|
|
|
|
Párizsi vélemény a baltiak megsegítéséről
|
-----------------------------------------
München, 1990. május 13. (SZER, Világhíradó) - Gyakran idézünk amerikai véleményeket, sajtót és politikusokat arról, hogy miként viszonyuljon a Nyugat a balti függetlenségi mozgalmakhoz és miként reagáljon a Szovjetunió bomlási folyamatára. Érdemes meghallgatni a franciákat is. Sok politikai bölcsesség van a L,Express párizsi hetilap elemzésében. Zirkuli Péter jelentkezik a francia fővárosból.
- Hogyan segíthetjük a balti államokat? - töpreng a L,Express főmunkatársa a francia politikai hetilap legutóbbi számában. Válasza így hangzik: a balti államok segítésének legjobb módja az, ha kijelentjük, hogy az ő függetlenségük egyezik a mi elveinkkel és Oroszország érdekeivel -, s ennek megfelelően cselekszünk.
Azon a napon közölte ezt a párizsi hetilap vezércikkírója, mikor a litván miniszterelnök, Prunskiene nyugat-európai útja során Párizsból Bonnba érkezett. Előzőleg Londonban azt nyilatkozta Prunskiene: Litvánia kőolajtartalékai május 25-ikén végképp kimerülnek.
A diplomáciai menetrend szerint - emlékeztetett rá a Libération - Moszkvában éppen aznap fog találkozni Gorbacsovval a francia köztársasági elnök. Mitterrand nyilván nem vállal közvetítő szerepet, de a megoldáskeresésben a NATO is közreműködik - hangsúlyozta Prunskiene, aki úgy ítélte meg, hogy a szovjetunióbeli fejleményeket illetően a Nyugat fáziskésésben van, s ezzel is magyarázható a litván ügyben, és általában a balti államok ügyében elfoglalt pillanatnyi gyakorlati álláspontja.
Pénteken, bonni tárgyalásait követően is megemlékezett erről a fáziskéséről a litván miniszterelnök. Hogy látlelete pontosan mit takar, az abból a nyilatkozatból világlik ki, melyet a Le Monde-nak adott, s amelyet szombati keltezésű számában tett közzé a párizsi napilap. (folyt.)
1990. május 13., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- A baltiak megsegítése - 1 folyt.
|
Prunskiene szerint a Nyugat azért van késésben a szovjetunióbeli fejleményeket illetően, mert azt hiszi, hogy Gorbacsovra a reakciósok részéről leselkedik veszély. Holott a parlamentbe, - éspedig a helyi parlamentekbe - értsd: például a balti államok parlamentjeibe - olyan reformerők kerültek, akik korántsem destabilizációval fenyegetnek. Ráadásul - mondja Prunskiene - a hadsereg lojális Gorbacsov iránt.
Prunskiene észrevételei megfontolásra érdemes tárgyalási elemet kínálnak a nyugati politikusoknak a mérlegeléshez, a fontolva haladó latolgatáshoz. Végső fokon pedig ahhoz, hogy elérhető legyen, amit a litvánok oly diplomatikus határozottsággal kérnek: a függetlenség nemzetközi szavatolása, s e garancia birtokában tárgyalás Moszkvával.
A L,Express előbb idézett vezércikkírója szerint ebben a nyugati latolgatásban eddig (...) kétségbevonhatatlan, de egyik sem elhanyagolható. A balti kérdésben felvetődött nyugati érveket így foglalja össze:
1.) nem tenni semmi olyat, ami Gorbacsov bukásához vezetne, mert
2.) valószínűleg megtorló, hatalmaskodó garnitúra lépne a helyébe és ez
3.) hátravetné Közép-Európa felszabadulásának folyamatát. Egyébként pedig - hangzik a negyedik érv:
4.) merő képzelgés azt vélni, hogy Moszkva beletörődne a birodalom felbomlásába.
Végezetül - zárja az érvek szemléjét a L,Express - a politikai realizmus azt sugallja, hogy tanuljunk a modern politikai gondolkodás egyik XVIII-ik századi megalapítójától, Montesquieu-től. Ő ezt írta: ha oly állam a szomszédunk, mely hanyatlóban van, óvakodnunk kell attól, hogy olyasmit tegyünk, ami összeomlását siettetné. Az ugyanis - így a kommentár - csak növelné a bukásával járó kockázatokat. (folyt.)
1990. május 13., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- A baltiak megsegítése - 2. folyt.
|
A Nyugat kétségkívül kerülni akarja a felsorolt - vélt és valódi - kockázatokat. A balti kérdésben elfoglalt óvatos álláspont azonban csak akkor elfogadható - szögezi le a konzervatív liberális párizsi hetilap -, ha Gorbacsov nem visszakozni akar, hanem csak időt és garanciákat nyerni. Ha viszont az a szándéka, hogy felhagy a gyarmattalanítással, akkor nyugati részről célravezetőbb leszögezni: a gyarmattalanítás megállítása gazdasági retorziókkal járna.
Egyszersmind világosan értésére kell adni Moszkvának: a balti államok és a közép-ázsiai mohamedánok egy napon függetlenek lesznek. A kérdés az csupán, hogy mindez tárgyalások és egyezmények nyomán, avagy összetűzések után fog-e bekövetkezni. Ez az, amiben - az Express főmunkatársa szerint - a balti államok függetlensége egyezik a nyugati elvekkel és Oroszország érdekeivel.
Kérdés persze, tud-e saját távlati érdekeivel ilyen módon foglalkozni Moszkva. Erről a litván miniszterelnök eheti párizsi látogatásakor egyebek között elmondta: a hajdani litván kormány aranykészletét Franciaországban őrzik -, ez garanciául szolgálhat kőolaj vásárláshoz. Ha az így vásárolt kőolaj Litvániába érkezését gátolná majd a Szovjetunió - hangoztatta Prunskiene -, akkor - idézem: "nincs az az államraison mely a Szovjetunió elleni gazdasági szankciókat mellőzhetné". +++
1990. május 13., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|