|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TDDSZ Országos Választmányának állásfoglalása
"Az sem világos, hogy milyen eredetű
(külföldi) és nagyságú összegek egészítenék ki az
alapítvány-együttest, és arról sincs információnk, hogy ezeket az
összegeket milyen feltételekkel kapta az ország.
Mindezek alapján a TDDSZ leghatározottabb kívánsága, hogy az új
kormány első lépésként zárolja az alapítvány-együttes vagyonát és
vizsgálja felül létrehozásának körülményeit."
SZER, Kezdődik a nap:
A külföldre sugárzó rádiók szerepe Amerikában
" A külügyi bizottság elnöke a múltra utalva dícsérő szavakkal
szól a Szabad Európa és a Szabadság Rádióról, valamint az Amerika
Hangjáról is. Megemlíti, hogy a rádiók hozzájárultak a berlini fal
leomlásához, és ő ezt nyilván képletesen a lehető legtágabb
értelemben érti. De azt viszont a lehető legkonkrétabban, hogy a
rádiók viszonylagos sikere a dolgok dialektikája folytán most
megköveteli a szerep, a célok és a szándékok újraértékelését.
"
|
|
|
|
|
|
|
Antall József nyilatkozata
|
1990. június 2., szombat - A Magyar Demokrata Fórum szombati
országos gyűlésén számos kritika érte a pártot, s magát a párt
vezetését. Antall József pártelnök a véleményekre reflektálva az MTI
munkatársának elmondta: nem érzi sem sértőnek, sem a párt
szempontjából károsnak az éles kritikákat, az effajta szabad, nyílt
véleménynyilvánítás teljesen természetes jellemzője az MDF-nek,
amely mindig is vitatkozó párt volt. Ez a fajta vitastílus a polgári
pártok sajátossága, s ez különbözteti meg ezeket a bolsevik
pártoktól. Az azonban kezdettől fogva ismeretes volt, hogy a Magyar
Demokrata Fórumban több ellentétes irányzat fér meg egymás mellett,
mint bármelyik más magyar parlamenti pártban. Ennek ellenére az MDF
végig kiállta a próbát és együtt maradt a legnehezebb időszakokban
is.
A vitából kiérezhető nézetkülönbségek semmiképpen sem azt jelzik, hogy valamiféle pártszakadás mutatkozna az MDF-en belül - mondotta Antall József. Éppen ezek azok a viták, amelyek szükségesek a valódi pluralista demokrácia kialakulásához.
A felszólalók közül néhányan arra tettek javaslatot, hogy létesítsenek társelnöki funkciót is az MDF élén. Ezzel kapcsolatban Antall József elmondta: már régóta szorgalmazta, hogy Csoóri Sándor valamilyen formában, vagy tiszteletbeli elnökként, vagy társelnökként vegyen részt a párt irányításában. Eddig azonban erre nem kapott megerősítő választ, bár - mondotta - érthető, ha egy író megőrzi függetlenségét.
A pártelnök visszautalt arra a kijelentésére, amely szerint ő a 15 milliós magyarság miniszterelnökének érzi magát. Bár volt, aki a vitában ezt a megjegyzést félremagyarázta - mondotta -, én mégis természetesnek tartom, hogy a magyar kormány miniszterelnöke bizonyos értelemben szószólója, képviselője legyen a 15 milliós magyarság nyelvi, szellemi, kulturális közösségének, s védelmükben bárhol és bármikor felszólaljon.
x x x
Az MTI tudósítója igyekezett megtudni, hogy vajon Csoóri Sándor vállalná-e a társelnöki megbizatást. A neves író kitérő választ adott, ám hitelesnek tűnő forrás szerint visszautasította a felkérést. (MTI)
1990. június 2., szombat 21:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|