Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › május 16.
1989  1990
1990. március
HKSzeCsPSzoV
2627281234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930311
2345678
1990. április
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30123456
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

ÉA Budapesti Városvédő Egyesület Elnökségének állásfoglalása

"Vegyes érzelmekkel vettünk részt a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BVTV) rendezésében 1990. május 8-án tartott rendezési terv vitáján, mert tapasztalataink arra tanítanak, hogy ha egy közparkról rendezési terv készül, akkor ott komoly beépítési szándékok húzódnak meg a háttérben. Ezúttal sem tévedtünk. Kiderült, hogy a Népligetben szállodát akarnak építeni, valamint a sarkán Volán-pályaudvart, továbbá belépődíjas sporttelepet és jégcsarnokot. Ezen kívül tervbe vették a régi mutatványos park mondern változatának felépítését. Mint kiderült, egyetlen bontási terv merült fel: a FŐKERT kirendeltségi épülete, amely a liget fenntartásának nélkülözhetetlen feltéte és amelyet jónéhány millió forintért az utóbbi időben létesítettek. "
SZER:

A SZER igazgatóságának nyilatkozata

"Ennek a bizottságnak nincs beleszólása a Szabad Európa és a Szabadság Rádió működésébe. Tévesen jelenti az AP-hírügynökség a Szabad Európa, Szabadság Rádió évi költségvetésére vonatkozó számadatokat is. Ez nem 400 millió, hanem csupán 200 millió dollár. A Szabad Európa, Szabadság Rádió független magáncégként bejegyzett vállalat -, költségeit egy külön amerikai kormányszervvel, a Nemzetközi Rádiózási Tanácson keresztül, az Egyesült Államok Kongresszusa fedezi. "

Május 20: választás Romániában (1.rész)

Bukarest, 1990. május 16.szerda (MTI-Panoráma) - Május 20-án Romániában 17 millió állampolgár járul az urnákhoz, hogy leadja voksát az első szabad, demokratikus választáson. A 387 tagú képviselőházat, a 119 tagú szenátust választják meg, s ezenkívül szavaznak a köztársasági elnök személyére is. A képviselői helyekre több mint 5700 jelöltet állított a választásokon induló 82 párt és politikai alakulat vagy csoport, a szenátorjelöltek száma pedig meghaladja a másfélezret. A köztársasági elnöki szék elnyeréséért három jelölt van versenyben.


A május 20-i időpontot - bár az eredeti elképzelés még előbbi
választás lett volna - a pártok jó része túl korainak tartja, s
szinte valamennyi igyekezett nyomást gyakorolni az ideiglenes
államvezetésre a halasztás érdekében. Politikai érdekből a Nemzeti
Megmentési Front kitartott a május 20. mellett; mivel a forradalom
után e front volt az első demokratikus szervezet Romániában, ezt az
előnyt a választásokon szeretné kamatoztatni.

    Pedig időközben megszületett a Temesvári Kiáltvány, amely egyre
nagyobb megértésre talált az országban. Politikai megfigyelők
értékelése szerint a március 11-én megalkotott és népgyűlésen
elfogadott kiáltvány a választások szempontjából későn született.
Addigra a pártok már elfogadták a választási törvényt s nem
kaphatott zöld utat az Egyetem téri tüntetőknek az a követelése,
hogy a kiáltvány nyolcadik pontját pótlólag vegyék be a törvénybe:
ez a pont megtiltotta volna, hogy az RKP volt ,,aktivistái,, és a
Securitate volt tisztjei három egymást követő törvényhozási
ciklusban akár képviselő-, szenátor-, vagy éppen köztársasági
elnökjelöltként induljanak.

    A szabad, demokratikus választás nyomán összeülő kétkamarás
parlament - képviselőház és szenátus - alkotmányozó gyűlés
formájában megalkotja Románia új alkotmányát, s ez váltja majd fel
az 1965-ben hozott alaptörvényeket. A kialakítandó pluralista
demokratikus rendszert a törvényhozó, a végrehajtó és az
igazságszolgáltatási hatalom szétválasztásának rendszere alapján
kormányozzák.

