 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MSZP Szeged városi elnökségének nyilatkozata
" Történelmi tanulság, hogy csak akkor erős és független
nemzetünk, ha a velünk élő szerbek, románok, szlávok, németek és
mások és mi valamennyien demokratikus otthonra lelünk e hazában.
Elodázhatatlan kötelességünk az Európa-ház felépítése, elsőként
itthoni, köznapi dolgainkban, - hogy az Országház valóban legyen az
ország háza."
SZER, Világhíradó:
Románia a választások küszöbén
"A választóknak nem lesz könnyű dolguk vasárnap. Nemcsak azért,
mert 53 évig egypártrendszerű uralom volt Romániában, hanem azért
is, mert nem kevesebb, mint 82 párt indul a választáson. Ezek közül
37-nek a nevében szerepel a demokrácia, vagy a demokratikus szó. Van
Demokratikus Párt, de van Románia Demokratikus Pártja is. Ezeket
meg kell különböztetni a Nemzeti Demokratikus Párttól és a Szabad
Demokratikus Párttól.
A másik gyakran előforduló szó az egység."
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar-osztrák kapcsolatok (2. rész)
|
A kereskedelmi forgalom nagyságát, illetve a kooperációk és a
vegyesvállalatok számát tekintve hazánk tőkés partnerei között az
Osztrák Köztársaság a második a rangsorban. Ugyanakkor Magyarország
szerepe sem elhanyagolható az osztrák gazdaságban; hazánk a
szocialista országok közül jelenleg a Szovjetunió után nyugati
szomszédunk második legfontosabb partnere. Folyamatos figyelmet
követel azonban mindkét féltől, hogy az árucsere-forgalom értéke az
utóbbi két évben jelentősen csökkent. 1985-ben 17.7 milliárd
schillinggel tetőzött a kereskedelmi forgalom, majd hanyatlás
következett. A kereskedelmi rekordot követő évben 18.2 százalékkal,
a rákövetkező esztendőben pedig további 11.4 százalékkal
mérséklődött a forgalom. A csökkenés okaihoz tartozott, hogy
1985-ben hazánk kimerítette a 300 millió dolláros osztrák
idegenforgalmi hitelkeret; éreztette hatását a magyar
gazdaságpolitikában mindinkább előtérbe kerülő import-takarékosság,
de világpiaci árváltozásoknak - így például a kőolaj
leértékelődésének - is jelentős hatása volt a mérleg kedvezőtlen
alakulására. A magyar kiviteli szerkezet
,,konjunktúra-érzékenységére,, utal, hogy az Ausztriába szállított
hazai áruk mintegy 85 százaléka alacsony feldolgozottsági fokú
termékekből áll össze. Túlnyomó többségüket energiahordozók,
félkésztermékek, nyersanyagok, mezőgazdasági, élelmiszeripari
termékek teszik ki. Ugyanakor magyar részről a csökkenést elemezve
azt is hozzáteszik, hogy a magyar áruk piachoz jutását,
versenyképességét hátráltatják az osztrák kereskedelempolitikai
akadályok: a vámhátrányok, az úgynevezett láttamozási eljárás, a
mezőgazdasági protekcionizmus, a munkavállalási engedélyek
megszerzésének nehézkessége. Megjegyzendő azonban, hogy az osztrák
fél 1988-ban rugalmasságot tanúsított a magyar észrevételekkel
kapcsolatban. Jelentős lépés volt, hogy az osztrák parlament döntése
alapján tavaly július elsejével Magyarországra is kiterjesztették az
Általános Vámpreferencia-rendszer - GSP - Ausztria által alkalmazott
kedvezményeit. A kedvezmény jóvoltából a forgalom 1987-es adatait
alapul véve az idén mintegy 130 millió schillinges magyar többletre
lehet számítani. A kedvező intézkedések sorában az ősszel felére
csökkentették a láttamozási eljárás alá eső cikkek körét.
A gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésében irányt szabnak a
novemberi legfelsőbb szintű találkozó megállapításai. Grósz Károly
és Franz Vranitzky kölcsönösen állást foglalt amellett, hogy a
jövőben a dinamizmus alapját a piaci viszonyok kiszélesítésével, a
vállakozás feltételeinek javításával, a működőtőke fokozottabb
bevonásával, korszerű együttműködési formák kialakításával lehet
megvetni. (folyt. köv.)
1989. február 7., kedd 17:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|