 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
ÉA Budapesti Városvédő Egyesület Elnökségének állásfoglalása
"Vegyes érzelmekkel vettünk részt a
Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BVTV) rendezésében 1990.
május 8-án tartott rendezési terv vitáján, mert tapasztalataink arra
tanítanak, hogy ha egy közparkról rendezési terv készül, akkor ott
komoly beépítési szándékok húzódnak meg a háttérben. Ezúttal sem
tévedtünk. Kiderült, hogy a Népligetben szállodát akarnak építeni,
valamint a sarkán Volán-pályaudvart, továbbá belépődíjas
sporttelepet és jégcsarnokot. Ezen kívül tervbe vették a régi
mutatványos park mondern változatának felépítését. Mint kiderült,
egyetlen bontási terv merült fel: a FŐKERT kirendeltségi épülete,
amely a liget fenntartásának nélkülözhetetlen feltéte és amelyet
jónéhány millió forintért az utóbbi időben létesítettek.
"
SZER:
A SZER igazgatóságának nyilatkozata
"Ennek a bizottságnak nincs beleszólása a Szabad Európa és a
Szabadság Rádió működésébe. Tévesen jelenti az AP-hírügynökség a
Szabad Európa, Szabadság Rádió évi költségvetésére vonatkozó
számadatokat is. Ez nem 400 millió, hanem csupán 200 millió dollár.
A Szabad Európa, Szabadság Rádió független magáncégként bejegyzett
vállalat -, költségeit egy külön amerikai kormányszervvel, a
Nemzetközi Rádiózási Tanácson keresztül, az Egyesült Államok
Kongresszusa fedezi.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Május 20: választás Romániában (1.rész)
|
Bukarest, 1990. május 16.szerda (MTI-Panoráma) - Május 20-án
Romániában 17 millió állampolgár járul az urnákhoz, hogy leadja
voksát az első szabad, demokratikus választáson. A 387 tagú
képviselőházat, a 119 tagú szenátust választják meg, s ezenkívül
szavaznak a köztársasági elnök személyére is. A képviselői helyekre
több mint 5700 jelöltet állított a választásokon induló 82 párt és
politikai alakulat vagy csoport, a szenátorjelöltek száma pedig
meghaladja a másfélezret. A köztársasági elnöki szék elnyeréséért
három jelölt van versenyben.
A május 20-i időpontot - bár az eredeti elképzelés még előbbi
választás lett volna - a pártok jó része túl korainak tartja, s
szinte valamennyi igyekezett nyomást gyakorolni az ideiglenes
államvezetésre a halasztás érdekében. Politikai érdekből a Nemzeti
Megmentési Front kitartott a május 20. mellett; mivel a forradalom
után e front volt az első demokratikus szervezet Romániában, ezt az
előnyt a választásokon szeretné kamatoztatni.
Pedig időközben megszületett a Temesvári Kiáltvány, amely egyre
nagyobb megértésre talált az országban. Politikai megfigyelők
értékelése szerint a március 11-én megalkotott és népgyűlésen
elfogadott kiáltvány a választások szempontjából későn született.
Addigra a pártok már elfogadták a választási törvényt s nem
kaphatott zöld utat az Egyetem téri tüntetőknek az a követelése,
hogy a kiáltvány nyolcadik pontját pótlólag vegyék be a törvénybe:
ez a pont megtiltotta volna, hogy az RKP volt ,,aktivistái,, és a
Securitate volt tisztjei három egymást követő törvényhozási
ciklusban akár képviselő-, szenátor-, vagy éppen köztársasági
elnökjelöltként induljanak.
A szabad, demokratikus választás nyomán összeülő kétkamarás
parlament - képviselőház és szenátus - alkotmányozó gyűlés
formájában megalkotja Románia új alkotmányát, s ez váltja majd fel
az 1965-ben hozott alaptörvényeket. A kialakítandó pluralista
demokratikus rendszert a törvényhozó, a végrehajtó és az
igazságszolgáltatási hatalom szétválasztásának rendszere alapján
kormányozzák.
A választójogi törvényről a lakosság ismeretei eléggé hiányosak.
Fontos mozzanata a listás szavazás, amely kedvez a kisebb pártoknak,
szövetségeknek - így a Romániai Magyar Demokrata Szovetsegnek is,
amely 33 megyében állított jelölteket. Ezzel a módszerrel ugyanis a
töredékszavazatok nem vesznek el. A választáson a parlament mindkét
házába független jelöltek is bejuthatnak. Ezeknél viszont a
töredékszavazatokat nem lehet ,,közös kosárba,, gyűjteni. (folyt)
1990. május 16., szerda 13:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|