    A választójogi törvényről a lakosság ismeretei eléggé hiányosak.
Fontos mozzanata a listás szavazás, amely kedvez a kisebb pártoknak,
szövetségeknek - így a Romániai Magyar Demokrata Szovetsegnek is,
amely 33 megyében állított jelölteket. Ezzel a módszerrel ugyanis a
töredékszavazatok nem vesznek el. A választáson a parlament mindkét
házába független jelöltek is bejuthatnak. Ezeknél viszont a
töredékszavazatokat nem lehet ,,közös kosárba,, gyűjteni. (folyt)



1990. május 16., szerda 13:32


Vissza »


Május 20: választás Romániában (2.rész)


Egy-egy jelöltet 251 választópolgárnak kellett támogatnia. A
pártok alapításához is elegendő volt ,,felmutatni,, 251 párttagot.
Nagyobb megszorítást a köztársasági elnök személyére alkalmaztak:
minden pártpolitikai alakulat csak egy személyt jelölhetett, de ezt
legkevesebb 100 ezer állampolgárnak kellett támogatnia. E
feltételnek nem mindegyik jelölt vagy önjelölt tudott eleget tenni.
Kezdetben ugyanis kilencen szálltak ,,ringbe,, az elnöki posztért,
de csak három jelölt maradt állva: Ion Iliescu/Nemzeti Megmentési
Front, Radu Cimpeanu (Nemzeti Liberális párt, és Ion Ratiu
(Keresztény és Demokrata Nemzeti Parasztpát).

    A politikai pártok versenye szűk mezőnyre korlátozódik. A
Nemzeti Megmentési Front helyzeti előnyt élvezett: hozzá fűződik az
új, demokratikus Románia építése, sőt, a diktatúra megdöntése. Bár
vezetői bizonyos visszarendeződési folyamatokat indítottak el, a
front népszerűsége keveset csökkent. Az egyszerű román ember ugyanis
abból az alaptételből indul ki: megdőlt a diktatúra, nem létezik a
Román Kommunista Párt, szabad sajtó és véleménynyilvánítás van,
valamit javult az ellátás, utazási szabadság köszöntött az
állampolgárokra.

    Emellett a történelmi pártok és a környezetvédelmet segítő
csoportosulások, a zöldek hallatták legjobban hangjukat. Talán a
Nemzeti Liberális Párt piacgazdálkodást hirdető programja hatott
legjobban egyes rétegekre s várható, hogy a front mögött ez a párt
kapja a legtöbb szavazatot. A felmérések nagy arányeltolódásokat
tükröznek: abszolút többséget irányoznak elő a frontnak, míg
valamivel 10 százalék feletti eredményt ígérnek a liberálisoknak. A
történelmi pártok közül a Keresztény és Demokrata Nemzeti
Parasztpárt sem tud - várhatóan 8-9 százalékos eredményével -
beleszólni a választási küzdelembe. A Szociáldemokrata Párt még
ennél is kevesebb szavazatarányra számíthat, őket még a Zöldek - az
ökologista párt - is megelőzi.

    A köztársasági elnökválasztás is ,,lefutottnak,, tekinthető,
mert Ion Iliescu népszerűségével szemben senki sem tudja felvenni a
versenyt. A temesvári kemény támadást, a nyolcadik pontban
megfogalmazott követelést is ,,túlélő,, Iliescu korteskörútján
tovább növelte előnyét és a trendek szerint biztos győztese lesz -
akár 70-80 százalék körüli eredménnyel is - az elnökségért folyó
küzdelemnek. Mögötte a liberális Cimpeanu 10-15 százalék körüli
eredményre számíthat, míg Ion Ratiu (Rácz János, jól tud magyarul,
Svájcból települt vissza), a parasztpártiak jelöltje ennél
szerényebb eredménnyel zárja a versengést. +++

Oltványi Ottó (Bukarest), MTI-Panoráma



1990. május 16., szerda 13:40


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD