|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Szeged városi elnökségének nyilatkozata
" Történelmi tanulság, hogy csak akkor erős és független
nemzetünk, ha a velünk élő szerbek, románok, szlávok, németek és
mások és mi valamennyien demokratikus otthonra lelünk e hazában.
Elodázhatatlan kötelességünk az Európa-ház felépítése, elsőként
itthoni, köznapi dolgainkban, - hogy az Országház valóban legyen az
ország háza."
SZER, Világhíradó:
Románia a választások küszöbén
"A választóknak nem lesz könnyű dolguk vasárnap. Nemcsak azért,
mert 53 évig egypártrendszerű uralom volt Romániában, hanem azért
is, mert nem kevesebb, mint 82 párt indul a választáson. Ezek közül
37-nek a nevében szerepel a demokrácia, vagy a demokratikus szó. Van
Demokratikus Párt, de van Románia Demokratikus Pártja is. Ezeket
meg kell különböztetni a Nemzeti Demokratikus Párttól és a Szabad
Demokratikus Párttól.
A másik gyakran előforduló szó az egység."
|
|
|
|
|
|
|
Csehszlovákia - Együttélés (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. április 1. vasárnap (MTI-tud) - Alakuló
kongresszust tartott szombaton Pozsonyban a csehszlovákiai
nemzetiségek politikai mozgalma, az Együttélés. A demokráciáért és a
nemzeti kisebbségek jogaiért küzdő mozgalom kongresszusa úgy
döntött, hogy az Együttélés választási koalícióra lép a Szlovákiai
Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal. Ezzel nagymértékben megnőtt
az esélye annak, hogy a júniusi választások után a magyar nemzetiség
képviselőket küldhet nemcsak a szlovák, hanem a csehszlovák
szövetségi parlamentbe is. A pozsonyi kongresszuson az együttélés
elnökévé Duray Miklóst, alelnökévé pedig Gyimesi Györgyöt és a
csehszlovákiai lengyel nemzetiség képviseletében Stanislaw Gawlikot
választották meg.
A Duray Miklós által kezdeményezett Együttélés a Csehszlovákiában élő nemzetiségek első közös mozgalma 1945 óta. Célja, hogy érvényt szerezzen a nemzeti kisebbségek kollektiv jogainak, képviseletüknek a parlamentben. Azért küzd, hogy a csehszlovákiai nemzetiségeknek joguk legyen saját ügyeikben dönteni, tevékenységében a nemzetközi emberi jogi szövetség nemzetiségi jogokról szóló prágai határozatából kíván kiindulni. A mozgalom demokratikus elveken alapul és nyitott mindenki számára.
A pozsonyi alakuló kongresszuson mondott bevezetőjében Duray Miklós egyebek között azt hangoztatta: Csehszlovákia csak akkor lehet egyenrangú tagja az európai államok közösségének, ha tiszteletben tartja a kisebbségek jogait. Elmondotta, hogy február elején azért indítványozták a mozgalmat, mert félő volt, hogy az alakuló pluralista demokráciában a nemzetiségi kisebbségek nem jutnak kellő politikai képviselethez. A többségében magyarok alkotta mozgalmat támogatja a csehszlovákiai lengyel, német, ukrán és rutén nemzetiség is. Duray Miklós bevezetőjében azt is hangsúlyozta, hogy a mozgalom magyar indítványozói az Együttélés mozgalom létrehozásával el kívánták szigetelni a nacionalista szerveződéseket a magyarok körében, ugyanis fennállt annak a veszélye, hogy ha nem szervezik meg az Együttélés mozgalmat, akkor kis magyar nacionalista pártok jöhettek volna létre. A másik fő szempont az volt, hogy megkeressék azt az integrációs tényezőt, amely a csehszlovákiai demokratikus folyamathoz kapcsolja a magyar nemzetiséget és ezt a közös nemzetiségi politikai mozgalomban találták meg. (folyt.)
1990. április 1., vasárnap 10:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|