Rendszerváltás és az MTI

	Göncz-beszéd (1.rész)
Heltai Anrás, az MTI tudósítója jelenti: Indianapolis, 1990. május 13. vasárnap (MTI-TUD) - ,,Meghívásukkal személyemben Magyarországot, a magyar embert tisztelték meg és - remélem - fogadják szívükbe,, - kezdte beszédét vasárnap az indianapolisi Butler egyetem Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke. Megválasztása óta első külföldi beszédét a nagyhírű oktatási intézmény meghívására az egyetem végzős hallgatói előtt mondta el. Göncz Árpádot az ünnepségen írói, műfordítói tevékenysége elismeréséül az egyetem díszdoktorává avatták. ,,A névtelen magyart tisztelték meg személyemben, akinek sikerült embernek maradnia több, mint hét évtized minden megrázkódtatása között is. Aki túlélte - igaz, a szörnyű műtét sokkjába csaknem belepusztulva - a magyar nép több, mint egyharmadát idegen uralom alá kényszerítő versailles-i béke traumáját, a második világháború, a nácizmus és a holocaust, a kitelepítések, a lakosságcserék, a sztálini kényszermunka-táborok iszonyú vérvesztéségét, a teljes kiszolgáltatottság és jogfosztás, hit- és lélekfosztás minden keservét. Akinek mindezek ellenére volt ereje Közép-Kelet-Európában elsőként talpraállni, és megvívnia 1956-ban győztes forradalmát. Amit végülis mégiscsak vérbefojtottak, s amit példátlanul durva megtorlás, tömeges menekülés követett - mondta Göncz Árpád. ,,Azt a magyar embert, akinek most, másfél év alatt, közép-európa népei közül megintcsak elsőként iszonyatos erőfeszítéssel, némán, békésen és vérontás nélkül sikerült lebontania a sztálini pártállam épületét anélkül, hogy oktalan és igaztalan szenvedéseiért bárkin is bosszút állt volna. Aki alig két hónapja, 43 év óta először szabadon választotta meg parlamenti képviselőit. Éretten és bölcsen: egyszerre szavazva nemzeti hagyományainak megőrzésére és Európára, a 20. század értékeire, a minden egyénnek, minden etnikai, vallási és eszmei közösségnek kijáró emberi jogok teljességére. Kiszűrvén az új magyar parlamentből a jobboldali vagy baloldali szélsőséget, sovinizmust, rasszizmust és sztálinizmust, de nem zárva el a politikai játékteret a történelmi közelmúlt felszámolásában részt vállalt reformkommunisták előtt,, - hangoztatta az ideiglenes elnök. (folyt.) 1990. május 13., vasárnap 19:44
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Göncz-beszéd (2.rész)
Göncz Árpád szólt Magyarország legújabbkori tragikus történelméről, százezrek 1956 utáni meneküléséről, nyolcezer ember bebörtönzéséről, internálásáról, a forradalom négyszáz kivégzett harcosáról, s arról, hogy a ,,megmaradt magyar megint belső emigrációba vonult és hallgatott önvédelemből, vagy jövőtlenségében ivásnak adta a fejét, öngyilkos lett, infarktust kapott, elkopott s meghalt idő előtt,,. Így folytatta: - A hetvenes évek végefelé megint ritkulni kezdett a homály. A többség már nem hitt a szemének, s akadt a névtelenek között, aki nekilátott szamizdatot gyártani, aki vállalta a házkutatásokat, gumibotot. Megkezdődött a hosszú, vértelen, de keserves küzdelem, ami csak most, a választásokkal ért véget. Reméljük végleg, s higgyük, hogy a szabadság és nem a nyomorúság győzelmével. S a névtelen magyar ennek a küzdelemnek is ott viseli nyomát az arcán. Az elnök beszélt életútjáról, arról, hogy édesapja a mai Románia, anyja Jugoszlávia területén született, mindketten menekültek voltak. ,,Már diákkoromban túl sokat tudtam az embertelenségről... Legjobb barátom szüleit zárt marhavagonban szállították el Auschwitzba. Ő maga, az egyetlen szent, akivel életemben találkoztam, nem volt hajlandó szökni, s holtáig csak jó szava volt gyilkosairól. Én nem vagyok szent: behívtak katonának, megszöktem, fegyverrel harcoltam a nácik ellen, megsebesültem, s ez eleve kijelölte helyemet a háború után újonnan épülő magyar demokráciában, amely nem élte meg a negyedik születésnapját, megölte Sztálin és a hidegháború,, - emlékezetett vissza. Göncz Árpád szólt a segédmunkásként, hegesztőként, majd - az egyetem elvégzése után - mezőgazdászként ledolgozott éveiről, az 1956 utáni megtorlás őrá kiszabott életfogytiglani ítéletéről, amelyből hat évet töltött le. A börtönben tanult meg angolul, így lett amerikai írók alkotásainak fordítója. (folyt.) 1990. május 13., vasárnap 19:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Göncz-beszéd (3.rész)
,,Ez az út vezetett el a harmadik Magyar Köztársaság parlamentjébe. Hogy most javarészt engem terheljen a felelősség azért, hogy az ország elfoglalja jogos és méltó helyét Európa népeinek családjában, felhőtlen békében éljen szomszédaival, gyarapodjanak szellemi és anyagi javai, képes legyen megvédeni hitére, nemzetiségére való tekintet nélkül valamennyi polgárát, határain kívül minden magyar egyéni és közösségi emberi jogait,, - hangoztatta befejezőben az ideiglenes államfő, akit meleg ünneplésben részesített a többezres hallgatóság. Göncz Árpádot az amerikai és a magyar himnusz elhangzása után köszöntötte az ünnepségn Richard Lugar, Indiana állam republikánus szenátora. Horváth János, az egyetem közgazdász professzora, a magyar elnök régi barátja, Angyalföld egykori kisgazdapárti képviselője méltatta Göncz Árpád irodalmi munkásságát, amelynek elismeréseként a díszdoktori címet adományozták neki. Az államfő helyi idő szerint vasárnap sajtóértekezletet tart, hétfőn pedig indianai gazdasági és politikai vezetőkkel találkozik. Látogatást tesz a Hudson kutatóintézetben is. Az intézménynek jelentős szerepe volt a javaslatok kidolgozásában, amelyeket a Kékszalag-bizottság terjesztett elő a magyar gazdaság talpraállítására. Göncz Árpád kedden New Yorkban, szerdától péntekig Washington tesz, részben hivatalos jellegű látogatást.+++ 1990. május 13., vasárnap 19:54
Vissza » A hírhez kapcsolódik »