Rendszerváltás és az MTI

	Parlamenti bizottsági ülések (1. rész)
1990. május 8., kedd - Sorra-rendre tartják alakuló üléseiket az Országgyűlés állandó, illetve különbizottságai. Kedden a Parlament épületében zárt ülést tartott a házbizottság, illetve a nemzetbiztonsági bizottság, nyilvános ülésen körvonalazta tennivalóit a külügyi, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi, a környezetvédelmi, valamint a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság. A házbizottság egyebek között a szerdai plenáris ülés előkészítésével foglalkozott, továbbá számba vette azokat a technikai feladatokat, amelyek feltétlenül szükségesek a folyamatos parlamenti képviselői munkához. A házbizottság ülésén szó esett arról is, hogy a plénum várhatóan 15-én és 22-én is ülést tart. A nemzetbiztonsági bizottság alakuló ülésén a bizottság tagjai egyetértettek azzal, hogy mielőbb szükség van a nemzetbiztonsági törvény kidolgozására, majd elfogadására, illetőleg az állami és a szolgálati titok védelmének újraszabályozására - erről tájékoztatta az MTI munkatársát Demszky Gábor, a bizottság elnöke a zárt ülést követően. Az ülésen Demszky Gábor ismertette a belbiztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló korábbi parlamenti bizottság zárójelentését. Ebben a már leköszönt bizottság felhívta a figyelmet a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának engedélyezéséről szóló 1990. évi 10. törvény alkalmazása során felmerült két problémára. Nevezetesen, hogy egyrészt gondot okoz a sürgős intézkedések engedélyezése. Másrészt pedig az igazságügy-miniszter csak egyszer engedélyezheti egy hónapra a titkos eszközök alkalmazását, s garanciális okokból csupán egyszer van lehetősége ugyanilyen időtartamra szólóan hosszabbításra. A zárójelentés szintén jelzi, hogy egyes megfigyelt személyek lakásában lehallgató berendezéseket, illetve más megfigyelésre alkalmas eszközöket helyeztek el, amelyeket el kell távolítani. A régi bizottság ajánlásként fogalmazta meg, hogy az érintett személyeket erről értesíteni szükséges, valamint bocsánatot kell tőlük kérni. A zárójelentés kapcsán, továbbá az új bizottság hatáskörét kialakítandó a következő bizottsági ülésen meghallgatják Nagy Lajost, a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatalának vezetőjét és Dercze Istvánt, a Magyar Köztársaság Információs Hivatalának vezetőjét. (folyt. köv.) 1990. május 8., kedd 19:01
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Parlamenti bizottsági ülések (2. rész)
A nemzetbiztonsági bizottság ugyancsak tárgyalt a titkosszolgálatok vezetői részéről jelzett igényről, miszerint dönteni kellene arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal, a katonai biztonsági osztály és a katonai felderítő osztály ellenőrzése is a bizottság feladata legyen. Demszky Gábor hangsúlyozta: a bizottsági tagok szerint ez csak törvényi felhatalmazás alapján kerülhet a nemzetbiztonsági bizottság hatáskörébe. Végezetül elmondta, hogy a közeljövőben sor kerül az igazságügy- miniszter havonta esedékes meghallgatására a különleges titkosszolgálati eszközök engedélyezése kapcsán. Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alakuló ülésén úgy döntött, hogy négy albizottságot hoz létre. Külön-külön albizottság foglalkozik majd a határainkon belül, illetve azokon túl élő kisebbség ügyeivel, az emberi jogi és a vallásügyi kérdésekkel. A képviselők kifejtették véleményüket a hazánkban élő nemzetiségek parlamenti képviseletéről. A témáról való előzetes eszmecserét azért ítélték fontosnak, mert Németh Zsolt, a Fidesz képviselője közölte: értesülései szerint az MDF és az SZDSZ megállapodásának a nemzetiségek parlamenti képviseletére vonatkozó részét mihamarabb plenáris ülés elé kívánják terjeszteni, s a témát várhatóan visszautalják majd a bizottságnak. Előzőleg már egyébként is a fontos feladatok között említették a nemzetiségi törvény mielőbbi megalkotását. Az eszmecsere során is többen utaltak arra, hogy a témának komoly politikai súlya van, s a nemzetiségek parlamenti képviseletére a nemzetiségi törvény elfogadása, illetve a választójogi törvény módosítása hozhat megoldást. A képviselők általában elvetették a ,,behívásos,, képviseleti formulát. Többen utaltak arra, hogy a nemzetiségi ügyek szószólója (ombudsman) szerencsésebb megoldás lenne, ám egyesek ezt sem találják teljesen megnyugtatónak, hosszú távon fenntarthatónak. A bizottság egyébként úgy határozott, hogy a következő ülésre készüljön lista azokról a képviselőkről, akik nemzetiséginek vallják magukat. A képviselők közeljövőbeni fontos feladataik között határozták meg, hogy foglalkozzanak a menekültügy sürgős rendezésével. Ugyancsak ezek közé sorolták több vallásügyi kérdés rendezését, legfőképp azt, hogy a vallásügy kerüljön a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz, és szűnjön meg minden más vallásüggyel foglalkozó állami intézmény. Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság táviratban üdvözölte Tőkés Lászlót püspökké szentelése alkalmából. (folyt.köv.) 1990. május 8., kedd 19:06
Vissza »

	Parlamenti bizottsági ülések (3. rész)
A külügyi bizottság keddi döntése szerint létrehoz egy, a szovjet csapatok kivonásával foglalkozó ad hoc bizottságot. Szükségesnek ítélte egy, a határainkon túl élő magyarság ügyét szem előtt tartó albizottság megalakítását is, hozzátéve, hogy ezt az albizottságot az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi ügyekkel foglalkozó képviselőinek egy csoportjával együtt célszerű működtetni. Ezért csak e társbizottság véleményének ismeretében döntenek majd az albizottság létrejöttéről. Megfontolandó, illetve pontosabb tájékozódást igénylő javaslatként könyvelte el a bizottság azt, hogy megfigyelő küldöttség vegyen részt a Romániában május 20-án tartandó választásokon. A bizottság tagjai érdeklődtek a magyar honvédelem helyzetéről és az idegen csapatok teljes kivonásának, illetve a NATO és a VSZ megszüntetésének lehetőségéről 1995-ig Európában. A bizottság az elkövetkező hetekre, hónapokra csaknem 10 olyan átfogó témakört jelölt meg, amelyekben ülésein feltétlenül ki kell alakítania álláspontját. Ilyen a többi között a hazai és nemzetközi feltételek módosulásának hatása az ország helyzetére; a külpolitikai prioritások; a Magyar Köztársaság integrációs igényei (Európa Tanács, Európai Gazdasági Közösség, Nyugat-Európai Unió, stb.); a Varsói Szerződés helyzete és jövője, a magyar-román viszony; a külképviseleti hálózat korszerűsítése. A külügyi bizottság ülésén szó esett arról is, hogy szükséges lenne a külképviseletek működését komplexen, személyes tapasztalatok alapján is áttekinteni. Mielőtt azonban erről döntene a testület, megvárja az új külügyminiszter kinevezését, illetve megismerkedik konkrét elképzeléseivel is. Így el kívánja kerülni a külügyi bizottság, hogy szándékát bizalmatlanságként kezelje akár a jelenlegi, akár az új külügyi kormányzat. A bizottság megvitatta azt is, hogy az Interparlamentáris Uniónak a magyar Országgyűlés egységesen legyen-e tagja, avagy az eddigi gyakorlatnak megfelelően csak azon képviselők csoportja, akik részt kívánnak venni az IPU munkájában. Miután azonban a bizottság számos tagja külföldi elfoglaltsága miatt nem vehetett részt az ülésen, ezért erről csak az ő véleményük ismeretében döntenek és tesznek javaslatot a plénumnak. A környezetvédelmi bizottság a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslattal összefüggésben javaslatot fogadott el a Környezetvédelmi Minisztérium elnevezéséről és hatásköréről. (folyt.köv.) 1990. május 8., kedd 19:11
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Parlamenti bizottsági ülések (4. rész)
Érvek és ellenérvek csaptak össze a környezetvédelmi, a környezet- és természetvédelmi, a környezetügyi, a környezetgazdálkodási elnevezés mellett és ellen. A többség végül is úgy vélekedett, hogy a minisztériumnak és a parlamenti szakbizottságnak is a konstruktív ellenzék szerepét kell betöltenie a gazdálkodókkal szemben, a természet és az ember által létrehozott környezet védelme érdekében. Ebből a megfontolásból döntöttek úgy: egyetértenek a Környezetvédelmi Minisztérium elnevezéssel, továbbá nem javasolják, hogy e minisztérium hatáskörébe tarto zzék a vízügyi ágazat, valamint a terület- és településfejlesztés, -gazdálkodás irányítása. A szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság - tagjainak rövid bemutatkozása után - megismerkedett mindazokkal a tennivalókkal, amelyeket elődje esetlegesen örökül hagyott számára, majd szakalbizottságokat - szociálpolitikai és családvédelmi, társadalombiztosítási, valamint egészségügyi albizottságot - hozott létre. (MTI) 1990. május 8., kedd 19:15
Vissza »