|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Késő esti panoráma:
A magyar koalíció kérdése
"- Vida Istvánt magyar történészkörökben sokan ismerik. Tudják,
hogy a háború utáni koalícónak, például a koalíciós időknek
szakértője, és könyvet írt a Kisgazdapártról, tehát behatóan
tanulmányozta ezt a pártot, amely ma is fontos szerepet játszik a
politikai életben.
Én arra szeretném élezni ezt a beszélgetést, hogy milyen
tanúságok vonhatók le a háború utáni koalíció viselkedéséből egészen
addig, amíg önmaga volt és nem hatottak azok az erők, amelyek a
felbomlásához, a tönkretételéhez vezettek. És ha akarod, akkor
élezzük ezt a beszélgetést a Kisgazdapártra is, annál is inkább,
mert a Kisgazdapárt az, amelyiknek a régi politikusai ma is
szerepelnek.
Egy táblázat fekszik előttünk az 1947-es, 1945-ös és a mai
koalícióról. A negyvenötös koalíción az látszik, hogy egy nagyon
erős balszárnya volt, jóformán nem volt közepe, és erős volt a
jobbszárnya is. A balszárnyon volt a Kommunista Párt - amit akkor
még Kommunista Pártnak hívtak -, a Szociáldemokrata Párt és a
Parasztpárt. És a jobbszárnyon mi volt?
- A Kisgazdapárt, a Demokrata Néppárt, illetve a Polgári
Demokrata Párt.
- És középen?
- Középen a Magyar Radikális Párt. "
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: államszerződés, pártok, sajtó (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. május 19. szombat (MTI-tud) - Erwin Huber, a
bajor Keresztényszociális Unió (CSU) főtitkára figyelmeztette az
SPD-t, hogy az államszerződés aláírása után ne kezdjen politikai
obstrukciót a német egység ellen. Szerinte ugyanis sok jel arra
mutat, hogy a szociáldemokraták vagy a Bundesratban, vagy más módon
szembe kívánnak szállni a szerződéssel.
A CSU-főtitkár egy alsó-bajorországi pártgyűlésen ennek egyik példájaként említette, hogy az SPD népszavazást követel a német egységről, holott a szerződés is az NSZK-alapszerződés 23-ik cikkelye, vagyis az NDK-tartományok csatlakozása alapján tartja lehetségesnek az egység megvalósulását. Szavai a többi között Herta Da:ubler-Gmelin asszonynak, az SPD helyettes elnökének szombati nyilatkozatára vonatkoztak, amelyben a politkusnő - egy nappal a szerződés bonni parafálása után - tárgyalásokat követelt egy újabb NSZK-NDK-szerződés aláírásáról.
Elképzelései szerint ebben fontos belpolitikai kérdéseket kellene szabályozni, így például körvonalazni, hogy milyen is legyen a német egység. Ennek az újabb Bonn-Kelet-Berlin-i egyezségnek szerves része lehetne az SPD-elnökhelyettes meglátásában az is, hogy új össznémet alkotmányt dolgoznának ki az NSZK-alaptörvényre, nemkülönben NDK-ból érkező javaslatokra támaszkodva. Da:ubler-Gmelin újra követelte a német egységről való népszavazás megtartását, és - a bonni kormánykoalíció pártjaival ellentétben - elsietettnek vélte, hogy már legkésőbb jövő év január 13-ikán össznémet választásokat rendezzenek.
Az SPD-vezette tartományok - lapjelentések szerint - arra készülnek, hogy az államszerződés törvényhozási folyamatában még javításokat eszközöljenek ki az NDK-üzemek és -termékek védelmére a rájuk szakadó új versenykörülmények között. (folyt.)
1990. május 19., szombat 14:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nszk: államszerződés, pártok, sajtó (2.rész)
|
A Stuttgarter Zeitung szombati vezércikke szerint a világtörténelem aligha ismer a német-német államszerződéshez fogható okmányt, amelyben az egyik állam átvesz gazdasági reformot, ,,külföldi,, valutát, új szociális és tulajdonviszonyokat, amelyekhez az általa negyven éven át űzött gazdaságpolitikának semmi köze sincs. A ,,német egység pénzügyi alapja,, a lap szerint jól érzékelteti az NSZK-val szembeni kihívás nagyságrendjét is: az összeg megközelítőleg kétszer akkora, mint a világtörténelemben egyedülálló amerikai Marshall-segély teljes összege. De a pénzügyi alap még mindig nem lesz elegendő, az NDK-nak az elkövetkező években sokkal több pénzre lesz szüksége.
A szerződés politikai kaland, amilyenre példa alig akad szabad államok viszonylatában. És felelőtlenség lett volna, ha nem lett volna elkerülhetetlen. De ez volt az egyetlen járható út, ha figyelembe vesszük a menekültek áradatát. A maradásnak csakis az új reménység lehet a záloga. A szerződést és napját száz év múltan is megtaláljuk majd a történelemkönyvekben - írja a Stuttgarter Zeitung.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezérkommentárja a szerződés, illetve a német egység közeledte kapcsán azzal számol, hogy szovjet részről a gúnynál is megütköztetőbb dolgokat lehet majd hallani. A Varsói Szerződés katonai és politikai erődítményét mintha tengerár sodorta volna el, és a szovjet vezetők csak a most a katasztrófa után kezdenek magukhoz térni. A megváltozott kelet-közép-európai tájakon bizony nehezen tájékozódnak: oly sok ment veszendőbe, hogy most majd legalább németországban próbálnak majd valamit megtartani. Jó, ha tudjuk, hogy mire számíthatunk. Az egység utján máris tornyosul némely akadály, később újak tűnnek elő, ezért oly fontos a gyors haladás - véli a frankfurti újság.+++
1990. május 19., szombat 14:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|