Rendszerváltás és az MTI

	Május 20: választás Romániában (1.rész)
Bukarest, 1990. május 16.szerda (MTI-Panoráma) - Május 20-án Romániában 17 millió állampolgár járul az urnákhoz, hogy leadja voksát az első szabad, demokratikus választáson. A 387 tagú képviselőházat, a 119 tagú szenátust választják meg, s ezenkívül szavaznak a köztársasági elnök személyére is. A képviselői helyekre több mint 5700 jelöltet állított a választásokon induló 82 párt és politikai alakulat vagy csoport, a szenátorjelöltek száma pedig meghaladja a másfélezret. A köztársasági elnöki szék elnyeréséért három jelölt van versenyben. A május 20-i időpontot - bár az eredeti elképzelés még előbbi választás lett volna - a pártok jó része túl korainak tartja, s szinte valamennyi igyekezett nyomást gyakorolni az ideiglenes államvezetésre a halasztás érdekében. Politikai érdekből a Nemzeti Megmentési Front kitartott a május 20. mellett; mivel a forradalom után e front volt az első demokratikus szervezet Romániában, ezt az előnyt a választásokon szeretné kamatoztatni. Pedig időközben megszületett a Temesvári Kiáltvány, amely egyre nagyobb megértésre talált az országban. Politikai megfigyelők értékelése szerint a március 11-én megalkotott és népgyűlésen elfogadott kiáltvány a választások szempontjából későn született. Addigra a pártok már elfogadták a választási törvényt s nem kaphatott zöld utat az Egyetem téri tüntetőknek az a követelése, hogy a kiáltvány nyolcadik pontját pótlólag vegyék be a törvénybe: ez a pont megtiltotta volna, hogy az RKP volt ,,aktivistái,, és a Securitate volt tisztjei három egymást követő törvényhozási ciklusban akár képviselő-, szenátor-, vagy éppen köztársasági elnökjelöltként induljanak. A szabad, demokratikus választás nyomán összeülő kétkamarás parlament - képviselőház és szenátus - alkotmányozó gyűlés formájában megalkotja Románia új alkotmányát, s ez váltja majd fel az 1965-ben hozott alaptörvényeket. A kialakítandó pluralista demokratikus rendszert a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatási hatalom szétválasztásának rendszere alapján kormányozzák. A választójogi törvényről a lakosság ismeretei eléggé hiányosak. Fontos mozzanata a listás szavazás, amely kedvez a kisebb pártoknak, szövetségeknek - így a Romániai Magyar Demokrata Szovetsegnek is, amely 33 megyében állított jelölteket. Ezzel a módszerrel ugyanis a töredékszavazatok nem vesznek el. A választáson a parlament mindkét házába független jelöltek is bejuthatnak. Ezeknél viszont a töredékszavazatokat nem lehet ,,közös kosárba,, gyűjteni. (folyt) 1990. május 16., szerda 13:32
Vissza »

	Május 20: választás Romániában (2.rész)
Egy-egy jelöltet 251 választópolgárnak kellett támogatnia. A pártok alapításához is elegendő volt ,,felmutatni,, 251 párttagot. Nagyobb megszorítást a köztársasági elnök személyére alkalmaztak: minden pártpolitikai alakulat csak egy személyt jelölhetett, de ezt legkevesebb 100 ezer állampolgárnak kellett támogatnia. E feltételnek nem mindegyik jelölt vagy önjelölt tudott eleget tenni. Kezdetben ugyanis kilencen szálltak ,,ringbe,, az elnöki posztért, de csak három jelölt maradt állva: Ion Iliescu/Nemzeti Megmentési Front, Radu Cimpeanu (Nemzeti Liberális párt, és Ion Ratiu (Keresztény és Demokrata Nemzeti Parasztpát). A politikai pártok versenye szűk mezőnyre korlátozódik. A Nemzeti Megmentési Front helyzeti előnyt élvezett: hozzá fűződik az új, demokratikus Románia építése, sőt, a diktatúra megdöntése. Bár vezetői bizonyos visszarendeződési folyamatokat indítottak el, a front népszerűsége keveset csökkent. Az egyszerű román ember ugyanis abból az alaptételből indul ki: megdőlt a diktatúra, nem létezik a Román Kommunista Párt, szabad sajtó és véleménynyilvánítás van, valamit javult az ellátás, utazási szabadság köszöntött az állampolgárokra. Emellett a történelmi pártok és a környezetvédelmet segítő csoportosulások, a zöldek hallatták legjobban hangjukat. Talán a Nemzeti Liberális Párt piacgazdálkodást hirdető programja hatott legjobban egyes rétegekre s várható, hogy a front mögött ez a párt kapja a legtöbb szavazatot. A felmérések nagy arányeltolódásokat tükröznek: abszolút többséget irányoznak elő a frontnak, míg valamivel 10 százalék feletti eredményt ígérnek a liberálisoknak. A történelmi pártok közül a Keresztény és Demokrata Nemzeti Parasztpárt sem tud - várhatóan 8-9 százalékos eredményével - beleszólni a választási küzdelembe. A Szociáldemokrata Párt még ennél is kevesebb szavazatarányra számíthat, őket még a Zöldek - az ökologista párt - is megelőzi. A köztársasági elnökválasztás is ,,lefutottnak,, tekinthető, mert Ion Iliescu népszerűségével szemben senki sem tudja felvenni a versenyt. A temesvári kemény támadást, a nyolcadik pontban megfogalmazott követelést is ,,túlélő,, Iliescu korteskörútján tovább növelte előnyét és a trendek szerint biztos győztese lesz - akár 70-80 százalék körüli eredménnyel is - az elnökségért folyó küzdelemnek. Mögötte a liberális Cimpeanu 10-15 százalék körüli eredményre számíthat, míg Ion Ratiu (Rácz János, jól tud magyarul, Svájcból települt vissza), a parasztpártiak jelöltje ennél szerényebb eredménnyel zárja a versengést. +++ Oltványi Ottó (Bukarest), MTI-Panoráma 1990. május 16., szerda 13:40
Vissza »