|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TDDSZ Országos Választmányának állásfoglalása
"Az sem világos, hogy milyen eredetű
(külföldi) és nagyságú összegek egészítenék ki az
alapítvány-együttest, és arról sincs információnk, hogy ezeket az
összegeket milyen feltételekkel kapta az ország.
Mindezek alapján a TDDSZ leghatározottabb kívánsága, hogy az új
kormány első lépésként zárolja az alapítvány-együttes vagyonát és
vizsgálja felül létrehozásának körülményeit."
SZER, Kezdődik a nap:
A külföldre sugárzó rádiók szerepe Amerikában
" A külügyi bizottság elnöke a múltra utalva dícsérő szavakkal
szól a Szabad Európa és a Szabadság Rádióról, valamint az Amerika
Hangjáról is. Megemlíti, hogy a rádiók hozzájárultak a berlini fal
leomlásához, és ő ezt nyilván képletesen a lehető legtágabb
értelemben érti. De azt viszont a lehető legkonkrétabban, hogy a
rádiók viszonylagos sikere a dolgok dialektikája folytán most
megköveteli a szerep, a célok és a szándékok újraértékelését.
"
|
|
|
|
|
|
|
Teller Ede beszéde Los Angelesben
|
---------------------------------
Washington, 1990. október 20. (Amerika Hangja, Reggeli Híradó) - Teller Ede beszéde a Szabadságharcos Szövetség vacsoráján, Los Angelesben.
- Én hiszek csodákban, hisz ma a csodák nagyon világosak. De a csodáknak az a természetük, meg kell őket érteni, és a csodára cselekedettel kell felelni. Az utolsó év csodája: százmillió ember felszabadulása. A világ államai összefognak a támadások, a háború ellen. Ilyen még nem volt. Tudnunk kell, emlékeznünk kell, hogy ebben a mi elnökünknek, George Bush-nak nagy része volt. Régi idő óta az első szabadon megválasztott miniszterelnökünk azt mondta a Fehér Házban: az amerikai törvények nem engedik meg, hogy Bush-t többször válasszuk meg, mint kétszer. Magyarországon megválaszthatunk akárhányszor elnököt.
A mi miniszterelnökünk érti a világot. És én biztos vagyok benne, hogy mi, amerikai magyarok is értjük, hogy mennyi hálával tartozunk olyan embereknek, mint George Bush. De én igazán nem a múltról akarok beszélni. A jövőről. A cselekvésről. Mit kell tenni, hogy azt a nagy változást végbe vihessük, hogy az újjászületett Magyarország, az új világgal, az új világban, amely a béke felé tart, ebben a világban a szerepét betölthesse. Erről én igyekeztem gondolkozni. Megmondom mit gondoltam: biztos van más teendő, de az egyik gondolat a másikra vezet.
Magyarország a földművelés országa volt, és ma a nagy tudományos felfedezések között a biokémiai felfedezések talán a legfontosabbak. És ezek a földművelést, a mezőgazdaságot, nagyon befolyásolhatnák. Például csak egy: új változatok a növényekben, a háziállatokban és sajnos igaz, hogy Amerikában és a Nyugaton ezen nagy változásoktól sokan félnek, és nem egészen ok nélkül. Mert ahol nagy a fejlődés, ott nagy is a lehetősége a hibáknak. (folyt.)
1990. október 20., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|