|
|
|
|
Az Országgyűlés októberi ülésszaka elé (1. rész)
|
1989. október 29., vasárnap - Hétfőn megkezdődik az Országgyűlés októberi, kétnaposra tervezett ülésszaka. A plénum - az október 20-án berekesztett ülésszakon hozott döntése alapján - megtárgyalja az Állami Számvevőszékről szóló törvénytervezetet, a földtörvény, valamint a népszavazásról szóló törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatokat, a köztársaságielnök-választás időpontjának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseiről, valamint a népszavazás elrendeléséről szóló határozat-tervezetet. Megvitatja továbbá a nagymarosi munkálatok felfüggesztése óta végzett hazai és nemzetközi - a jogi, a gazdasági, az ökológiai, a műszaki következményeket feltáró - vizsgálatok eredményeiről szóló minisztertanácsi beszámolót. Mindezek mellett személyi kérdésekben dönt és interpellációkra, kérdésekre is sor kerül.
x x x Csoknyay Edit, az MTI munkatársa írja: Az Országgyűlés történelmi küldetése korántsem ért véget a sarkalatos törvények többségének megalkotásával. Már e törvények előkészítése, megvitatása és elfogadása is szokatlanul nagy terhet és felelősséget rótt a parlamentre. Számos képviselő véleménye szerint azonban - a népszavazás elrendelésére és a köztársaságielnök-választás időpontjának kitűzésére tekintettel - minden eddiginél nehezebb döntések várnak rájuk az elkövetkező két napban. A Szabad Demokraták Szövetségének népszavazást követelő aláírásgyűjtő kampánya ugyanis - joghézagokra is fényt derítve - mind élesebbé váló jogi, szakértői vitákhoz vezetett, s ezeket csak bonyolítják a politikai szempontok. Az akció eredménye pedig nemcsak megkérdőjelezheti a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodást, s az annak alapján módosított és elfogadott Alkotmány egy szakaszát, hanem - akár most, akár a későbbiekben - lehetetlen helyzetbe kényszerítheti a törvényhozást. A népszavazás és az elnökválasztás kiírása kérdések végeláthatatlan sorozatát indította el, mind újabb szempontok merültek és merülnek fel a megoldási lehetőségek mérlegelésekor, olyan bonyolult politikai és jogi labirintust építve, amelyből aligha található meg a kivezető út - vélik sokan. (folyt. köv.)
1989. október 29., vasárnap 10:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés októberi ülésszaka elé (2. rész)
|
A képviselőknek arra kell válaszolniuk: egyidőben, avagy külön-külön tartsák-e meg a népszavazást és a köztársaságielnök-választást; milyen kérdésekben döntsön a nép? A jogászok között zajló vita azon alapszik: egyáltalán szükséges-e népszavazás elrendelése az elnökválasztás kitűzéséről. A tagadó álláspont képviselői abból indulnak ki, hogy a népszavazásról szóló törvény egyik tilalma értelmében népszavazást nem lehet elrendelni az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. A köztársaságielnök-választás kitűzése, illetve annak következménye pedig e tilalom alá esik. A népszavazás megtartása mellett állást foglalók szerint viszont az elnökválasztás kitűzése semmiképpen sem tekinthető személyi kérdésnek, ezért a hatályos jogszabályok értelmében ki kell írni a népszavazást. Többféle vélemény vált ismeretessé a népszavazás, illetve a választás időpontjáról is. Vannak, akik szerint mindkettőt azonos időpontban kellene megtartani, különben a köztársasági elnök megválasztására az idén már nem kerülhet sor. Ez viszont azt a veszélyt rejti magában, hogy a népszavazáson a választópolgárok úgy döntenek: az új parlament válasszon köztársasági elnököt, de - biztos, ami biztos alapon - mégis voksolnak valamelyik elnökjelöltre. Mások úgy vélekednek, hogy időben elkülönülten, a népszavazás eredményének ismeretében lenne helyes választani. Ám sokak előérzete szerint a köztársaságielnök-választás legalább kétfordulós lesz, s így számukra valószínűtlennek tűnik, hogy a választópolgárok háromszor is elmennek szavazni. Első pillantásra technikai jellegűnek tűnik, ám alapvetően tartalmi kérdés, hogy a népszavazáskor hány szavazócédulát kell a választópolgár kezébe adni és azon vagy azokon mi szerepeljen. Az SZDSZ már ismert négy kérdése mellett ugyanis a kormány javasolta és az Országgyűlés elfogadta a címer és a nemzeti ünnep ilyetén kiválasztását is. Azaz: a népszavazáskor hat kérdésre kellene válaszolni, s emellett hetedikként dönteni a köztársasági elnök személyéről. Vannak, akik arra figyelmeztetnek: minél több a kérdés, annál nagyobb a tévedés lehetősége, s ennek következtében az érvénytelen szavazatok is megsokszorozódhatnak. (folyt. köv.)
1989. október 29., vasárnap 10:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés októberi ülésszaka elé (3. rész)
|
Van olyan javaslat, hogy a népszavazáson csak három - a köztársaságielnök-választással, a címerrel és a nemzeti ünneppel kapcsolatos - kérdésre válaszoljanak az állampolgárok, s szavazzanak a köztársaságielnök-jelöltek valamelyikére is. A SZDSZ többi kérdésében pedig későbbi időpontban rendezzenek népszavazást. Jó néhányan - ezzel ellentétben - úgy vélekednek, hogy valamennyi kérdésben ki kell írni a népszavazást. Felvetődött már az a lehetőség is, hogy most csak az országgyűlési képviselőválasztásokat írják ki, hiszen ez esetben a választás előtt és után 3 hónappal nem lehet népszavazást tartani. Többek meggyőződése szerint azonban ez a joggal való visszaélés, etikai és politikai szempontból is elfogadhatatlan döntés lenne, mivel nemcsak a köztársasági elnök, hanem a szabadon választott új parlament legitimitását is megkérdőjelezhetné. Számos képviselő meggyőződése: bárhogyan dönt is az Országgyűlés, a választópolgárokat már most fel kell világosítani arról, hogy a jelenleg hatályos törvények szerint kizárólag ez alkalommal van lehetőségük a köztársasági elnök megválasztására az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással. A másik téma, amely - különösen az utóbbi hónapokban - igencsak felkorbácsolta az indulatokat: Bős-Nagymaros ügye. A kétoldalú tárgyalások és a hazai viták középpontjában álló beruházással kapcsolatos államközi szerződést a kormány módosítani kívánja, akár egyoldalúan is, s ehhez az Országgyűlés felhatalmazását kéri. Az amúgy sem könnyű döntést tovább nehezíti: Nagy Sándor országos listán megválasztott képviselő aláírásokat gyűjt a Parlament tagjainak körében azon javaslatának támogatására, hogy az Országgyűlés ne vállalja át e kérdésben a döntés felelősségét. Bízza azt a kormányra és kérjen részletes, a döntés indokait közérthetően összefoglaló jelentést. Előfordulhat, hogy ezen az ülésszakon bizalmatlansági indítványt is előterjesztenek. Számos képviselő ugyanis elfogadhatatlannak tartja azt a visszás helyzetet, hogy a kormány álláspontjával szembehelyezkedik a szakminisztérium. (MTI)
1989. október 29., vasárnap 10:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|