Rendszerváltás és az MTI

	Európai bank
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Párizs, 1990. május 17. csütörtök (MTI-tud.) - Szombaton ül össze utoljára Párizsban az Európai Újjáépítési és Fejlesztesi Bank alapításában résztvevő 42 ország és intézmény küldötteinek előkészítő megbeszélése, hogy a május 31-ére tervezett megalakulás előtt tisztázza az utolsó nyitva maradt kérdéseket is a közép- és kelet-európai országok gazdasági megsegítésére létrehozandó intézmény alapszabályában. Mindössze két nyitott kérdés maradt: a bank székhelye és elnökének személye, ekörül azonban a tanácskozás előtt még mindig kisebb vihar támadt: az EGK hét kisebb tagállama azzal vádolja a hét vezető tőkés országot, hogy ,,a fejük felett,, hoztak létre erről megállapodást, holott ez szerintük az EGK illetékességébe tartozna. A közös piaci tagállamok adják az új bank alapító tőkéjének 52 százalékát, a hét vezető tőkés ország csoportja viszont az Európán kívüli gazdasági nagyhatalmakat: az Egyesült Államokat, Japánt és Kanadát is magába foglalja. A holland és a belga külügyminisztérium képviselője egyaránt azt hangoztatta, hogy a megállapodást a Hetek Washingtonban kötötték meg, s ők jelölték ki az új bank székhelyéül Londont, elnökévé pedig Jacques Attalit, Mitterrand elnök tanácsadóját, aki az előkészítő megbeszéléseket vezette. Attali ugyan nem bankszakember, de gazdasági szakértőnek számít és kinevezése mintegy annak elismerése lenne, hogy az új bank francia kezdeményezésre jött létre. Hollandiának kezdettől fogva ellenjelöltje van, Onno Ruding volt pénzügyminiszter személyében, s mellette egyebek között azzal érvelnek, hogy a francia képviselők már jelenleg is több vezető szerepet töltenek be a nemzetközi pénzügyi intézményekben. A bank londoni székhelye ellen a ,,kicsik,, azért emelnek kifogást, mert szerintük az EGK kisebb tagállamainak is kellene biztosítani lehetőséget az új európai intézmények befogadására. Francia részről nemhivatalos formában cáfolták, hogy a Hetek megállapodtak volna a két kérdésben, de elismerik, hogy az EGK tagállamok között nem sikerült egyezségre jutni, ezért a 42 alapítónak kell döntenie. Párizsban nem kételkednek abban, hogy a többség az eredeti javaslatokat fogadja el. +++ 1990. május 17., csütörtök 11:00
Vissza » A hírhez kapcsolódik »