|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Szeged városi elnökségének nyilatkozata
" Történelmi tanulság, hogy csak akkor erős és független
nemzetünk, ha a velünk élő szerbek, románok, szlávok, németek és
mások és mi valamennyien demokratikus otthonra lelünk e hazában.
Elodázhatatlan kötelességünk az Európa-ház felépítése, elsőként
itthoni, köznapi dolgainkban, - hogy az Országház valóban legyen az
ország háza."
SZER, Világhíradó:
Románia a választások küszöbén
"A választóknak nem lesz könnyű dolguk vasárnap. Nemcsak azért,
mert 53 évig egypártrendszerű uralom volt Romániában, hanem azért
is, mert nem kevesebb, mint 82 párt indul a választáson. Ezek közül
37-nek a nevében szerepel a demokrácia, vagy a demokratikus szó. Van
Demokratikus Párt, de van Románia Demokratikus Pártja is. Ezeket
meg kell különböztetni a Nemzeti Demokratikus Párttól és a Szabad
Demokratikus Párttól.
A másik gyakran előforduló szó az egység."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (5. rész)
|
Nagy baj származna abból, ha az előre kialakított menetrendet szem előtt tartva sietség, kapkodás, esetleg kierőszakolt döntés jellemezné az alkotmányozási tevékenységünket. A koncepció, illetve a törvénytervezet akkor készül el, amikor a közmegegyezés nagyjából kialakítható; a tervezet ekkor terjeszthető elő a Parlamentben. Fejti György ezt követően néhány alkotmány-fejezethez mondott szóbeli kiegészítést. A társadalmi-politikai-gazdasági renddel összefüggő, igen nagy fontosságu fejezettel kapcsolatban kijelentette: az államhatalom eredetéről alapelvként kell rögzíteni a népfelség elvét. Vagyis azt, hogy minden hatalom kizárólagos forrása és birtokosa a nép, amely ezt a hatalmat részben közvetlenül, például a népszavazás vagy a népi kezdeményezés intézménye révén, részben pedig az államszervezet útján gyakorolja. Az államhatalom gyakorlásának elveként indokolt rögziteni a hatalmi ágak elválasztásának az elvét. Ennek értelmében a különböző hatalmi ágak - így az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács, a közigazgatási végrehajtó hatalom, az Alkotmánybíróság, a bírósági szervezet, és a helyi önkormányzat - külön-külön önálló hatalmi ágat képeznek, jól definiált és a korábbiaknál lényegesen pontosabban meghatározott feladatokkal és egymás kölcsönös korlátaiként is müködnek. Ennek az érvényesüléséhez azonban ki kell mondani a különböző hatalmi ágak közötti hatáskör-elvonás tilalmának az elvét. Az állam és a társdalom kapcsolatáról szóló fejezetrészben célszerü alapvető elvként deklarálni, hogy a társadalom tagjainak az önkormányzat alakításához való joga nem korlátozható. Meghatározó jelentőségü tétel a jogegyenlőség is, amely magában hordozza a törvény előtti egyenlőséget, az előnyös és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a tulajdonformák tekintetében a szektorsemlegesség elvét. Indokolt rögzíteni, hogy a társadalom célja és az állam feladata az esélykülönbségek mérséklése, és hogy ennek érdekében az államnak megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a hátrányos helyzetü csoportok, személyek támogatására, az elmaradott térségek fejlesztésére. (folyt.köv.)
1989. február 20., hétfő 16:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|