|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TDDSZ Országos Választmányának állásfoglalása
"Az sem világos, hogy milyen eredetű
(külföldi) és nagyságú összegek egészítenék ki az
alapítvány-együttest, és arról sincs információnk, hogy ezeket az
összegeket milyen feltételekkel kapta az ország.
Mindezek alapján a TDDSZ leghatározottabb kívánsága, hogy az új
kormány első lépésként zárolja az alapítvány-együttes vagyonát és
vizsgálja felül létrehozásának körülményeit."
SZER, Kezdődik a nap:
A külföldre sugárzó rádiók szerepe Amerikában
" A külügyi bizottság elnöke a múltra utalva dícsérő szavakkal
szól a Szabad Európa és a Szabadság Rádióról, valamint az Amerika
Hangjáról is. Megemlíti, hogy a rádiók hozzájárultak a berlini fal
leomlásához, és ő ezt nyilván képletesen a lehető legtágabb
értelemben érti. De azt viszont a lehető legkonkrétabban, hogy a
rádiók viszonylagos sikere a dolgok dialektikája folytán most
megköveteli a szerep, a célok és a szándékok újraértékelését.
"
|
|
|
|
|
|
|
Kormányalakító parlamenti ülés - második nap (3. rész)
|
A Szabad Demokraták Szövetségének képviselői közül Szent-Iványi István örvendetesnek nevezte, hogy a dokumentum kiemelten kezeli a magyar nép óhaját: a kiválást a Varsói Szerződésből. Úgy vélekedett, hogy a kiválásra minél gyorsabban szükség van. Figyelembe ajánlotta, hogy a VSZ-tagság fenntartása behatárolhatja az ország mozgásterét, illetőleg érvként említette meg, miszerint az európai rendezés meggyorsítása érdekében is szükség van a VSZ felszámolására.
Wekler Ferenc hiányolta a programból, hogy nem foglalkozik megfelelő súllyal sem a rendőrség, sem a belbiztonság, sem a bűnözés kérdéskörével. Kifogásolta az önkormányzati megye kategória gondolatát, mert szerinte ez olyan fogalmat takar, ami mögött nincs tartalom. A földkérdésnek az 1947-es tulajdonviszonyok alapján történő rendezését bírálva felhívta a figyelmet arra, hogy 1945 után sem a hadifoglyok, sem a cigányok, sem a szovjet munkatáborokban lévő magyarok, sem a magyarországi németek, illetőleg az 1947-ben lakosságcsere következtében hazánkba visszatelepített szlovákiai magyarság nem rendelkezett földdel. Épp ezért úgy vélte, hogy a visszatérés nem a nemzet megújhodásának programját jelenti, hanem egy széles réteg kirekesztését a nemzetből.
A hit- és erkölcstan oktatásának bevezetésében a szülők és a gyermekek döntését nevezte irányadónak Hajdú Zoltán, nehogy valamiféle új kötelező tantárgy keletkezzen. Ugyancsak mérlegelendő - mondotta -, hogy a hittant az iskolában, vagy azon kívül oktassák.
Soós Károly Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy a programban szereplő gazdasági számadatok nem mindenütt megalapozottak. ,,Az abszolút komolytalanság terrénuma,, az adósságállomány kezelése és programban való megjelenítése - hangoztatta. Hozzáfűzte: a gazdasági számadatok hanyag kezelése már csak azért is megengedhetetlen, mert véleménye szerint a beterjesztett dokumentumot a nemzetközi pénzvilág nagyítóval fogja vizsgálni.
Tardos Márton egyetértett azzal, hogy a gazdaságban a kormány meghirdeti az állam dominanciájának megszüntetését, a magántulajdon elvének előtérbe helyezését. Elégedetlen volt viszont azzal, hogy a program nem szembesíti megfelelően az állampolgárt a megörökölt helyzet tragikus voltával; nem konkretizálja az átalakítás útját. (folyt. köv.)
1990. május 23., szerda 17:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|