Rendszerváltás és az MTI

	Az egészség számlája Franciaországban 1. (1.rész)
Párizs, 1990. május 16 . szerda (MTI-Panoráma) - Az egészségügyi számla tavaly minden franciánál - lett légyen egészséges vagy beteg, csecsemő vagy felnőtt, férfi, vagy nő - 8920 frankot tett ki. Ennyit mutat ki az Egészségügyi Minisztérium most közzétett statisztikája - s ez több, mint az egyhavi átlagkereset. Persze, ezt a számlát nem kellett mindenkinek kifizetnie, sőt senkinek sem, legalább is nem teljes egészében, mert túlnyomó részét, csaknem háromnegyedét visszatérítette számára a társadalombiztosítás. A fennmaradó egynegyedet viszont még mindig nem kellett mindenkinek teljes saját zsebéből fizetnie: a költségek egy részét - természetesen egyedi alapon megkötött - biztosítása, illetve a kölcsönös társadalombiztosító intézetekben fennálló tagsága révén a legtöbb beteg megkapta. Azonban még így is az egészségügyi kiadások 18 százaléka a betegeket terhelte. Az egyes tételek érdekesen alakultak. Kórházi ápolásra, kezelésre a csaknem kilencezer frankos összegből 4223 frankot kellett fordítani, nagyjából ugyanannyit, mint egy évvel korábban, főként azért, mert csökkent az átlagos ápolási idő. Megnövekedett azonban az orvosi költség. Az orvosi vizsgálatokért ebből az összegből 1199 frankot fizettek ki, a fogorvosok 598 frankkal részesedtek, az egyéb kezelők, például a gyógymasszőrök, ápolók 373 frankot kaptak, a laboratóriumi vizsgálatok 317 frankba kerültek. A gyógyszerekre több mint másfélezer frankot fizettek ki a franciak egy év alatt. Az orvosok nem egyenlően részesedtek a nekik jutó honoráriumból. Míg az általános orvosok számára kifizetett összeg egy év alatt csak 14 százalékkal emelkedett, a szakorvosok 29 százalékkal kaptak többet, mint az előző évben. Ez azonban nagyjából arányos megosztás volt, mivel az általános orvosok és a szakorvosok rendelését felkereső betegek száma is szinte pontosan ugyanilyen arányban emelkedett. Egészében véve az egészségügyi számla tavaly csaknem 501 milliárd frankot tett ki, s ennek túlnyomó része a társadalombiztosítási alapokat terhelte. Franciaországban általános társadalombiztosítás van, s ennek bevételét elsősorban a bérből és fizetésből élők befizetései, illetve az egyéb kategóriákba tartozók által befizetett összegek teszik ki. (folyt. 1990. május 16., szerda 13:52
Vissza »

	Az egészség számlája - Franciaországban 1. (2.rész)
A társadalombiztosítási alapnak azonban más jövedelmei is vannak: a törvények például erre a célra utalják át a dohányárukra és a szeszesitalokra kivetett adó meghatározott részét, a gépkocsibiztosítások adójának egy részét, s a jövedelemadó meghatározott hányadát - ez utóbbit éppen most készülnek emelni, mivel a társadalombiztosítási alapok vészes gyorsasággal kezdenek kimerülni és sokan már a rendszer összeomlásától tartanak. Ezekből az alapokból ugyanis nemcsak a betegségi biztosításokat fizetik ki, hanem a családi pótlékot, a szülési segélyeket és a szülési szabadságra járó térítést, a rokkantsági járulékot, az öregségi térítést (nem a nyugdíjat,) az üzemi balesetek térítését, az esetleges szociális segélyeket is, s ezek költsége szintén folyamatosan emelkedik. Az egészségügyi költségek emelkedése egyébként részben annak tudható be, hogy néhány egészen új tétellel bővültek a kiadások. Ezek egyrésze a megelőzést szolgálja: például az influenza elleni védőoltásokat, illetve a szűrővizsgálatokat, a rák, vagy az AIDS megállapítására. A második nagyon gyorsan növekvő tétel viszont az egészségügy, ezen belül a sebészet, a belgyógyászat fejlődésének viharos gyorsaságából származik: egyre több protézis kerül beültetésre - például mesterséges izületek, forgók, ortopédiai protézisek. Gyorsan emelkedik azoknak száma is, akik testükbe ültetett szívritmus-szabályozóval élnek. Egészében véve ezekre a célokra tavaly nem kevesebb, mint 11 milliárdot fordítottak. A társadalombiztosítási költségek a munkavállalók esetében megoszlanak a munkáltató és a munkavállaló között - a betegbiztosítási alapra például a munkaadó a dolgozó fizetésének 12.60, a munkavállaló 5.90 százalékat fizeti be, a családi pótlékra befizetendő 4.5 százalék teljes egészében a munkaadót, terheli, a munkavállaló viszont önállóan csak az öregségi biztosítás nem egészen felét és az özvegyi járulékért járó díjat fizeti, ez utóbbi például csak a jövedelem 0.1 százaléka. A statisztika szerint Franciaország a fejlett ipari országok között a harmadik helyen áll az egészségügyi célokra fordított összegeket illetően. Az egészségügyi mutatók terén azonban korántsem ilyen jó a helyzet, ami azt mutatja, hogy a pénzeket még korántsem használják ki kellő hatékonysággal. (folyt.) 1990. május 16., szerda 13:54
Vissza »

	Az egészség számlája - Franciaországban 2. (1.rész)
A főbb mutatók - várható életkor, csecsemőhalandóság és egyéb tényezők - tekintetében az ország már csak a tizedik helyre sorol be az OECD 24 tagállama között. S ilyen átfogó betegbiztosítási rendszer mellett Franciaországban meg kellene valósulni a teljes egyenlőségnek a gyógyításában, erről azonban nincs szó: a hivatalos megállapítások szerint is az egészségügy rendszere ,,az egyenlőtlenség gépezete. Ennek van társadalmi oldala: a legszegényebbek például kevesebb orvosi szolgáltatáshoz jutnak hozzá még a társadalombiztosítás keretei között is, mint gazdagabbak - legalábbis ezt írja az üzleti körök lapja, a Les Echos, - s földrajzi oldala is: Észak- és Kelet-Franciaország elmarad az ország többi része mögött. +++ Kis Csaba (Párizs), MTI-Panoráma 1990. május 16., szerda 13:56
Vissza »