Rendszerváltás és az MTI

	Folytatódik az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének konferenciája Budapesten
1990. május 17., csütörtök - Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése konferenciájának második napján csütörtökön a Parlamentben a résztvevők a kelet-európai gazdasági reformokkal foglalkoztak. Azt vitatták meg, hogyan lehetne gyorsítani a változásokat és milyen nyugati támogatás szükséges a reformok sikerre viteléhez. Onno Ruding volt holland pénzügyminiszter, a Nemzetközi Valutaalap Interim bizottságának volt elnöke, aki neves pénzügyi szakember, és várhatóan ő lesz az alakulóban lévő Európa Bank első számú vezetője, hangsúlyozta: az átalakulás Kelet-Európában csak akkor lehet sikeres, ha a reformok gyorsak. Véleménye szerint azonban a sokkterápiát és a fokozatos reformokat kombinálni kell minden ország sajátosságainak megfelelően. Még így is hosszabb, sok éves átmenetre lehet számítani, amely csak akkor lesz sikeres, ha a nyugati világ hathatós segítséget tud nyújtani. A II. világháború után Nyugat-Európa csak úgy tudta átalakítani gazdaságát, hogy a Marshall-terv révén és a világbank segítségével jelentős hosszú lejáratú hitelekhez jutott. Hasonló támogatást igényel most Kelet-Európa. 4-5 éves lejáratú hitelekkel nem lehet megoldani a térség problémáját, erre példa Lengyelország és Jugoszlávia esete. Magyarországnak - bár Kelet-Európa legeladósodottabb országai közé tartozik -, továbbra is hasonlóan, sikeresen kell menedzselnie adósságállományát, s meg kell maradnia első osztályú adósnak. A bizalom csak így tartható fenn továbbra is, s ez nagyon fontos azért, hogy az ország hozzájusson az átalakuláshoz szükséges külső forrásokhoz, s a külföldi befektetők érdeklődése tovább növekedjen. (MTI) 1990. május 17., csütörtök 11:11
Vissza »

	Folytatódik az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének konferenciája Budapesten (1. rész)
1990. május 17., csütörtök - Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének konferenciája csütörtökön folytatódott Budapesten. A résztvevők a kelet-európai gazdasági reformok megvalósításáról cserélték ki nézeteiket, vitatkoztak arról, gyorsan, vagy csak fokozatosan kell az átalakulást megvalósítani, s a Nyugat miképpen támogathatná az alapvető változásokat Európának ebben a régiójában. A felszólalók számos tekintetben egymással ellentétes véleményeket fogalmaztak meg. Onno Ruding volt holland pénzügyminiszter, a Nemzetközi Valutaalap Interim bizottságának volt elnöke, aki neves pénzügyi szakember, és várhatóan ő lesz az alakulóban lévő Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank első számú vezetője, úgy vélekedett, hogy Kelet-Európában a sokkterápiát és a fokozatos reformokat ügyesen kell kombinálni az adott ország sajátosságainak megfelelően. Kelet-Európa helyzete lényegesen jobb, mint a fejlődő országoké, így itt gyorsabb növekedésre van lehetőség. Ezt elősegíti a viszonylag fejlett infrastruktúra, s a jelentős számú képzett munkaerő megléte. Onno Ruding hangoztatta: a II. világháború után Nyugat-Európában a Marshall-terv révén és a Világbank hathatós közreműködésével sikerült meggyorsítani az átmenetet, amely így is sok évig tartott. Kelet-Európában is valószínűleg hasonló ideig tart az átalakulás. Véleménye szerint a legfontosabb a reformok megkezdésénél az árak felszabadítása, a privatizáció, a költségvetés túlzott szerepének leépítése. Óvott viszont attól, hogy a privatizáció során az állami vállalatok a korábbi menedzserek kezébe kerüljenek, mégpedig túl olcsón. Magyarország helyzetével kapcsolatban azt a tanácsot adta, hogy az új kormánynak sikeresen kell menedzselnie az ország külső adósságát, hogy hazánk első osztályú adós maradjon. Ez nagyon fontos az átalakuláshoz szükséges külső források biztosítása, a külföldi tőkebefektetők bátorítása szempontjából. Bod Péter Ákos, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke, kereskedelmi és ipari miniszterjelölt úgy foglalt állást, hogy Magyarországon mindenképpen meg kell gyorsítani a reformokat. Az új kormány gyors gazdasági szerkezetváltást, privatizációt és külgazdazdasági reorientációt akar végrehajtani. Szerkezetváltás terén elkerülhetetlen a veszteségesen, nem kellő hatékonysággal működő vállalatok rövid időn belül történő leépítése. (folyt. köv.) 1990. május 17., csütörtök 12:49
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Folytatódik az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének konferenciája Budapesten (2. rész)
