Rendszerváltás és az MTI

	Akotmányerejű törvény helyett minősített törvény?
------------------------------------------------- London, 1990. május 12. (BBC, Panoráma) - Az MDF és az SZDSZ megállapodásának következményeként egészen hamarosan a magyar parlament elé kerül az a törvényjavaslat, mely húszra csökkentené az alkotmányerejű törvények számát. A magyar közvélemény meglehetős fenntartással fogadta a törvényjavaslat hírét. Vajon mennyire megalapozottak ezek a fenntartások? Erről kérdezte budapesti különtudósítónk: Szakonyi Péter, dr. Holló Andrást, az Alkotmánybíróság titkárát. - Ennek a tartózkodásnak tulajdonképpen két lényeges mozzanatát lehetne kiemelni. Az egyik politikai, a másik kifejezetten alkotmányjogi. A politikai fenntartások-tartózkodások elsősorban azzal kapcsolatosak, hogy ez a paktum nem a parlament színterén, hanem a politikai egyeztető tárgyalásokon - tehát a színfalak mögött köttetett. A másik az úgynevezett alkotmányjogi aggály: hogy az eddig úgynevezett magas értékű törvényhozási tárgyak, mint alkotmányerejű törvények kerültek az 1989-ik évi alkotmánymódosítás keretébe. Hogy ezek most megszűnnek, vagy legalábbis csökkennek - ez jelent bizonyos alkotmányjogi aggályt. Hogy most ez mennyire reális, mennyire nem, arra azért már most lehet viszonylag megnyugtató választ adni. Az egyik az, hogy igazából a nagyságrendi és fontos alkotmányozási tárgyak - amit most húszban határozott meg az SZDSZ-MDF-paktum - tulajdonképpen felölelik azokat a legfontosabb organikus törvényeket és azokat a legfontosabb alapjogokat, amelyek valóban olyan értékűek, hogy minősített törvényekként kerüljenek elfogadásra. Azért ezt a kifejezést használnom, hogy minősített törvény, mert tulajdonképpen az alkotmányerejű törvény ezzel az alkotmánymódosítással meg fog szünni. Mert a minősített törvény azt jelenti, hogy a jelenlévő képviselők - tehát a határozatképes parlament kétharmada - fog szavazni ilyen törvények tárgyában. Tehát nem a képviselők összessége. (folyt.) 1990. május 12., szombat
Vissza » Folytatásokkal »