 19., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|