Az új kormány nyitni kíván a fejlett világ felé, amibe Nyugat-Európa, az USA, Japán egyaránt beleértendő. Bod Péter Ákos hangsúlyozta: amennyiben megválasztja a Parlament miniszternek, mindenképpen hathatós intézkedéseket fog tenni a reform jelentős gyorsítása, az alapvető struktúraváltás megvalósítása érdekében. Magyarországon arra van szükség, hogy tízezrével jöjjenek létre kis- és középvállalatok, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a gazdaság versenyképességének javításához, exportkapacitásainak növeléséhez. Ezzel párhuzamosan elkerülhetetlen a meglévő monopóliumok széttörése. Ezt követően Pierre Defraigne, az Európai Közösségek Bizottságának igazgatója az elhangzottakkal több ponton ellenkező véleményt fejtett ki. Ő azt hangsúlyozta, hogy Kelet-Európában az átmenet fokozatos lehet, és eközben nagyban törekedni kell a politikai stabilitásra. A piacgazdaság megvalósításánál első lépésként nem a szabad árrendszer bevezetését hangsúlyozta, hanem a stabil valuta megteremtését, kialakítva annak részleges konvertibilitását. Úgy vélekedett: az árrendszer reformjára, majd a privatizálásra csak ezután kerülhet sor. Arra is felhívta a figyelmet: egyetlen kelet-európai országnak sem szabad törekednie arra, hogy a gazdaság átalakítása során prioritásokat előnyben részesítendő gazdaságfejlesztési területeket határozzon meg. Úgy vélekedett: a gazdaságban nincs jó vagy rossz szektor, csak veszteségesen vagy nyereségesen termelő vállalatok vannak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a reprivatizáció nagy veszélyekkel jár. Véleménye szerint nem a tulajdonjog megváltoztatása a legfontosabb, ennél lényegesebb, hogy a vállalatok vezetése önállóvá váljon, és felelőssé tehető legyen a cég működéséért. A privatizáció során mindenképpen el kell kerülni, hogy az állami monopóliumokat magánmonopóliumok váltsák fel. Ő is támogatta azt a törekvést, hogy a kelet-európai országok Nyugat felé nyitnak. A Közös Piac is könnyíteni kívánja a kereskedelmi feltételeket, ám véleménye szerint nagy hiba lenne, ha a régió teljes mértékben hátat fordítana a KGST-nek. Az átalakuláshoz sok segítséget nyújthat a KGST fenntartása, ám az tény, hogy meg kell változtatni annak jelenlegi rendszerét, igazi, piaci árakon kell a jövőben kereskedni. (folyt. köv.) 1990. május 17., csütörtök 12:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Folytatódik az Európa Tanács Parlamenti Közggyűlésének konferenciája Budapesten (3. rész)
A tervgazdaságból a piacgazdaságba való átmenet társadalmi hatásaival foglalkozó délutáni ülésen a felszólalók nem hagytak kétséget afelől, hogy a kelet-közép-európai országoknak - s köztük hazánknak - jelentős szociális problémákkal kell szembenézniük gazdaságuk átalakítása során. Nincs olyan csodaszer - mondták -, amivel a szociális feszültségek fokozódása elkerülhető lenne egy nagyszabásu gazdasági váltás során. A várható gondok enyhítésének lehetőségeiről olyan szakértők fejtették ki véleményüket, mint Heribert Maier, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vezérigazgató-helyettese, Franco Schfoschi, az Európa Tanács Parlamenti Gyűlése Szociális és Egészségügyi Bizottságának képviselője és Daniel Farchys, a svéd parlament Szociális Bizottságának elnöke. Egyetértettek abban, hogy a struktúraváltás negatív társadalmi következményeinek hathatós orvoslásával nem lehet a szociálpolitikához is kétségtelenül nagyobb forrásokat biztosító piacgazdaság kiépüléséig várni. Sőt, az ILO vezető szakembere úgy vélekedett, hogy amíg nem működik megfelelő átképzési rendszer, nem kezdődik meg az új munkahelyek kialakítása, nem jönnek létre a szükséges szociális intézmények, addig minden nagyobb változtatást kerülni kell a gazdaságban. Többen is szóltak a képzés fontosságáról a munkanélküliség leküzdésében, a gazdasági programok sikeres megvalósításában. Elhangzott, hogy az európai közösség olyan alap létrehozását tervezi, amelyből menedzserek és más szakemberek képzését támogatnák. Franco Schfoschi, az Európai Szociális Carta alapszabályainak mindenkori betartására hívta fel a figyelmet. A gazdaságuk átalakítása előtt álló országokban különösen fontosnak ítélte, hogy megfelelően kidolgozott kollektív szerződésekben biztosítsák a munkavállalók jogait, s ne engedjék, hogy a munkavédelem mellékes kérdéssé váljék. Nagy hangsúllyal vetődött fel a szociális programokhoz szükséges források kérdése. A téma svéd szakértője abból indult ki, hogy a vállalkozásokat nem lehet túlzottan magas adókkal terhelni, mert az csökkenti a vállalkozókedvet, visszaveti a gazdaságot. Ezért elsősorban olyan új módszerek bevezetését javasolta, amelyek megszüntetik a pazarlást a szociálpolitika, a társadalmi újraelosztás jelenlegi gyakorlatában, s amelyek révén valóban az arra rászorulók helyzetén javíthatnak. (MTI) 1990. május 17., csütörtök 18:47
Vissza »